Tu risztikai koc káza tok elem zé se

1. Turisztikaikockázatokelemzése Risk analyses in tourism Vernyik Mónika, GTK., GAM. 2007,12,06

2. Esettanulmány: • Kérdések: • Hogyan lehet a turisztikai rizikófaktorokat egy minimális szintre hozni? • Milyen biztonsággal lehet számolni? • Adatforrások: • KSH • www.met.hu • Modellek: • COCO-direct1, • COCO-OPTI, • COCO-direct2, • COCO kézi vezérlésű optimumokkal • Ezen modellek segítségével szeretném feltárni a problémákra a választ

3. Probléma felvetése: • Célcsoportok: • Utazóközönség • Utazási irodák • Állami illetve nem állami fejlesztési tevékenységek: pl. pályázatok • Feladatok, fontosság: • A célcsoportok pontos előrejelzésekkel tudjanak számolni, • hogy ne érjék őket váratlan tényezők. • Ahhoz időben és pontos előrejelzéseket kell, hogy kapjanak.

4. Felhasznált adatok: • Objektumok: • 2005, • 2006 hónapjai • Attribútumok • napfénytartam, • globál-sugárzás, • hőmérséklet, • csapadék, • légnyomás, • Légnedvesség • Turista???? (Y) • Adatmennyiség: • 2 X 12 adatsor • 6+1 oszlop • Miért ezen tényezők? • Sorra vettem a véleményem szerinti legfontosabb meteorológiai tényezőket, amik a turizmust befolyásolhatják

5. Módszertan: Hasonlóságelemzés • Első lépésként elkészítjük: az alap adatok táblát • Második lépésként eldöntjük hogy az egyes oszlopokat miként szeretnénk rangsorolni, majd elkészítjük a rangsortáblát • A következő lépésben elkészítjük a lépcsők táblákat: direkt, indirekt, fusion Minél nagyobb annál jobb, ill. fordítva, ill. optimum.. • Ezután végső lépésként elkészítjük az értékelő táblázatot, majd értelmezzük a kapott eredményeket

6. Táblázatok Alaptáblázat: Rangsorszámok: Lépcsők(átlag) (direkt)

7. Lépcsők (átlag) (indirekt) Lépcsők (átlag) (fusion) Coco-mátrix

8. Magyarország „nyári” ország: Verifikálási fázis: Ha lebontjuk, mely tényező mennyi turistát vonzott az adott időszakokban, akkor megkapjuk, hogy a napfénytartam, globálsugárzás és a hőmérsékletnek volt a legnagyobb szerepe. A táblázatból az is kitűnik, hogy a nyári hónapokban lényegesen több turista látogatott el országunkba, mint a többi évszakban… Bár ezt mindenki tudta: de a módszer NEM, a módszer csak számokat lát, s mégis „érti” a világot…

9. Ha megvizsgáljuk a téli, tavaszi, nyári ill. őszi negyedéveket 2005 és 2006-ban: • Tél: 19%; 20% • Tavasz:22%;23% • Nyár:34%; 33% • Ősz:25%; 24% Az adatokból is látszik h a nyári hónapban jönnek a legtöbben

10. Az egyestényezőkszerepeaturizmusalakulásában

11. Elemzés: • A legfontosabb attribútum a turistaelemzésben a globálsugárzás, napfénytartam, hőmérséklet, ezen tényezők nem választhatók el egymástól, azaz bizonyos értelemben szinonimák, vagyis együtt felelnek az Y-ért; itt az értékelő táblázat oszlopátlagainak maximuma van feltüntetve • A legkisebb szerepe pedig a légnedvességnek van. Szum Szórás

12. Konklúziók: • Konrad Lorenz szerint nem TUDJUK, csak érezzük, mit miért kell tenni… Így van ez a turizmusban is? Úgy tűnik: • Érzékenység tekintetében az első helyen szintén a globálsugárzás van, mert a globálsugárzáshoz tartozó szórás a legnagyobb, ami azt jelenti: ha egy kicsit is változik a globálsugárzás, ez nagy változást eredményezhet a turizmusban. • Az utolsó helyen itt is szintén a légnedvesség áll. Azaz ez befolyásolja legkevésbé a turizmust.

13. Mivel a globálsugárzás fontosság és érzékenység tekintetében is az első helyen áll, feltételezhető, hogy a turizmus növekvő tendenciája alapvetően a globálsugárzás (hőmérséklet, napfénytartam) tendenciájával függ össze. A 2005. I. hótól 2006. 12. hóig történő turizmusnövekedést főleg a globálsugárzás, napfénytartam, hőmérséklet okozza. Az attribútumok hatása heterogén,mivel az egyes tényezők a turizmus növekedését, mások a turizmus csökkenését idézik elő.

14. A tényezők egyenkénti hatása változó, de ezen tényezők együttesen, csoportosan fejtették ki hatásukat