Metanyelvi vizsgálatok

1. Metanyelvi vizsgálatok Szociolingvisztika

2. Mit vizsgálunk? • „Nyelvhasználat társas közegben” • nagyon tág megfogalmazás • bár van autokommunikáció, a nyelvhasználat elsősorban társalgás közben (interakcióban) – tehát társas közegben – hagyományozódik és változik • Témák: • amit mondanak • ahogy mondják • amit mondanak arról, amit és ahogy mondanak

3. Miért vizsgáljuk? • „Csak úgy” (korlátozottan legitim megoldás) • Nyelvi nevelési céllal (pedagógiai orientáció) • Nyelvművelő, nyelvvédő, nyelvi tervezési céllal (preskriptivizmus) • (Rendszer)leírási céllal (deskriptivizmus)

4. Kikkel együtt vizsgáljuk? • A vizsgálatok mindig valamilyen tudományos diskurzusban zajlanak, amit az adott téma kutatói tartanak fenn • Ugyanaz a téma vizsgálható eltérő diskurzusokban is: • elfogadott kiindulópont: pl. mi tekinthető adatnak • elfogadott érvelési technika: az elmélet vagy az adat az elsődleges (dedukció – indukció) • Az egyes diskurzusok különböző politikai, kulturális stb. hagyományokba illeszkednek

5. Nincsen elfogulatlan kutatás • „amikor kifejezik ezeket a nézeteket, e nyelvészeknek igenis van ideologikus céljuk: a nyelvhasználatról való közvélekedés megváltoztatása. E tekintetben nem érdek nélkül vizsgálódó tudósok, és a közösség ezt helyesen veszi észre” (J. Milroy 2001: 538) • „az alkalmazott próba kiválasztása és eredményének interpretálása – legalábbis bizonyos határig – köztudottan a kutató döntésén alapul, továbbá más próba alkalmazása más eredményhez vezethet, azaz ellentmondást generálhat” (Kertész–Rákosi 2008: 393)

6. Kutatások, 2002–2009 • Téma: szabálytanulás, szabálykövetés, szabályközvetítés • Kiindulási cél: a fogalmi gondolkodás, a tanulási folyamat jobb modellezése anyanyelv-pedagógiai céllal

7. Anyanyelv-pedagógiai cél • Leírni a szabálytanulás folyamatát • Modellezni, hogyan követik a szabályokat a beszélők • Felmérni, milyen módon hagyományozódnak a szabályok • Cél: a hatékonyabb szabálytanulás, a fogalmi gondolkodás átalakítása • Hipotézisek alapja: a szabálytanulás stb. mechanizmusait társadalmi tényezők határozzák meg

8. Módszerek • Kérdőívek • mire vagyok kíváncsi? (hipotézis VAGY kérdések) • kérdések, feladatok megfogalmazása • tesztelés ismerősök, kollégák körében (15-20 fő) • felhasználói tapasztalatok: érthető-e a feladatsor, nem befolyásol-e nagyon, jól olvasható-e stb. • előzetes eredmények • tesztelés kis mintán (40-50 fő) • újratervezés • újratesztelés • végső, nagymintás adatfelvétel • mintavétel: véletlen, reprezentatív, kvóta, hólabda...

9. Módszerek • Interjúk • a tematika meghatározása • döntés: kötött vagy félig strukturált interjú • próbainterjúk (1-2), majd végleges kérdéssor • interjúkészítés nagy mintán • mintavétel... • jegyzetelés és/vagy hangfelvétel és/vagy képfelvétel

10. Módszerek • Óralátogatás • megfigyelési szempontok kidolgozása • próbalátogatások • végső adatfelvétel • mintavétel... • jegyzetelés és/vagy hangfelvétel és/vagy képfelvétel

11. Adatkezelés, adatfeldolgozás • Etikai szempontok, kutatási és felhasználási engedélyek (kutatás és/vagy közlés...) • Számítógépes rögzítés • nemzetközileg elterjedt szoftverek • elterjedt formátumok (pl. xml) • Kvantitatív elemzés: számadatok, szövegelemzés • Kvalitatív elemzés: szövegelemzés

12. Érvelés • A tudományos érvelés során az adatok elméletek alátámasztását, illetve cáfolását szolgálják • Az adatrögzítés, az adatelemzés és az adatok bemutatásának módja (pl. egy előadásban, egy cikkben) is az érvelés része • Mi mellett érveljek?

