1 / 53

A SAVAS ESŐ

A SAVAS ESŐ. Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna. A savas eső felfedezése. 1852-ben Robert Angus Smith (1817-1884) figyelt fel erre a jelenségre Manchesterben Megfigyeléseit 1872-ben ismertette, tőle ered az elnevezés

magdalen
Download Presentation

A SAVAS ESŐ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A SAVAS ESŐ Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna

  2. A savas eső felfedezése • 1852-ben Robert Angus Smith (1817-1884) figyelt fel erre a jelenségre Manchesterben • Megfigyeléseit 1872-ben ismertette, tőle ered az elnevezés • Csak az 1950-es években kezdtek komolyabban foglalkozni a problémával

  3. Az eső • Semleges pH érték 7 • Csapadékvíz esetében a semleges pH-t az az érték jelenti, ami a légköri CO2-vel egyensúlyban lévő vizes oldat pH-ja • A csapadékvíz kissé savas kémhatású, a pH 5 és 5,5 között van általában • Oka: a légköri CO2 tartalom (tehát természetes hatások miatt is savas kissé az eső)

  4. Az eső • 2H2O+CO2 H3O+ + HCO3- • Ezek mellett még kevés salétromsav és kénsav is oldódhat bele • Az oldódás hőmérséklet- és nyomásfüggő • Tehát: ha pH<5,6 (néhol <5), akkor nevezzük savasnak az esőt

  5. Miből áll a savas eső? • Az ózonból keletkező oxigénatom (O) a kén-dioxidot a kénsav anhidridjévé, kén-trioxiddá oxidálja: SO2+ O = SO3 • Ebből vízfelvétellel keletkezik a kénsav:SO3+ H2O = H2SO4 • A szabad oxigénatom a kénessavat is megtalálja:H2SO3+ O = H2SO4 • A kén-dioxid egy molekula hidrogén-peroxiddal közvetlenül is kénsavvá alakulhat: SO2+ H2O2= H2SO4

  6. Miből áll a savas eső? • A nitrogén-oxidok még többféle reakcióban vehetnek részt, köztük láncreakciókban is. A nitrogén-dioxidot a fotolízis fölbonthatja: NO2 + hν→NO + O • Ha OH-gyökkel ütközik, közvetlenül salétromsavvá alakul:NO2+ OH = HNO3 • Nitrogén-trioxiddá is alakulhat egy oxigénatommal:NO2+ O = NO3 • Ez reagálhat egy másik nitrogén-dioxid molekulával:NO3+ NO2= N2O5 • A keletkezett nitrogén-pentoxid vízzel salétromsavat hoz létre:N2O+ H2O = 2 HNO3 • A salétromossav is átmehet fotolízisen:HNO2 + hν→NO + OH

  7. Honnan származnak ezek az anyagok? A kénvegyületek forrásai: • Természetes: • bioszféra bomlási folyamatai • vulkáni tevékenység • óceánok felszíne • Mesterséges: • széntüzelés • nyerskőolaj kéntartalma • kohászat, kénsavgyártás

  8. Honnan származnak ezek az anyagok? A nitrogénvegyületek forrásai: • Természetes: • talajok nitrogén-oxid emissziója • villámlás • biomassza égetése • ammónia légköri oxidációja • Mesterséges: • fosszilis tüzelőanyagok - szén, kőolaj, földgáz - elégetése • belső égésű motorok kipufogógázai

  9. A savas esők hatásai • A savas esők láncfolyamatokon és kapcsolódásokon keresztül hatással vannak az egész természetes környezetre. • Pl.: felszíni vizek, talajvíz, talaj, növényzet, tápláléklánc, biodiverzitás veszélyeztetése • A kártétel sem időben, sem térben nincs szoros kapcsolatban a szennyezéssel, mert a szél elsodorhatja a forrástól a szennyező anyagokat.

