Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés

1. Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

2. A pálinka nemzeti italunk: értékmentés,- teremtés, hagyományőrzés Miért hungarikum a pálinka? • jogi: - Európai Uniós védelem: 2002 óta a Magyarországon termesztett gyümölcsből Magyarországon készült italt nevezhetjük pálinkának - Hungarikum Bizottság döntése • tudományos: a magyar gyümölcs minősége • történelmi: ez az ital az évszázadok során vált kultúránk szerves részévé • néprajzi-kulturális: népi hagyományok, folklór, a pálinka új „arca”, kultúra, gasztronómia

3. A pálinkafőzés egymást kiegészítő szegmensei: kereskedelmi főzdék, bérfőzdék és magánfőzés • Minőségi kategóriák? • A jövedéki szabályozás a bérfőzés és magánfőzés keretében a pálinka helyett a párlat fogalmát használja. • Jelenleg körülbelül 550 bérfőzést végző szeszfőzdének van engedélye tevékenység folytatására. A kereskedelmi főzdék száma 86.

4. Szabad pálinkafőzés • Jövedéki törvény módosítása. • Megvalósult a szabad párlatfőzés lehetősége: magánszemélyek nem csak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát. • Kizárólag gyümölcsből készíthető a párlat. • A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni, a berendezést sem kell nyilvántartásba venni. Differenciált adókulcsok

6. A Pálinka és a vidékfejlesztés • A pálinkafőzés szerepe a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében. - értékmentés, tájfajták, a táj megörzése • A hazai gyümölcs és zöldségtermesztés meghatározó szerepe munkahelyteremtésben. • Nem igényel nagy eszközberuházást. • Mindhárom fő gazdasági (termelő, feldolgozó és szolgáltatói) szektorban keletkezett profitja a vidéket erősíti.

7. Helyi piac és vidéki vendéglátás A helyi gazdaságfejlesztés eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, és ehhez szorosan kapcsolódik a helyi termékek értékesítésének és promóciójának megszervezése. A Nemzeti Vidékstratégia is ezzel összhangban ösztönzi: • a helyi termékek, a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, • a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálást, • a falusi és tanyai turizmus, ökoturizmus fejlesztését, • magasabb feldolgozottsági fok, a hozzáadott érték növelését, • a helyi termékekre, termelésre alapozva kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása. Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását • kistermelői rendelet • közbeszerzési törvény • jövedéki törvény

8. Falusi turizmus • A pálinka és a falusi turizmus kapcsolatában megbúvó lehetőségek. • A falusi turizmus és a helyi termékek értékesítése. • A helyi turizmus ösztönzésével a vidék népességmegtartó erejének növelése.

9. Kistermelői rendelet • A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet • és az előbbit módosító a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet • Lendületet adott a helyi piacok megszervezésének, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztóhoz • Állati alaptermékek és a feldolgozott kistermelői termékek értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is • Falusi vendégasztal fogalma.

10. Falusi vendégasztal • A vendégasztal szolgáltatás • hagyományos környezetben, • hagyományos technológiával, • tájjellegű ételreceptek alapján, • helyi nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. • Az otthon vagy bérfőzésben készült pálinka eladása - zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból.

11. Pálinkafőzéshez kapcsolható EMVA támogatási lehetőségek • Gyümölcsültetvények telepítése, korszerűsítése • Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) • Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

12. Gyümölcsültetvénytelepítése,korszerűsítése

13. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet alapján Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) A célterületre vonatkozó támogatott kérelem: 65 db Kötelezettségvállalási összeg: több mint 6 milliárd forint

14. Desztillált szeszes ital gyártás támogatása • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2011. (IV. 28.) VM rendelet és • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján A tevékenységre 35 db támogatott kérelem alapján 555 814 529 Ft kötelezettségvállalás keletkezett

15. Pálinka mint világmárka10 éves fejlesztési koncepció • Alapanyag termelés • Feldolgozó kapacitás • Piackutatás • Marketing

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 16