13. Adathalmaz 1. • [gimnáziumban ha] az ember valamit nákolva mondott, akkor a tanár kijavította. De hát itt már Pécsen nem javítanák ki az embert [...]. Azt mondanák, hogy ez illeszkedés. [...] Vagy annak ellenére, hogy nem a Tiszántúlon vagyunk, attól még simán eszek, iszok akár. Emellett ugyanúgy mehet az ikes forma is • nem is tudom, azt ki írta, aki [...] a magyar nyelvből vezeti le a latintól kezdve [a többi nyelvet]: nem biztos, hogy itt minden olyan légből kapott • kutyaszorítóba kerültem, mert [...] a konkrétumok azok meg mégiscsak [...] a Nádasdy [...] mezejében tartoznak [!] (Interjúrészlet: egyetemista férfi)

14. Adathalmaz 2. • Most már egyre kritikusabb vagyok, tehát volt egy idő, amikor én is úgy gondoltam, hogy [javítani kell másokat]: ha Péchy Blankára gondolunk, a magyar szép beszéd meg hogy műveljük, ápoljuk nyelvünket, [de] végül is nem kell ahhoz mindenkit meglincselnünk, aki esetleg nem úgy beszél. [...] vigyázni kell ezekkel a dolgokkal, hogy ne bélyegezzünk meg senkit. [A másik] lehet, hogy nem azért beszél másképpen, mert műveletlen, [...] hanem lehet, hogy csak egy más tájegységről származik, és ott más dolgok ismertek. De egyébként csak már mint nyelvész meg érdeklődő szoktam hallgatni meg figyelni ilyen dolgokat, mert ugye elég sok kritikával illetik őket, meg a nyelvművelők is elég sokakat kritikával illetnek. • [Az egyetemi órákon] megmutattuk a nyelvművelők álláspontját [...] meg a másik oldalt is, [...] végül is persze a nem nyelvművelők, tehát akik [...] nem akarják, hogy hassanak a nyelvre, azoknak az álláspontjára jutottunk, [...] de szerintem megpróbáltuk körüljárni a problémát, tehát nem volt sarkított vagy egyoldalú. (Interjúrészlet: egyetemista nő)

15. Kutatói dilemmák • Adott az elméleti keret: a gondolkodás működését kellene vizsgálni • Alkalmasak az adatok a gondolkodás működésének vizsgálatára?

16. A tanulás a pedagógiai (szociál)konstrukti-vizmusban (Nahalka 2002: 55) Vö. Szabó 2006

17. Szélsőségek kellenek • Ha fontos az elemzési koherencia, dönteni kell, mit mondanak az adatok: • vagy mindent gondolkodási folyamatok kivetüléseként értelmezek • vagy semmit • harmadik út azért nincs, mert akkor esetleges lenne a kutatói érvelés • Ha kell: újraelemzés új elméleti keretben

18. A tanulás a diskurzív szociálpszicholó-giában (Potter–Edwards 2001, Hopper 1998 stb.) 2. D 3. D 1. D n. D n + 1. D 1. D 1. D 2. D 2. D 3. D 3. D n. D n. D

19. Adathalmaz 1. • [gimnáziumban ha] az ember valamit nákolva mondott, akkor a tanár kijavította. De hát itt már Pécsen nem javítanák ki az embert [...]. Azt mondanák, hogy ez illeszkedés. [...] Vagy annak ellenére, hogy nem a Tiszántúlon vagyunk, attól még simán eszek, iszok akár. Emellett ugyanúgy mehet az ikes forma is • nem is tudom, azt ki írta, aki [...] a magyar nyelvből vezeti le a latintól kezdve [a többi nyelvet]: nem biztos, hogy itt minden olyan légből kapott • kutyaszorítóba kerültem, mert [...] a konkrétumok azok meg mégiscsak [...] a Nádasdy [...] mezejében tartoznak [!] (Interjúrészlet: egyetemista férfi)