  10. A savas esők hatásai • Talajra: • Savas talajban az alapvető ásványok (Ca, Mg) kioldódnak, mielőtt a növények fel tudnák használni a növekedésükhöz  csökken a talaj termelékenysége • Veszélyes és mérgező anyagokat (Al) kioldja  felhalmozódnak a talajban  talajok leromlása • A talajokban van (ártalmatlan) szerves formában Al, de a szervetlen Al mérgező az élő szervezetekre. • Ha a víz pH-ja < 4,0  az Al kioldódik az Al2(SiO3)3-ból • Károsítja a hajszálgyökereket • Csökkenti a foszfor és más tápanyagok felvételét • Kimosódhatnak a lefolyás során is  elszállítódnak folyókba, tavakba

  11. A savas esők hatásai • Nem egyformán érzékenyek a talajok! • Veszélyeztetett: ami savas sziklán alakul ki : • gránit és más magas Si tartalmú glaciális területen lévő alapkőzeten (gneiszek, kvarcit és kvarctartalmú homokkő) • vastag rétegben felhalmozott Si-tartalmú homokon • öreg és mállott talajon. • Ellenállóbb: mészben gazdag talaj (legjobb puffer: semlegesíti részben vagy egészben a savanyító hatást) • Pufferkapacitás kimeríthető!

  12. A savas esők hatásai • Növényzet • Általában nem pusztítja el közvetlenül a fákat, hanem legyengíti őket, korlátozza a felvehető tápanyagokat és növeli a talajban lévő mérgező anyagokat. • Lassabb növekedést, sérüléseket okoz, a levelek elbarnulnak és idő előtt lehullnak. • Károsítják a levelek és tűlevelek felszínét (gyorsítja a levél viaszrétegének pusztulását)  párolgást okoz és meggátolja a fotoszintézist. • Tápanyagok levélen át való kimosása  még érzékenyebbek lesznek az éghajlati tényezőkre (aszály, erős szél, rovarok,…) • Avar csökkenő arányú elbomlása • Hasznos mikroorganizmusok elpusztulása (szimbiózisban élnek a fa gyökereivel)

  13. A savas esők hatásai • Tehát a fák akkor is károsodhatnak, ha jó a talaj pufferkapacitása! • A savas eső nitrogén-túltrágyázást okozhat, amit árt a növényeknek. • Magashegységi területeken: gyakran érintkeznek savas felhőkkel és köddel (savasabb, mint az eső), ezek veszélyeztetettebbek. • Magyarországon az 1980-as évek végén 1-1,5 millió m3 tölgyfa száradt ki. • Nyugat-Európában főleg a fenyvesekben nagy a kár.

  14. A savas esők hatásai Elhalt erdõ a nyugat karkonoszei területen (Szudéták) http://www.atmosphere.mpg.de/ Witold Goraczko fényképe

  15. A savas esők hatásai

  16. A savas esők hatásai • Halak • A savas eső átfolyik a talajon, és bemossa az Al-t a felszíni vizekbe  pH csökken, Al szint nő • Az Al erősen mérgező a halakra • Csökkenti a kopoltyún keresztüli ioncserét  só csökkenést okoz. Az édesvízi halaknak az ozmotikus szabályozás feltétele az életben maradásuknak. Az Al kiválik a kopoltyún  a hal megfullad. • Halak nyálkát választanak ki, hogy leküzdjék az Al-t a kopoltyújukról  ez eltorlaszolja a kopoltyút  az O2 és só szállítását is gátolja  nem tudják szabályozni (alacsony pH  csökkenti a hal szöveteiben a só egyensúlyt) • Sok halban a Ca szint nem tartható pH változáskor  ikrák túl törékenyek, gyenge gerinc, csontok deformációja

  17. A savas esők hatásai • Savas esők hatása a halakra (http://www.atmosphere.mpg.de/, szerzõ: Anita Bokwa) • http://old.nyf.hu/others/html/kornyezettud/kornykem1/ken.htm

  18. A savas esők hatásai • Más vízi szervezetek • Alacsony pH  lecsökkenti a békák, szalamandrák növekedését • Savnak ellenállóbb faj (pl. tarajos gőte) birtokba veheti a békaüregeket  hasonló esetek miatt változhat az adott élettérben a fajok előfordulási aránya.

  19. A savas esők hatásai • Biodiverzitás • Fajok kipusztulhatnak • Megváltoztatja és csökkenti a magasabb táplálkozási szinten lévő állatvilág élelemellátását • A békák kevésbé érzékenyek a savasságra, de rovarral táplálkoznak (pl. kérész), ezért ha az eltűnik a savas esők miatt, akkor az már a békákra is hatással van. • A legtöbb faj kicsinyei érzékenyebbek, mint az idősebb egyedek!

