Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18.

1. Kolencsikné Tóth Andrea, Zákányi Balázs, Madarász Tamás 2013. Január 18. Projekt 4. moduLSpeciális szennyezőanyagok/szennyezések felszín alatti transzportfolyamatainak pontosabb és megbízhatóbb megismerését segítő kutatásokElső Modul értekezlet

2. A Modulértekezlet napirendjei • A 4. sz. szakmai modul kutatási feladatainak rövid bemutatása • 4.1. Zákányi Balázs • 4.2-4.3. Madarász Tamás • 4.4. Kolencsikné Tóth Andrea • Kérdések, észrevételek, hozzászólások • Projekt ügyviteli tájékoztató • Kérdések, észrevételek

3. Projekt fejlesztési modulok

4. Illeszkedés a „kiválósági központok” TÁMOP pályázathoz (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001)

5. A 4. modul kutatási feladatainak rövid bemutatása

6. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése(felelős: Zákányi Balázs)

7. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések • Transzport-modellezési programok szimulációs lehetőségeinek összehasonlítása • önálló és • oldott fázis. • Modellezési szimulációk agyag lencsék visszatartási vizsgálatára • DNAPL szennyeződések önálló fázisának visszatartási vizsgálatai • porózus homogén és heterogén rendszerekben • ferde vízzáró fekü hatásának szimulációja

8. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések (folyt.) • Vízkiszorítási vizsgálatok és relatív permeabilitási görbék készítése a modellezés pontosságának növelésére • AFKI mérési metódusának felhasználása DNAPL típusú szennyező-anyagokra (pl. kloroform) • Relatív permeabilitási görbék eredményeinek modellezése és eredmények értékelése • az UTCHEM programban van lehetőség ezen görbék eredményeinek a felhasználásával történő szimulációk elvégzésére

9. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – kutatási célkitűzések (folyt.) • DKS permeabiméterreltörténő DNAPL diffúziós és rediffúziós vizsgálatok különböző talajmintákon (kapcsolódás a 4.2. K+F-hez) • Eredmények modellezése és értékelése • Eredmények közlése, publikációk

10. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – várható eredmények 1. Módszertani útmutató/tanulmány (benne a geofizikai mérések/eszközök illesztése a transzport folyamatok megismerésében) 2. Demonstrációs/oktatási eszköz elkészítése felszín alatti szennyező mozgások szemléltetésére 3. Szakcikkek 3 db, 1 PhD értekezés 4. Új laboratóriumi és terepi mérési eredmények 5. FP 8‐as pályázat előkészítése a külső kutató helyekkel

11. 4.1. DNAPL típusú szennyezőanyagok modellezési módszertanának fejlesztése, transzport folyamatok jobb megértése – részfeladatok ütemezése • Nyitottak vagyunk a témához kapcsolódó más ötletekre is!!!

12. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mérések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére – kutatási célok • A DKS permeabiméterrel végzett vizsgálatok reaktív gátak és szigetelő rendszerek minősítése céljából • Transzport jelenségek egyes összetevőinek elkülönített és együttes mérése (pl. diffúzió és szorpció) • DKS permeabimétertovábbfejlesztése • Szenzorok beépítése • Diffúziós cella készítése • A mérések illesztése reaktív gátak méretezési protokolljába • DKS permeabiméteres mérések alkalmazása a DNAPL-típusú szennyezések vizsgálatára(4.1) • 1 fő külföldi posztdoktor alkalmazása a K+F feladaton (DaniealSager PhD, URS Corporation, Graz)

13. A DKS permeabiméterről (Jessberger and Onnich 1993, 1995) Fotók: Székely István; Grafika: Kiss Emília

14. 4.2. DKS permeabiméteres mérések eredményei Forrás: Székely I., 2012 Forrás: Székely I., 2012

15. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mérések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére – feladatok ütemezése

16. 4.2. DKS permeabiméterre alapozott laboratóriumi mé-rések reaktív gát töltetanyagok szennyezőanyag megkötő képességének minősítésére (felelős: Madarász Tamás)

17. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - célkitűzések • A passzív vízmintavételezés módszerének megismerése • Alkalmazhatósági vizsgálat a hazai vízminőségi monitoring rendszerben • Passzív mintavevő eszközök beszerzése és tesztelése két tesztterületen • Karsztos vízadó szennyezésének monitoringja(kapcsolódás 2.3.) • Felszíni vízfolyás kavicsteraszán észlelt szervetlen szennyezés monitoringja(kapcsolódás 4.4) • 1 fő külföldi szakértő bevonása a K+F feladat megvalósításába az (Per-AndresBerqist; Exposmeter, Umea)

18. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - alapelvek • Mérési elv: diffúzió • Két legfontosabb szerkezeti egysége: a membrán és a fogadó fázis.

19. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatósá-gának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába - alapelvek Forrás: Dojcsák A., 2012

20. 4.3. K+F feladatainak ütemezése

21. 4.3. Passzív mintavételezési eljárás alkalmazhatóságának vizsgálata, és illesztése a Bükki karszt rendszer szennyezettségimonitoringjába (felelős: Madarász Tamás)

22. A 4.4 kutatási feladatról • Gyakori helyzet a hidrogeológiában, hogy a felszíni víz és felszín alatti vízrendszer kapcsolatba kerül egymással, • Szintén gyakori probléma a felszín alatti víztest szennyezettsége ebben az ún. átmeneti zónában, • A szennyezőanyagok transzportfolyamatainak megértése ebben a zónában kiemelten fontos, • Ebben a környezetben a kétféle víz (különböző fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságokkal), kétféle élővilág ténylegesen is keveredhet egymással, • Víz és nyomás adódhat át egyik víztestből a másikba. • A szennyeződésterjedési folyamatok sajátos törvényszerűségei a jellemzőek, • Más transzportfolyamat válhat dominánssá, mint felszíni vízzel nem befolyásolt hasonló talajvizes rendszerben (Hígulás, intenzívebb bomlás, a csóva oda-vissza mozgatása stb).

23. 4.4. A felszíni és felszín alatti vizek kontaktzónájában bekövetkező transzportfolyamatok, a csóvadinamika értelmezése, jellemzése – kutatási célkitűzések • Módszertani fejlesztés • A gyakorlat számára hasznos következtetések levonása • eredmények átültetése más területekre, általánosítás • Kutatási irányok • Hidrodinamikai vizsgálatok: mekkora vízmennyiség adódik át, vízáramlás iránya, gradiense, sebessége, távolhatás mitől és hogyan függ • Transzport vizsgálatok: a szennyezőanyag csóva lehatárolása, csóvadinamika, domináns transzportfolyamatok, terjedést befolyásoló tényezők • Modellvizsgálatok • Ipari tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai (3. modul)

24. 4.4. K+F feladatainak ütemezése

25. I. Szakirodalom áttekintése • hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése a témában • fontosak a tapasztalatok, a kutatás irányának kijelölésében, a terepi és labormérések megtervezésében • a hidraulikai és a hidrológiai (vízhozam és vízállás tartósságok, hidrogrammok) tudományos és gyakorlati háttér, módszerek megismerése, • az új passzív mintavételi eljárás tudományos hátterének, a mérési tapasztalatoknak megismerése • /teljesítés: febr. vége/

26. II. Mintaterület 1-2 • a tesztterület(ek)ről (Almásfüzitő) rendelkezésre álló archív adatok rendszerezése (részben megtörtént) • a Duna adott szakaszán a folyóra vonatkozó adatok, és a törzshálózati kutak adatainak legyűjtése • /teljesítés: márc. vége/ • terepi mérések és labormérések megtervezése • terepi bejárás • összehangolása a területen egyébként is folyó monitoring tevékenységgel • saját eszközök felmérése, egyeztetés a kivitelezőkkel • /teljesítés: máj. vége/

27. II. Mintaterület 3 • a mérések kivitelezése • fúrásos feltárás • geofizikai szelvényezés (VESZ, GP) • monitoring kutak – folyamatos vízszintészlelés, háttérkutak, hossz-, és keresztszelvény mentén • helyszíni próbaszivattyúzások • a passzív mintavevő beüzemelése • mintavételek (sűrűbben, mint az előírt) • laborban a minták szivárgási paramétereinek meghatározása • a modellfejlesztéseket segítő laborvizsgálatok(DKS permeabiméter, kilúgzás, kolmatáció) • /teljesítés: ?, első mérési kör idén nyáron/

28. II. Mintaterület 4-5 • a mért adatok feldolgozása • /teljesítés: folyamatos, első eredmények nyár vége/ • folyamatos monitoring tevékenység folytatása

29. III. Modellezés • a tesztterület(ek) hidrodinamikai és transzportmodelljének felépítése • a modell folyamatos fejlesztése • az újabb információk folyamatos beépítése • modellvizsgálatok • vizsgálatok sematikus modellekkel • permanens és tranziens modellezés közötti különbségek vizsgálata • sztochasztikus és determinisztikus modell közötti különbségek vizsgálata • paraméterérzékenység • a valóságban zajló transzportfolyamatok minél pontosabb modellbe illesztése • /teljesítés: folyamatos/

