A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben

1. A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben Dr. habil. Krajnc Zoltán mk. alezredes egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Légierő Műveleti Tanszék krajnc.zoltan@zmne.hu

2. Az előadás vázlata • A légi hadviselés elméletek fő kérdései • A légi műveletek osztályozása, belső tartalma • Új irányzatok a légi hadviselés elméletében és gyakorlatában

3. Irodalom (1) • Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A magyar légierő doktrinális alapjai (egyetemi jegyzet) • Dr. Kurta (szerk.): Légierő hadművelet-elmélet (egyetemi jegyzet) • http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate • http://www.missilethreat.com

4. Irodalom (2) • Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légi szembenállás elmélete Egyetemi jegyzet, ZMNE, 2004. • Dr. Krajnc: A légierő alkalmazásának alapkérdései Új Honvédségi Szemle 2005/7. p. 87-98 • Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légierő a válságreagáló műveletekben Új Honvédségi Szemle 2003/4. sz. p. 12-21

5. Kérdés • Miért légi hadviselés elméletről, miért nem légierő hadművelet elméletről (hadműveleti művészetről) beszélünk?

6. Aháború szintjeiés a hadtudomány elemei (tradicionális megközelítés) NEMZETI (SZÖVETSÉGI) STRATÉGIAI (USA, NATO) STRATÉGIA HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI HADMŰVELETI-HADÁSZATI HADMŰVELETI MŰVÉSZET HADMŰVELETI HADMŰVELETI- HARCÁSZATI HARCÁSZAT HARCÁSZATI

7. HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI HADMŰVELETI-HADÁSZATI HADMŰVELETI- HARCÁSZATI HARCÁSZATI Aháború szintjeiés a hadtudomány elemei NEMZETI (SZÖVETSÉGI) STRATÉGIAI (USA, NATO) STRATÉGIA HADMŰVELETI MŰVÉSZET HADMŰVELETI HARCÁSZAT

8. Kérdés • Van-e általánosan elfogadott légi hadviselési elmélet a Szövetségben? • Mi a tárgya a légi hadviselési elméletnek?

9. A légi hadviselés elmélet központi kérdése, tárgya: • azt vizsgálja, hogy a légierő miként tudja elősegíteni a háború politikai céljainak az elérését, más megfogalmazásban azt, hogy a légierő által végrehajtható cselekmények hogyan transzformálhatóak át politikai eredményekké.

10. Col. (ret.) Phillip Meilinger: „a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő, elsősorban támadó jellegű”

11. R. A. Pape-modellje: • A csapások időzítése – „TIMING”, • A célpont kiválasztás rendje – „TARGETING”, • A hatásmechanizmus – „MECHANISM”, • A politikai végeredmény – „POLITICAL OUTCOMES”.

12. TERVEZÉS VÉGREHAJTÁS + + + Célok Időzítés Hatás Légi művelet-1. Politikai (vég)cél Célok Időzítés Hatás Légi művelet-2. Célok Időzítés Hatás Légi művelet-3. Légi stratégia (hadjárat)

13. Név Időzítés Célpontok Hatás mechanizmus Politikai cél Douhet Egyetlen, döntő csapás. Lakosság (városok), hadi potenciál. Terrorbombázás. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások. Trenchard Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Lakosság és a háborúhoz szükséges anyagi javak. Hadműveleti bénítás. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások. Mitchell Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Létfontosságú központok. Polgári elégedetlenség, felkelés. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások. Slessor Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Csapatok, ellátó bázisok, hadiipari termelés. A termelés, ellátás bénítása, vagy a javak és az eszközök megsemmisítése. Katonai megsemmisítés. Seversky Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Ipari infrastruktúra. Belső „blokád”. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások. II. vh. német felfogás Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Tábori hadsereg. Áttörés, a hadviselő-képesség pusztítása. Katonai megsemmisítés. Harris Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Lakosság, városok. Félelemkeltés, morális csapás. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások.

14. Korai elméletek: • A lakosságra, mint célpontra összpontosító elméletek (Douhet, Trenchard, Mitchell, Harris), • A nemzetgazdaságot támadó elméletek (Seversky), • A katonai objektumokat favorizáló („német iskola”, Slessor) 1960 utáni elméletek: • Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások? • Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?