  20. A savas esők hatásai • Embert érintő hatások: • Márvány, mészkő, homokkő, gránit: mind tartalmaz Ca-ot, amit a savak feloldhatnak  gipsz keletkezik  épületek, műemlékek és szobrok szulfátos mállása, régi sírköveken olvashatatlan felirat • Savak képesek feloldani a fémeket  savas esők vassal való reakciója miatt károsodnak a szabadban lévő harangok Hollandiában • Savas eső és a savas részecskék száraz ülepedése hozzájárul a fémek korróziójához • Ivóvíz készlet veszélyeztetése: feloldanak néhány talajban lévő mérgező fémet (normális esetben a talaj szűrő: mérgező nehézfémek vízben nem oldható vegyületként megkötődnek)

  21. A savas esők hatásai Savas esők által okozott károk:Homokkő szobor 1702-bõl, lefényképezve 1908-ban (bal), és 1969-ben (jobb). Westfäliches Amt für Denkmalpflege

  22. A savas esők hatásai • http://en.wikipedia.org/wiki/Acid_rain • http//:www.corbis.com

  23. A savas esők hatásai • Embert érintő hatások: • Idő előtti elhalálozások, pl. rákban • Nem direkt hatás: tüdőgyulladást okozhatnak a szulfát és nitrát részecskék, ha belélegzik őket. • A szulfát és nitrát részecskék lecsökkentik a látástávolságot is.

  24. A savas esőkkel veszélyeztetett területek • A savas esők főleg az iparosodott területeken fordulnak elő • Oka: magas a SO2 és az NOx kibocsátás • A szél miatt a kibocsátás helyétől több ezer kilométer távolságban lévő területeken is előfordulnak savas esők

  25. Veszélyeztetett területek • A savas esők problémája nem új dolog. • Jellegét tekintve lokális és globális probléma. • A XVIII. században a savas esők főleg a városokban estek. • Az 1950-es évek óta a magas kémények használata nagy területen szórja szét a légszennyezést, s a városok levegőminőségét javítja.

  26. Veszélyeztetett területek • A lista elején két nagy bulgáriai széntüzelésű erőmű áll. • Összesen közel 600000 tonna kéndioxidot bocsátanak ki – ugyanannyit, mint a következő országok együttesen: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország. • Európában a 600 legnagyobb SO2 kibocsátó eloszlása

  27. Veszélyeztetett területek • A savasodás problémája nem ismer határokat. • A légszennyezés a légkör magasabb rétegeibe eljutva messzire elkerülhet a forrástól, s így más országok felett alacsonyabb rétegekbe jutva kihullhat mint savas eső. • A savas esőt okozó szennyezőanyagok több száz kilométerre a forrástól olyan területeken okoznak savas esőt, ahol nincsenek erőművek, autók, és egyáltalán semmilyen ipar. • Svédországban és Norvégiában a savas ülepedés 90%-a más országokból származik, főként az Egyesült Királyságból, Németországból, Lengyelországból, valamint a nemzetközi hajózásból.

  28. Veszélyeztetett területek • Savas esőkkel leginkább azok a területek veszélyeztetettek, ahol savanyú kőzet található a felszínen, ahol a csapadék meglehetősen nagy mennyiségű és ahol sok a SO2 és NOx kibocsátó forrás. • Az elmúlt évtizedekben az elektromos áram iránti növekvő igény és a gépjárművek számának emelkedése azt eredményezi, hogy az emberi forrásokból származó, savasodást okozó szennyezőanyagok kibocsátása jelentősen növekszik 1950 óta.

  29. Európa • Leginkább Közép- és Észak-Európa veszélyeztetett. • A szennyező források földrajzi eloszlása nem egyenletes: erősen az ipari területekre koncentrálódik. • Ezeken a területeken a csapadék általában savas: 4,1 és 5,1 közötti pH-val. • 1974-ben Skóciában 2,4-es pH-jú csapadék hullt (mint az ecet)

  30. Európa • 1993-ban a savas eső kockázata Európában • Vörös: nagy • Okker: közepes • Citromsárga: alacsony

  31. Európa • 1882-1976 − Csehszlovákia: az Elba vizének klorid- és a szulfáttartalma négyszeresére, a nitráttartalma hétszeresére nőtt, míg a hidrokarbonát tartalom kétharmadára esett vissza − ez utóbbi hátrányos a vízinövények tápanyagellátása szempontjából.

