Mi a makroökonómia?

1. Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett a gazdaság egészérekoncentrál. John M. Keynes Főbb vizsgált területei: - gazdaság összteljesítménye (GDP) - foglalkoztatottság / munkanélküliség - infláció - külker-mérleg, fizetési mérleg, valutaárfolyamok 1. Fejezet

2. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 1 Állam makroökonómiai politikájának (gazdaságpolitika) fő céljai: Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése NÖVEKEDÉSI POLITIKA STABILIZÁCIÓS POLITIKA GDP Ténylegeskibocs. Potenciáliskibocs. 1. Fejezet t

3. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 2 Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése NÖVEKEDÉSI POLITIKA Fő eszközei: - Közoktatás fejlesztése (HR) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése 1. Fejezet

4. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 3 Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése STABILIZÁCIÓS POLITIKA Fő eszközei: Fiskális politika: döntések a G és a T nagyságáról - Expanzív fisk. pol.: +G és/vagy -T (gazdaságélénkítés) - Restriktív fisk. pol.: -G és/vagy +T (a gazdaság visszafogása) Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy - i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása) 1. Fejezet

5. MUNKAPIAC A makroökonómiai körforgás / 1 munka HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a munka (L) - munkát vásárolnak munkabér Állam, mint harmadik szereplő: - munkát vásárol és bért fizet érte (pl. állami alkalmazott egy minisztériumban) 1. Fejezet

6. A makroökonómiai körforgás / 2 bank bank TŐKEPIAC Közvetlen tőkebefektetés: (saját váll.alapítása, vagy részvényvásárlás) tőke HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a tőke (magán-megtakarítások : S) - (ők a vállalatok tulajdonosai is). - tőkét vásárolnak - (tulajdonosaik a háztartások) kamat osztalék (Megjegyzés): a fenn vázolt alapeseteken túl a természetesen a vállalatok is lehetnek hitelezők, hiszen szabad pénztőkéjüket ők is bankban tartják, valamint a háztatások is ehetnek hitel-felvevők, hiszen léteznek lakossági kölcsönök is. Állam, mint harmadik szereplő: - hitelt vehet fel a háztartásoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt vehet fel a vállalatoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt nyújthat a háztartásoknak (pl. lakásépítési kölcsön) - hitelt nyújthat a vállalatoknak (pl. beruházási kölcsön kölcsön) 1. Fejezet

7. ÁRUPIAC A makroökonómiai körforgás /3 áru VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK - ŐK TERMELNEK - náluk van a munka (L) pénz Állam, mint harmadik szereplő: - a vállalattól árut vásárol és fizet érte (pl. útépítési szolgáltatást vásárol egy építővállalattól) 1. Fejezet

8. GDP / 1 GDP (Gross Domestic Product) Egy országban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. 3 megközelítés: a GDP = a.) = a különböző ágazatok bruttó hozzáadott értékének összegével b.) = a gazdaságban keletkezett jövedelmek összegével c.) = a hazai termelésű javakra irányuló kiadások („megvalósult keresletek”) összegével 2. Fejezet

9. GDP / 2 a.) GDP, mint hozzáadott értékek összege: Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: - nyersanyagok - segédanyagok - energiahordozók - alkatrészek, félkésztermékek Hogyan lesz bruttó hazai termékből nettó hazai termék? (GDP-ből NDP?) NDP = GDP - amortizáció (A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonnunk, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermelésükkör)már számításba vettük. 2. Fejezet

10. GDP / 3 Munkavállalói jövedelem Munkavállalói jövedelem b.) GDP, mint a gazdaságban keletkezett jövedelmek összege: Ha a megtermelt jövedelem-értékből kivonjuk a folyó termelő- felhasználást, akkor a maradékból mit kell még kifizetnünk? 1.) A béreket a közterheikkel (pl. TB-járulék) együtt. 2.) A felvett hitelek kamatát, a bérelt eszközök bérleti díját 3.)Ha még ezután is marad, az már nyereség, amiből osztalékot fizetünk a tulajdonosoknak 4.)Ha nem szórtuk ki osztalékra az egész nyereséget, akkor maradékként eltehetjük a fel nem osztott profitot. „Elsődleges” jövedelmek: Tulajdonosi jövedelmek Bruttó működési eredmény (profitjellegű kategória) Fel nem osztott profit Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income): A hazai gazdasági szereplők összes elsődleges jövedelme. GNI = GDP + külföldről kapott (els.) jövedelmek — külföldre utalt (els.) jövedelmek 2. Fejezet