16. 1960 utáni elméletek: Két fő kérdés: • Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások? • Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre? • Thomas Schelling (lakosság), • John Boyd (katonai vezetés), • John Warden (politikai vezetés)

17. WARDEN, John III.Az USAF nyugállományú ezredese, egykori elnöki tanácsadó, stratégiai tervező, vadászpilóta és repülőparancsnok. A modern légierő-elmélet egyik meghatározó alakja, az Irak elleni szövetséges erők légi hadjáratának főtervezője. Nézeteit az „Air campaign” című főművében fejtette ki. Vendégprofesszorként rendszeresen tanít polgári és katonai egyetemeken. Nyugdíjazása után megalakította a Venturist nevű cégét, amellyel kiemelkedő sikereket ért el a stratégia tanácsadás, a team-építés, és a multimédia területén.

18. Boyd, John(1927-1997)Egykori harci pilóta (Korea, Vietnám). Az elméleti tevékenységen kívül részt vett az F-15, 16, és F-18-as repülőgépek kifejlesztésében is. Széleskörű teoretikus munkát folytat, elméletének fő tételei felelhetők a „Patterns of conflict”, „A Discourse on Winning and Losing” című műveiben. Nyugállományba vonulása után, a stratégiai tervezésben szerzett felkészültségét, sikeresen alkalmazza az üzleti szférában, ahol tanácsadóként és tréningek vezetésével komoly elismerést vívott ki magának.

19. LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-1. • A légi hadviselés végrehajtására létrehozott erő- és eszközrendszer működtetésének a főkérdéseit-, alapvető működési módjait a haderő többi komponensével való viszonyrendszerében vizsgálja.

20. LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-2. • Az önálló légierő koncepciója (Douhet, Trenchard) • Az együttműködő légierő, (Luftwaffe, USArmy Air Force, Vörös Hadsereg Légiereje a II. vh-ban) • A szovjet légierő koncepció

21. A SZOVJET HADTUDOMÁNY LÉGIERŐ FELFOGÁSA A FELFOGÁS ALAPJA A SZOVJET TÁMADÓ HADÁSZAT: • BALLISZTIKUS (ICBM) ÉS NEHÉZBOMBÁZÓKKAL MÉRT HADÁSZATI CSAPÁS • A HÁBORÚ LÉGI KOMPONENSÉT KÉT LÉGTÉRBEN TERVEZTÉK HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES LÉGTÉR 21

22. HONI LÉGVÉDELEM HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES TERÜLET FELETTI LÉGTÉR HADÁSZATI-, ÉS HARCÁSZATI LÉGIERŐ 22

23. A LÉGTÉR ELLNŐRZÉSE LÉGI SZEMBENÁLLÁS STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS AZ ERŐ ALKALMAZÁSA FELSZÍNI ERŐK ELLENI MŰVELETEK AZ ERŐKIFEJTÉS FOKOZÁSA HARCTÁMOGATÓ LÉGI MŰVELETEK

24. LÉGI SZEMBENÁLLÁSI MŰVELETEK: az ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN IRÁNYULÓlégi szembenállási műveletek, fő célja – a légtér feletti ellenőrzés kívánt fokának megvalósításával – kedvező feltételek teremtése a légierő és más haderőnemek számára a további hadműveletek végrehajtásához

25. LÉGIERŐ Légi hadviselési képességek

26. A légi fenyegetés régen

27. Légi fenyegetés • Merev szárnyas repülőgépek (beleértve az UAV-kat) • Harci helikopterek • Harcászati ballisztikus rakéták • Aerodinamikai rakéták (CM, ASM, ARM)

28. PLATFORM Nagy Pilótanélküli eszközök Alacsony költség, „jó megtérülés” TBM Proliferációs trend CM UAV Rakéta Pilóta által vezetett eszközök HARCI HELIKOPTER REPÜLŐGÉP Alacsony 20… 2005

29. 15 db. TBM 3 db. indító állvánnyal 10 db. ált. célú helikopter Rohamos proliferizáció 4 db. harci helikopter 1–2 db. merevszárnyú rep. gép Növekvő fenyegetés, olcsóbb, tömegesebb légi támadó eszközök Mire elég kb. 50.000.000 $? Fajlagos költség 40 db. robotrepülőgép 30 db. felderítő UAV

30. STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS: az ELLENSÉG HADIPOTENCIÁLJÁNAK ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN HAJTJÁK VÉGRE, fő célja a szemben álló fél megfosztása a háború folytatásához, vagy megkezdéséhez szükséges képességektől.