  32. Európa • Először az 1970-es évek közepén Németországban figyeltek föl arra, hogy nagy fenyőerdők egyik évről a másikra pusztulni kezdtek. • Elsősorban a savas esőt teszik felelőssé azért, hogy lelassult a németországi Fekete-erdő fáinak növekedése. • Ma már szinte egész Európában észlelik e jelenség többé-kevésbé súlyos formáját. • Angliát megkímélte az erdőpusztulás, ugyanakkor a svédországi károkért főleg az angliai légszennyezést okolják.

  33. Az erdő kihalása - Ore Mountains / Németország

  34. Európa • A skandináv országok annak ellenére veszélyeztetettek, hogy ott nincs nagy SO2 kibocsátó forrás. • Skandináviában a csapadék savassága és a szennyezőanyag-tartalma Dél-Svédországban a legnagyobb; ahogy észak felé haladunk, úgy csökken. • A savas anyagok kiülepedése nemcsak a csapadék savasságától, hanem mennyiségétől is függ. • Tehát a legnagyobb savas kiülepedés Svédországban a csapadékban gazdag délnyugati részeken tapasztalható.

  35. 1996-ban a teljes kén és nitrogén kiülepedés Svédországban (száraz és nedves) [mg/m2]

  36. Észak-Amerika • A legveszélyeztetettebbek az erősen városiasodott és ipari területek Kelet-Kanadában és az USA északkeleti részén. • 1974-ben Los Angelesben a lehulló csapadék pH-ja 2 volt (olyan savas, mint a citromlé). • 1970-ben Kanadában a Sudbury-kohóművek körüli tavak vizének pH-értéke helyenként 4,5 alá csökkent.

  37. Az USA-ban a kéndioxid források Ohióban, Indianában, és Illinoisban koncentrálódnak. Az uralkodó szelek keletre, illetve északra: New England-be és Kanadába szállítják őket.

  38. Észak-Amerika • Észak-Amerika nyugati partvidékén a savas eső lényegesen kevesebb gondot okoz, mivel nincs olyan légáramlás, amely több ezer kilométer távolságból idesodorná a savas szennyeződéseket. • Ezeken a területeken a savas csapadék fő okai a gépjárművek kipufogógázában található szennyeződések. • Nyugaton, illetve délnyugaton, például Mexikóban azonban működik néhány olyan erőmű, amely savas szennyeződéseket bocsát a levegőbe. • Az ezek által okozott légszennyeződés a Grand Canyon és más nemzeti parkok területén rontja a látási viszonyokat.

  39. Észak-Amerika • A vízi élőlények számára a savas esőkből származó fő problémák: • az atlanti lazacok csökkenése Új-Skóciában és Maine-ben • a halsűrűség csökkenése Északnyugat-Pennsylvaniában • A New York-beli Adirondack régióban a tavak 41%-a tartósan, vagy rövidebb ideig savas. • Kanadában a savas esők nagy mennyiségű hal és vízi közösség pusztulását okozták több mint 30000 érzékeny tóban Ontario és Québec tartományban.

  40. Ázsia • A savas esők most az egyik fő problémaként merülnek fel a fejlődő világban, különösen Ázsiában és a csendes-óceáni területeken, ahol az energiafelhasználás rohamosan növekszik és a kéntartalmú szén és olaj felhasználása is nagyon magas. • Kína és India a 70-es évek közepén vált veszélyeztetetté, amikor az ipari fejlődés a legintenzívebb volt.

  41. Ázsia • Becslések szerint 1990-ben 34 millió tonna SO2 bocsátottak ki az ázsiai régióban, 40 százalékkal többet, mint Észak-Amerikában. • A savas kiülepedés mértéke különösen olyan területeken volt magas, mint Délkelet-Kína, Északkelet-India, Thaiföld és Dél-Korea, mely területek közel találhatóak a városi és ipari területektől, vagy azoktól széllel szemben lévő oldalon helyezkednek el.