30. Kapcsolódás • 4.2 kutatási feladat: DKS permeabiméter alkalmazása • az anyagtranszport leírásához szükséges transzportparaméterek mérése • körülmények megváltozása hatásának vizsgálata (oldott oxigén-tartalom megnövekedése, pórusok eltömődése stb.) • 4.3 kutatási feladat: passzív mintavételi eljárás a bükki karsztban • A passzív mintavevő alkalmazása a mintaterületen • 3.1 kutatási feladat: a meddőhányókon átszivárgó felszín alatti vizek hatásainak vizsgálata, bányászati meddők anyagának és a felszín alatti vizek kompatibilitásának meghatározása, a környezeti kockázatok előrejelzése

31. Indikátorok • Konferencia előadások (3 db) • In situ mérési eredmények, különös tekintettel a folyamatos vízszint-mérések, a próbaszivattyúzások és a passzív mintavétel eredményeire • Mintaterület hidrodinamikai és transzportmodellezési tapasztalatai • Felszíni geofizikai módszerek eredményei (szennyezettség lehatárolása, medervastagság) • Szakfolyóirat cikk (3 db referált folyóirat+ 1db IF): • A terepi mérésekből levonható következtetések a folyó-talajvízadó mederkapcsolatra, távolhatásra, a talajvízszint-változás dinamikájára • A jellemző transzportfolyamatok (labor- és terepi mérések eredményei alapján), csóvadinamika, és azok modellezése • Geofizikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a felszíni víz-talajvíz kontaktzónájában

32. 4.4. A felszíni és felszín alatti vizek kontaktzónájában bekövetkező transzportfolyamatok, a csóvadinamika értelmezése, jellemzése... (KolencsiknéTóth Andrea)

33. Kérdések, észrevételek, hozzászólások…

34. Madarász Tamás, Szűcs Péter 2013. Január 18. Projekt ügyviteli kérdések

35. Ügyvitel általános rendje

36. Intézetek feladatarányos keretei

37. Költségekről • Projekt Irányítási Kézikönyv • Intézetekönálló költségvetéssel rendelkeznek, amit a projekt megvalósításhoz rendelhető módon kell elkölteni (bér, utazás, napidíj, kutatás dologi, archiválás, szakkönyv) • Kéthavonta pénzügyi státusz jelentést küld a pénzügyi vezető, naprakész költségelszámolás • 20%-os korlát! • A fenti tételeken felül szolgáltatások a modulokhoz vannak rendelve – modulvezetők szolgáltatások bekérése és tervezése február 4-ig! • Kiutazások tervezése február 28-ig! • Központosított közbeszerzés • Előreláthatólag márciusig kiutazás nem finanszírozható a projektből • Irodaszer (kizárólag „anyag igénylő” sablonnal, WONDEX, ellátási osztályon keresztül) igények intézetenként összegyűjtve minden hónap 15-ig! • Egyéb anyagigénylés (Kutatási célra!) 100.000Ft felett 3 árajánlat, ár ajánlat bekérő sablonnal!

38. Szerződések • Kereset kiegészítések • Kari béralapba történt „felajánlások” • Megbízási szerződések – elkészítés januárban • Doktoranduszok • Külsősök • Alkalmazások • Külső szakértői szolgáltatás (szerződés és számla) • Feladat – szakmai teljesítés – jelentés • Adatbekérőn adatok és feladatok, K+F meghatározással és indikátor vállalások megadásával • Munkaidő nyilvántartás 3 havonta • Egyéni szakmai beszámoló 3 havonta • K+F jelentés 6 havonta • Projekt végén minden K+F kutatási jelentés • Indikátorok jelentése 6 havonta, modulonként, indikátoronként listázva és alátámasztó dokumentumok leadásával

39. Sablon dokumentumok, teljesítés igazolások használata

40. Vállalt indikátorok

41. Vállalt indikátorok

42. Projekt „ritmusa” • Kb. 2 havonta kifizetési kérelem • A kifizetési kérelemhez rendelten Időközi beszámoló • 2 havonta modulértekezlet • Havonta modulvezetői értekezlet • Hetente menedzsment egyeztetés • 3 havonta munkaidő nyilvántartás és egyéni beszámoló • Félévente K+F beszámoló (az összes megvalósító közösen jegyzi)

43. Kérdések, észrevételek, hozzászólások…

44. kutfo@uni-miskolc.hu Köszönjük a figyelmet!