11. GDP / 4 c.) GDP, mint a végső felhasználásra kerülő javakra irányuló kiadások értéke: (kiadás: realizált / megvalósult kereslet) Kik támaszthatnak keresletet a megtermelt javakra?: Háztartások — Fogyasztási kereslet (C : Consumption) Vállalatok — Beruházási kereslet (I : Investments) (Az új lakásokat, épületeket is ide soroljuk, akárki is építtette). Kormányzat — Kormányzati kereslet (G : Governmental expenditures) Nettó export — Exportkereslet — Importkereslet ( X — M ) (Hiszen az export során a külföldiek a mi cuccaink iránt támasztanak keresletet, míg mi az import során nem a hazai árut vettük meg, hanem a külhoni termékeket.) E = C + I + G + X — M 2. Fejezet

12. Levontuk, amit külföldre utaltunk és hozzáadtuk, amit külföldről kaptunk. Hazai termék Nemzeti jövedelem Bruttó GDP GNI Levontuk az amortizációt Nettó NDP NNI GDP / 5 2. Fejezet

13. Fogyasztási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra. ΔC ΔDI c = c Fogyasztási és megtakarítási kereslet DI = adózott jövedelem Ha nincs adózás : DI = Y Ha fix összegű (jövedelemtől független) adó van : DI = Y — Tfix Ha jövedelem-függő (kulcsos) adó van : DI = (1—t)*Y C = CA + c * DI C, S Megtakarítási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem fordítanak fogyasztásra. vagyis mennyit takarítanak meg. ΔS ΔDI s = C S CA DI — CA s 3. Fejezet

14. C C CA DI - c Tfix * c A fogyasztási függvény változásai C C C’ c CA DI Egyösszegű (fix) adót növelik (c.p.) Megtermelt reáljövedelem növekszik (c.p.) C C C’ C C C’ c ’ c c CA CA DI DI Bestseller lesz az „Élj a mának, ne törődj a holnappal” című könyv (c.p.) A fogyasztók hosszú távon várható reáljövedelmük csökkenésére számítanak 3. Fejezet

15. Beruházási - és kormányzati kereslet I r Beruházási függvény • Csökkenő reálkamatláb, vagy • javuló profitvárakozások, vagy • technológiai fejlődés, vagy • új állami támogatások / adókedvezmények • hatására a beruházások nőnek. • A beruházási függvény jobbra • tolódik a következő esetekben: • javuló profitvárakozások • technológiai fejlődés • új állami támogatások / adókedvezmények I2 Ha a reálkamatláb csökken, a beruházások nőnek, mivel olcsóbbá vált a beruházások finanszírozása. (Ilyenkor változatlan beruházási függvény mentén mozdulunk lefelé.) I1 I Y A beruházási kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. G G A kormányzati kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. 3. Fejezet Y

16. E E = C+I+G CA+I+G Y Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje E E = Y E = C+I+G Túlkínálat Túlkereslet 45° Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat 4. Fejezet

17. Kiadási - és adómultiplikátor /1 KÍNÁLATI oldal KERESLETI oldal Y = C + I + G Ha egy jövedelem-független pótlólagos keresleti tényező ( I, vagy G) adódik a keresleti oldalhoz: + 100 ( I,vagy G) Akkor első körben a kínálat (jövedelem) is ugyanannyival nő. +100 De a jövedelem (kínálat) megnövekedésével a jövedelem-függő fogyasztás is megnő; nem a teljes növekményt költjük el, hanem csak a fogyasztási határhajlandóság-szorosát. (+Y*c) Megint nőtt tehát a keresleti oldal, a fogyasztással (C): +80 (ha c=0.8) A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +80 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +64 A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +64 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +51.2 És így tovább . . . Az egyensúlyi jövedelem az eredeti kereslet - növekedésnél sokkal nagyobb mértékben nőtt az ismételt kínálat (jövedelem)-növekedések   az ezáltal kiváltott (jövedelem-függő) fogyasztás-növekedések  és az ehhez újra felnövekedő kínálat (jövedelem-növekedések következtében. A kiadási multiplikátor által tehát a pótlólagos (I-, vagy G-) kereslet önmagát meghaladó mértékű jövedelem-növekedést eredményez. Az adó-multiplikátor pont e folyamat fordítottját indítja be: az adó emelése csökkenti a fogyasztási keresletet, az így beinduló „negatív spirál” az adó emelésénél nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet. 4. Fejezet

18. Kiadási - és adómultiplikátor /2 E E Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor E = Y E = Y E E’ E’ E +ΔG -cΔT Y Y Y’e Ye Ye Y’e ΔY =ΔT*(-c)/(1-c) +ΔY=ΔG*1/(1-c) 4. Fejezet

19. r - Ha G nő - Ha T csökken - Ha Iegz. Nő - Ha Cegz. nő Exp. Fisk. Pol. IS IS’ Y IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). Expanzív fiskális politika 4. Fejezet

20. M nőtt, vagy P csökkent Pénzpiaci kereslet és kínálat r r Reál - pénzkereslet Reál - pénzkínálat M/P reál-pénzkínálat M/P’’ M/P’ 2.) +ΔY 1.) -r M csökkent, vagy P nőtt L’ L M/P M/P ( reál-pénzmennyiség) ( reál-pénzmennyiség) A központi bank ún. „nyílt piaci műveletekkel”képes szabályozni a gazdaságban levő pénz (M) mennyiségét. Ha a központi bank államkötvényeket vásárol, így államkötvények kerülnek a bankba, cserébe pedig pénz áramlik a gazdaságba, tehát M bővül. Ha a bank államkötvényeket ad el, így a gazdaságba államkötvények áramlanak, cserébe pedig pénz áramlik ki a gazdaságból a bankba, a gazdaságban csökkent tehát a pénzmennyiség (M). A reál pénzmennyiség nagysága (reál-pénzkínálat) ennek megfelelően tehát független a kamatlábtól (tehát a reál-pénzkínálati függvény függőleges). Ha az árszínvonal nő, akkor változatlan nominális pénzmennyiséggel (M) kevesebb árut tudunk venni, így a reál-pénzkínálat (M/P) csökken. Ha az árszínvonal csökken, akkor változatlan nominális pénzkínálat (M) esetén a reál-pénzkínálat (M/P) nő, hiszen változatlan pénzből többet tudunk venni az olcsóbbá vált árukból. 1.) A reál-pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Ha az emberek vagyonukat forgatható pénzben és lekötött, de kamatozó kötvényekben tarthatják, akkor a reálkamatláb csökkenésével csökken a kötvények hozama, így kötvénykereslet csökken, ezzel párhuzamosan pedig a pénzkereslet megnő. (Ilyenkor a (változatlan) reál-pénzkeresleti görbén lefelé mozdulunk). 2.) Ha nő a reáljövedelmünk, több dologra akarjuk költeni, így reál-pénzkeresletünk is nő. Mivel ilyenkor változatlan reálkamatláb mellett nőtt meg a reál-pénzkereslet, ezért az eredeti reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik. A nominális pénzkeresletre természetesen ugyanúgy hatnak a reál-pénzkeresletet befolyásoló tényező (r és Y), valamint az árszínvonal (P) is: kétszeresére növekvő árakhoz a nominális pénzkereslet is kétszeresére nő, amennyiben a reál pénzkereslet változatlan marad. 5. Fejezet

21. Az LM - görbe levezetése r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan). 5. Fejezet

22. r - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban LM LM’ Y LM - görbe (összefoglalás) Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) 5. Fejezet

23. IS - LM modell és az aggregált kereslet: árszínvonal-emelkedés (AD görbe levezetése) r LM’ LM 2.) 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: - Az LM görbe balra tolódik, a reálkamatláb emelkedik. - (A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon – - túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok – - emelkedik a reálkamatláb) 3.) A reálkamatlábak emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is. B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

24. IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetáris politika LM LM’ 1.) 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a reálkamatlábat. 3.) A reálkamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül önmagánál nagyobb mértékben emeli az egyensúlyi reáljövedelmet. Az AD-görbe is jobbra tolódik, hiszen változatlan árszínvonal mellett nőtt a reáljövedelem. A B 2.) IS 3.) 3.) B’ A’ AD AD’

25. IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika LM B Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem. Nő a reálkamatláb és AD görbe jobbra tolódik. A IS’ IS B’ A’ AD AD’