20. Adathalmaz 2. • Most már egyre kritikusabb vagyok, tehát volt egy idő, amikor én is úgy gondoltam, hogy [javítani kell másokat]: ha Péchy Blankára gondolunk, a magyar szép beszéd meg hogy műveljük, ápoljuk nyelvünket, [de] végül is nem kell ahhoz mindenkit meglincselnünk, aki esetleg nem úgy beszél. [...] vigyázni kell ezekkel a dolgokkal, hogy ne bélyegezzünk meg senkit. [A másik] lehet, hogy nem azért beszél másképpen, mert műveletlen, [...] hanem lehet, hogy csak egy más tájegységről származik, és ott más dolgok ismertek. De egyébként csak már mint nyelvész meg érdeklődő szoktam hallgatni meg figyelni ilyen dolgokat, mert ugye elég sok kritikával illetik őket, meg a nyelvművelők is elég sokakat kritikával illetnek. • [Az egyetemi órákon] megmutattuk a nyelvművelők álláspontját [...] meg a másik oldalt is, [...] végül is persze a nem nyelvművelők, tehát akik [...] nem akarják, hogy hassanak a nyelvre, azoknak az álláspontjára jutottunk, [...] de szerintem megpróbáltuk körüljárni a problémát, tehát nem volt sarkított vagy egyoldalú. (Interjúrészlet: egyetemista nő)

21. Alapfogalmak

22. REPREZENTÁCIÓ a vizsgálat tárgyát képező természetes v. mesterséges nyelv valamennyi elemét (kifejezését, nyelvtani és jelentéstani jellemzőjét) magasabb logikai szinten egyértelműen meghatározó fogalomrendszer (IdSz. 1976) INTERAKCIÓ a nyelvről mint rendszerről vagy mint kommunikációs gyakorlatról szóló, társasan létrehozott, (ön)reflexív diskurzus (beszéd arról, hogyan beszélünk, miért úgy beszélünk stb.) a nyelvtan nem egységes, hanem igazodik a kontextushoz (Hopper 1998: 162) Metanyelv

23. REPREZENTÁCIÓ az emberek gondolkodásában megjelenő ismeretelemek valamely kombinációja INTERAKCIÓ explicit metanyelvi diskurzus, illetve a nyelvről mint rendszerről és a nyelvhasználatról mint cselekvésről megfogalmazott közlés (magyarázat arra, hogy miért így vagy úgy beszélünk mi vagy beszélnek mások) rekonstruálható dekonstruálható Nyelvi ideológia

24. IDEOLÓGIAÉPÍTÉS a diákok nyelvi kompetenciájának fejlesztése gyakoroltatással és – főleg – tudatosítással nyelvtantanítás, tudományos modellek megismertetése, gyakoroltatással (húzd alá az alanyt...) GYAKORLÁS „a tanulásból nem lesz nyelvelsajátítás” (Krashen 1982/2009: 83) „Nyelvi tartalommal sem lehet nevelni. […] Ez a tényleg beszélt nyelv [ti. a tanár és a diák valódi párbeszéde], ez nevel. Az, amit beszélnek, csak azzal hat nevelőleg, hogy beszélnek.” (Karácsony 1938: XIV, XV) „Problémáinkat megosztjuk” (Kontra György 2008: 101) Nyelvi nevelés

25. MINT CÉLVEZÉRTELT FOLYAMAT nyelvi elemek értékelése a nyelvhasználat befolyásolásának (nyílt vagy rejtett) szándékával létjogosultsága az elmúlt évtizedekben megkérdőjeleződött, vö.http://web.unideb.hu/~tkis/ MINT HAGYOMÁNY nyelvi elemek értékelése mint kommunikációs gyakorlat nem cél a bírálata Nyelvművelés