  42. Ázsia • A hatásokat már a mezőgazdaságban is kezdik érezni. • Indiában a kutatók azt vették észre, hogy az olyan erőmű közelében termesztett búza, ahol a SO2 kiülepedése majdnem ötször nagyobb, mint a kritikus szint, 49 százalékkal kevesebb termést adott, mint a 22 km-el távolabbi búza. • Délnyugat-Kínában egy tanulmány Guizhou és Sichuan tartományban kimutatta, hogy a savas esők a mezőgazdasági területek több mint kétharmadát érintik, és a területek 16 százalékán található valamilyen mértékű kár.

  43. Szulfát-nitrát aránya a levegőben: USA - Kína • Kínában jóval nagyobb a csapadék szulfáttartalma, mint az USA-ban. • Ok: • A kínai lakásokban leggyakoribb a szénfűtés [a kínai szenek magas kéntartalmúak − főként délen (5 %)]. • Kína levegőjében kevesebb a nitrát. • Ok: • Kínában kevesebb a gépjármű. ←→ Pekingben és Sanghajban az USA-hoz közelítő nitrát-értékek találhatók. • Ez a különbség a Kínában rohamosan növekvő gépjárművek számával fokozatosan csökken.

  44. Szulfát-nitrát aránya a levegőben: USA - Kína • A kínai csapadék mégsem túl savanyú (délen az esővíz pH-ja 4-5 közötti, északon 6,5 körüli.) • Ok: • Kína légterébe igen sok ammónia (NH3) kerül a rizstermesztés és a szerves trágya elterjedt alkalmazása miatt, • a kínai porban több a mész (CaCO3), mint az amerikaiban. • Ha e kompenzáló körülmények nem lennének, az eső pH-ja 3,5 lenne.

  45. A savas eső nemcsak a szárazföldek problémája, hat az óceánokra is, csak ott nem olyan közvetlen a hatása, mint egy kiégett erdőnél. Eredménye legerőteljesebben a partmenti vizekben érezhető, ahol egyébként is sok más emberi tevékenység (szennyezés, túlzott halászat) rombolja az élővilágot. • A savas eső a földre érve felmérhetetlen károkat okozhat.

  46. Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket? • A szálló portól megtisztítják a füstöt, a mérgező gázokat magas kéményeken át a légkörbe bocsátva felhígítják. • 1955 − USA: csak két kémény volt 180 m fölötti magasságú, • 2000 − USA: már minden kémény magasabb 180 m-nél, s nem ritka a 300 m fölé nyúló kémény sem.

  47. Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket? • A hatás közömbösítése: • A talaj meszezésével − mészkőpor kiszórásával. csökkenti a savasságot • Durva beavatkozás, súlyos mellékhatásokkal:Ha a szulfátok kimosódnak a levegőből, a talajra kiszórt mész gipsszé válik. Illetve a meszezés rövidebb távú károsító hatása, hogy a nitrogént (ammóniát) eltávolítja a talajból. • Emiatt ez nem megbízható eljárás.

  48. Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket? • A hatás közömbösítése: • Mész adagolása a füstgázokhoz. Az erőművek füstjébe szórt nedves mészkőpor a kén-dioxid jelentős részét megkötheti. • Hátránya, hogy ez az eljárás a nitrogén-oxidokat nem közömbösíti.

  49. Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket? • A kibocsátás csökkentése: • A végső megoldás a szennyezés mérséklése. • A nitrogén-oxidok kibocsátásának mérséklése a motor, az üzemanyag és az égés javításával, s a kipufogógáz szűrésével, illetve az ipari technológiák korszerűsítésével. • A kén-dioxidok kibocsátásának mérséklése az ipari technológiák korszerűsítésével.

  50. Kísérletek a károk helyreállítására • Dél-Skócia két súlyosan elsavasodott tavában a szennyezettség csökkentése révén 1981-1986 között a kovamoszat-flóra összetétele visszatért az 1950-es évekbeli állapotához. • Norvégiában egy kicsiny, elszennyeződött tó fölé átlátszó tetőt építettek, s a lehullott csapadékot megtisztítva juttatták el a vízbe. Négy év alatt helyreállt a tó természetes állapota.

More Related