Magyarország pénzforgalmi térképe

1. Magyarország pénzforgalmi térképe Helmeczi István A pénzforgalom jelene és jövője – MNB konferencia 2011. március 10.

2. Bevezető • A cél: mélyebben megismerni a hazai pénzforgalmat és a döntéshozók számára megfelelő adatokat szolgáltatni • Az MNB feladata a hazai pénzforgalom kialakítása, ennek érdekében a jegybank számos adatot gyűjt a pénzforgalomról • Azonban ezek csak összességében, vagy átlagosan jellemzik az országot, annak ellenére, hogy így az egy főre jutó mutatókat össze tudjuk hasonlítani más országokéival. • Az 1994-ben kialakított hazai bank(fiók)kód-rendszer és az un. hitelesítő tábla lehetőséget teremt arra, hogy az átutalásokat helyhez kössük és feltérképezhessük az egyes települések közötti forgalmat. • A térkép teljeskörű megalkotásához mintegy 38 millió tranzakciót kértünk be, továbbá ad-hoc, területi bontású statisztikákat kértünk be a bankoktól a POS-okra és az ATM-ekre vonatkozóan. Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

3. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája Bankfiókok • Egy korábbi, a GVH megbízásából végzett felmérés alapján a bankválasztás egyik legfontosabb szempontja a bankfiók közelsége • Jelentős fióknyitási hullám volt a múlt évtizedben, amely a 2008 őszétől megtorpant és némi visszaesés következett be (a statisztika ez utóbbit csak késéssel tudja megmutatni) • Bár nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk, úgy látjuk, hogy a bankfiókkal való ellátottság nagyon jelentősen függ a településszerkezettől Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

4. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája 1000 főre jutó bankfiókok száma Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

5. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája Bankjegykiadó automaták (ATM-ek) • A magyar gazdaság készpénzorientált, ezért érdekes a készpénzfelvételi helyként funkcionáló ATM-ek eloszlása is • Bár nemzetközi összehasonlításban Magyarország le van maradva, ez nem biztos, hogy problémaként azonosítandó Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

6. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája 1000 főre jutó bankautomaták (ATM-ek) száma Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

7. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája 1000 főre jutó készpénzfelvételi helyek száma Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

8. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája POS-terminálok • Nemzetközi szinten a turizmus jelentős hatása figyelhető meg • Ez hazánkban is így van: elsősorban a jelentősebb turizmussal rendelkező településeken és a megyeszékhelyeken található sok POS Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

9. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája 1000 főre jutó (kereskedői) POS-terminálok száma Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

10. A hazai pénzforgalom infrastruktúrája Az 1000 főre jutó POS terminálok száma Budapesten Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

11. A hazai pénzforgalom térképe Módszertan • A hazai banki átutalási forgalom túlnyomó részét az egyszerű átutalás teszi ki és ennek 70%-a a BKR-en megy keresztül. Bár a készített térképek nem fedik le teljesen a hazai forgalmat, úgy gondoljuk, hogy abból helyes következtetések vonhatóak le, mivel mintegy 38 millió tranzakció feldolgozásával készült • Állami fizetéseket kiszűrtük, kivéve a regionális állami szerveket (pl. vízügyi igazgatóság, rendőrség) • Szintén kiszűrtük azon bankok és bankfiókok forgalmát, amelyek nyilvánvaló torzításokat okoztak volna Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

12. A hazai pénzforgalom térképe Átutalások távolsága • Budapest domináns központ, a teljes fizetési forgalom mintegy 29%-a Budapesten belüli • A tranzakciók általában a közeli partnerekkel történnek (40%-uk településen belüli), a távolság növekedésével a gazdasági kapcsolatok csökkennek, kivételt képez a Budapesttel való kapcsolat. Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

13. A hazai pénzforgalom térképe Összforgalom • Megyén belül a megyeszékhely domináns szerepet tölt be • Jól megfigyelhető Budapest központi szerepe és a megye-székhelyekkel lévő erős kapcsolat Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

14. A hazai pénzforgalom térképe Összforgalom Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

15. A hazai pénzforgalom térképe Csoportos átutalás • Budapest szerepe ezen fizetési mód tekintetében is jelentős, de ha kiszűrjük az állami bér/nyugdíjfizetést, akkor már nem annyira nyomasztóan, mint azt az összforgalomnál láthattuk • Bizonyos megyeszékhelyek között is megfigyelhető erősebb kapcsolat (Szolnok- Debrecen/Nyíregyháza, Miskolc-Salgótarján, Kecskemét-Szeged/Békéscsaba) Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

16. A hazai pénzforgalom térképe A csoportos átutalások térképe Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

17. A hazai pénzforgalom térképe Csoportos beszedés • A pénzügyi szektor a fő felhasználó (biztosítók, lakástakarék-pénztárak), ez az itt kimutatottnál még nagyobb is lehet, mert a bankok a lakáshiteleket jellemzően belsőköri tételként szedik be • Ebből is következően, a jóváírások 86%-a budapesti számlára érkezik • A tradicionális közművek ügyfelei közül sokkal kevesebben használják a fizetési módot (áram: mindössze 100 ezer db/hó, gáz: 62 ezer db). • Számosságát tekintve a legtöbb beszedő társasház, azonban a forgalomból való részesedésük elhanyagolható Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

18. A hazai pénzforgalom térképe A csoportos beszedések térképe Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

19. A hazai pénzforgalom térképe A csoportos beszedők földrajzi eloszlása Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István

20. Konklúziók • a földrajzi különbségek nagyon sokat számítanak, egyes megyékben a lakosság 25%-a, máshol csak 2-3%-a lakik bankfiók nélküli településen • mind az ATM-ek, mind a kereskedői POS-ok tekintetében erős koncentráció figyelhető meg • a kis lélekszámú településeken élők gyakorlatilag el vannak zárva ezen szolgáltatások igénybevételétől, ezen a Posta lenne képes nagymértékben segíteni • a pénzforgalom elsősorban a közeli partnerekkel bonyolódik, a távolság növekedésével a gazdasági kapcsolatok száma erőteljesen csökken • Budapest nagyon erős gazdasági központ, az egyes megyék tipikusan erősebben kötődnek a fővároshoz, mint a másik 18 megyéhez összesen • a pénzforgalmi infrastruktúra megléte egyértelmű pozitív hatást gyakorol a szolgáltatások igénybevételére, de ez nem lineáris jellegű Magyarország pénzforgalmi térképe – Helmeczi István