26. CÉLOK, OKOK FELTÉTELEZÉSÉVEL alapvető nyelvi jegyek (névmások, igék stb.) vizsgálata a kommunikációs célok és a kommunikációs helyzet mint kontextus viszonyában: annak feltételezése hogy ezek a célok és a kontextus meghatározta funkcionális okokból variálódnak a felismert módon (Biber–Conrad 2009) Labov: formális–informális skála CÉLOK, OKOK FELTÉTELEZÉSE NÉLKÜL nem vagy alig használatos fogalom vizsgálhatók a nyelvhasználat számszerű vagy minőségi különbségei, az interakció jellegzetességei (fordulók, szomszédsági párok stb.) a formális–informális skála nem használható Regiszterek kutatása

27. REPREZENTÁCIÓ rendszerszerűnek feltételezett regiszterváltásokra való képesség: a beszélő felismeri a kontextust, aminek hatására beszédmódot vált (azonos nyelven belül) nyelvi tudatosságot fejlesztő programok INTERAKCIÓ nem használatos fogalom Funkcionális-szituatív kettősnyelvűség

28. REPREZENTÁCIÓ a nyelvhasználat jellemzőinek formalizált leírása konstitutív: X itt Y restriktív (regulatív): ha P, akkor Q a vizsgálat célja a szabályleírás – a szabály a kutató ideológiája INTERAKCIÓ ha egy megfigyelő az általa megfigyelt személy viselkedését valamilyen szabály segítségével formalizálja, az nem a megfigyelt személy viselkedéséről árul el valamit, hanem a megfigyelőéről (Kripke 1982; Miller 2006) Nyelvi szabályok

29. SZOCIÁLKONSTRUK-TIVIZMUS IMPLICIT a nyelvi kompetencia fejlődése EXPLICIT a kompetencia adott fokának kifejeződése DISKURZÍV SZOC. PSZICHOLÓGIA IMPLICIT nem használatos fogalom EXPLICIT nyelvi ideológiák rekonstrukciója Nyelvi szabálytanulás

30. SZOCIÁLKONSTRUK-TIVIZMUS a nyelvi kompetencia adott fokán megvalósuló igazodás a nyelvhasználat bizonyos jellemzőihez az igazodás mértéke alapján szokás a kompetenciát meghatározni (körkörösség) DISKURZÍV SZOC. PSZICHOLÓGIA nem használatos fogalom Nyelvi szabálykövetés

31. SZOCIÁLKONSTRUK-TIVIZMUS IMPLICIT mintaadás EXPLICIT a nyelvi tudatosság fejlesztése a jobb kommunikációs gyakorlat érdekében DISKURZÍV SZOC. PSZICHOLÓGIA IMPLICIT nem használatos EXPLICIT mintaadás abban, hogyan kell egyes nyelvi ideológiákat rekonstruálni, illetve dekonstruálni Nyelvi szabályközvetítés

32. Nyelvhelyesség 1. (Preston 2004: 90)

33. Nyelvhelyesség 2. (Preston 2004: 90)

34. Stigmatizáció • egy indexikus jelentés ikonikussá válik. A nyelvi ideológiák szempontjából ez azt jelenti, hogy pl. egyes nyelvi változók használójuk emblematikus ismertetőjelévé válnak • „rendszerint iskolázatlan emberek mondanak X szót” [indexikus] • „aki X szót mond, az iskolázatlan” [ikonikus] – sokan szeretnék elkerülni, hogy ebbe a csoportba sorolják őket

35. Lingvicizmus • nyelvhasználatuk alapján előnyös vagy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a beszélők. A megkülönböztetés indoklása (ideológiája) az, hogy az adott illető jól/rosszul beszél egy bizonyos nyelvet. (vö. Skutnabb-Kangas 1997: 20) • A mai nyugateurópai típusú társadalmakban szocializálódott beszélők elsajátítják, hogy diszkriminatív megnyilvánulásaik nyelvi tematikával kevésbé tűnnek diszkriminatívaknak • A lingvicizmus negatívnak minősítése értéktulajdonítás, nem a lingvicizmus visszaszorítása. A visszaszorítás úgy lenne lehetséges, ha a sztenderd létét vonnák kétségbe, illetve nem használnák magát a fogalmat és nem hivatkoznának arra az ideológiára, amelynek kontextusában létjogosult.

36. További információ http://sztp.hu A diák letölthetők: http://sztp.hu/elte/vizsg.pps