31. Warden „ötgyűrűs”-modellje Harcoló csapatok Lakosság Infrastruktúra A gazdaság „kulcs” fontosságú területei Civil (politikai) vezetés VEZETÉS

32. FELSZÍNI ERŐK ELLENI LÉGI MŰVELETEK: biztosítják, hogy az ellenség tengeri és/vagy szárazföldi erőiNE TUDJÁK A MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGET ELFOGLALNI, VAGY MEGTARTANI.

33. XXX AI-célpontok CAS-célpontok Tartalék BAI-célpontok FLOT FSCL RIPL

34. Elővéd harcok CAS-célpontok AI-célpontok „killboxes” Közelségi limit FSCL FLOT CAS-célpontok

35. Aktív tűzkoordinációs körletek CAS-célpontok AI-célpontok

36. Aktív tűzkoordinációs körletek AI-célpontok FSCL FLOT CAS-célpontok

37. Felderítés-megfigyelés:(AP-3000) • A légtér megfigyelő és felderítő hadműveletek magukba foglalják a légi-, földi- vagy világűr - bázisú érzékelő eszközöktől azoknak az információknak a gyűjtését, amelyek az ellenség vagy a potenciális ellenség tevékenységeire, erejére és erőforrásaira vonatkoznak.

38. LÉGI SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK:(AP-3000) • A légi szállítási műveletek magukba foglalják a személyi állomány és anyagi eszközök légi úton történő szállítását a hadszíntéren belül vagy a hadszínterek között. Légi szállító művelet végrehajtható valamennyi tengeri-, szárazföldi- és repülőerő támogatása érdekében.

39. LÉGI UTÁNTÖLTÉS (AAR): célja a repülőgépek légtérben való tartózkodási idejének és hasznos terhelhetőségének növelése. A légi utántöltő műveletek növelik a bevetési rugalmasságot és a harci lehetőségeket is.

40. KUTATÁS-MENTÉS (SAR) A kutató és mentő műveleteket a kényszerleszállást végrehajtott, vagy lelőtt repülőgép-személyzetek,valamint hajótöröttek felkutatása és mentése érdekében hajtják végre. Ezáltal a kutató és mentő műveletek jelentős mértékben járulnak hozzá az állóképesség és a harci morál növeléséhez.

41. NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK (VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK) A Válsághelyzetben Erő megjelenítése, demonstrálása (Megelőző csapások) Földrajzi térségek lezárása és felügyelete Mentési és evakuálási műveletek (Beavatkozási műveletek) Terrorizmus elleni harc Kábítószer-kereskedelem elleni harc Békében Humanitárius segítségnyújtás Fegyverzet-ellenőrzés támogatása Fegyveres konfliktus után Béketámogató műveletek

42. Új paradigma: • Hatásalapú művelet(ek) – Effect Based Operations (EBO). • A műveletek hatásalapú megközelítése – Effect Based Approach to Operations (EBAO). • Hatásalapú tervezés – Effect Based Planning (EBP). • Hatásalapú végrehajtás – Effect Based Execution (EBE). • Hatásalapú tervezés és végrehajtás - Effect Based Planning and Execution (EBPE).

43. A műveletek hatásalapú megközelítése –Effect Based Approach to Operations (EBAO).

44. Összfegyvernemi szemlélet Összhaderőnemi jelleg „Interagency warfare” A hadviselés fejlődése: az összfegyvernemitől az „interagency”-ig Összhaderőnemi PK …

45. Kb. 150 célpont 24 óra alatt, több mint 1942-1943 között a közép-európai hadszíntéren

46. A légi műveletek tervezésének fő szempontjai: • A megsemmisítendő célpontokat milyen elvek szerint kell kiválasztani? • A célpontok megsemmisítése (elnyomása, lefogása) milyen rendben történjen? („parallel vs series warfare”, „sequential or simultaneous attack”)

47. Hogyan volt ez lehetséges? • Korszerű, csúcstechnológia („Lopakodó”-, és precíziós pusztító-eszközök) + • „Új” tervezési gondolkodásmód (hatásalapú műveletek) + • „Új” műveleti koncepció („Parallel warfare”, „Simulteanous attack”)

48. Műveleti koncepció „Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre

50. Műveleti koncepció „Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre