A törvényhozó tudománya

1. A törvényhozó tudománya Készítette: Kovács Norbert Győr, 2003.10.08.

2. Az előadás menete • Az esszé megjelenésének mozgatórugója, célja. • Smith értékelméletéről röviden. • A természetes ár problematikája, az egyensúly kérdése. • Az Adam Smith problematika – A közgazdaságtudomány feladata, a politika és a tudomány kapcsolata.

3. Az esszé jogosultsága, célja • „A kelet-európai nagy átalakulások a közgazdászok önmeghatározását, a közgazdaságtudomány önmaga elé tűzött feladatát és a követett módsze-reket is alaposan megrázták átalakították. A jövő keresése mindig egyben a múlt rekonstrukciója , s az újra elővett leporolt Adam Smith különösen jó fogódzókat nyújt ahhoz, hogy a kelet-európai közgazdasági és politikai gazdaságtani gondolkodás visszataláljon a problémák és módszerek fő áramába, egyszersmind eszközöket nyerve sajátos problémái megválaszolására.” • Fő cél, rekonstruálni a Nemzetek gazdagsága igazi mondanivalóját. • Tényleg láthatatlan a kéz, s természetes a rend? Hogyan lehet értelmezni a metaforákat? - Valóban az állam és a piac viszonyának meghatározására vállalkozott?-Vagy gondolatai inkább azt tükrözik, hogy a tudomány mint kritika lehet segítője, s nem útmutatója, vagy helyettesítője a politikának.

4. Az esszé jogosultsága, célja II. • A W.N. egyik fő problematikája: a gazdasági növekedés.- „A javak egyre növekvő bősége a társadalom fő gazdasági célkitűzése, a gazdasági intézményrendszer hatékonyságának mércéje, sőt a közgazdaságtan tárgya.” • Smith ezzel kapcsolatban vizsgálta- technikai kérdéseket-szervezeti kérdéseket-opt. növekedési pályát- növekedés és a nemzeti jövedelem felhasználásának kapcsolatátAdam Smith-t a növekedés alapvetően, mint a termelési tényezők mennyiségének tulajdonosaik motiváltsága következtében előálló növekedése érdekelhette.Ezzel kora egyik meghatározó politikai problémájához a gazdasági reform követendő útjaihoz keresett elméleti fogódzókat. • Ebből kiindulva a cél, Smith gondolatainak a növekedés-orientált reformgondolkodás kereteibe történő beillesztése.- a szerző a cikkben úgy véli, hogy Smith értékelmélete a közösségi politikai célokat kitűző reformtevékenységek peremfeltételeit jelöli ki

5. Gondolatok az értékelméletről • Két axiomatikus állítás:1. a munkamegosztás és egymásrautaltság jegyében leírt szükségletkielégítő gazdaság A smith-i társadalom is „autharkeia”, a társadalom tagjai egymásra utaltan, egymást segítve válnak hasznossá egymás számára. 2. mindennemű gazdasági tevékenység áldozatként történő felfogása „ a javak reálára , amibe azok tényleg kerülnek, annak aki meg akarja szerezni őket, a megszerzésükre fordított fáradság és vesződség” • Két fő célkitűzés:- az áruk cserearányainak meghatározása – csere egyenértékűsége Az áruk árai az értéktörvény által megszabott cserearányok, és a szabadság – az alku feltételes és a saját akarat feltétlen szabadsága - körülményei között jönnek létre, így közel azonos nagyságú tárgyiasult áldozatok cserélődnek.- egyéb áruk relatív árainak értékelméleti vizsgálata – csere egyenlőtlensége A társadalom összhaszna mindig kisebb, mint az összáldozata, mert a társadalom termelőereje korlátos. Ez lényegében a szűkösség közgazdasági axiómája. • Az árelmélet – reálár versus természetes ár. Az érték-elmélet és a növekedéselmélet közötti kapcsolat.

6. Az árelméletreálár versus természetes ár. • Piaci ár: A pillanatnyi piactisztító ár, a kereslet és a kínálat függvénye. - Az értéktörvény első egyensúlyi állítása a piaci ár pillanatnyi változásában folytatódik.- Rámutatott a termelési tényezők piaci árak által ösztönzött rövid távú allokációjára, amelynek lényege, hogy az egyes szektorok között rövid távon megfigyelhető adott mennyiségű termelési tényezőnek a béreket és a profitrátákat kiegyenlítő mozgása. • A természetes ár: „ reáldíjazás aspirációs szintje”.- Történelmileg adott nagyság, amely kifejezi a társadalom termelési lehetőségeinek határait, s a várakozások mértékét alakítja ki a bérekre, tőkenyereségre és azok szóródására. • Az árak összevetése.- A tényezőtulajdonosok a természetes és a piaci árat vetik egymással össze. Ha az utóbbi alacsonyabb, akkor csökkenhet a termelési tényezők kínálata. Az alkalmazkodási folyamat mikrogazdasági törvényszerűségeinek makrokövetkezményei, vagyis az alkalmazkodás konkrét útja az alkalmazott gazdaságpolitikától és az intézményrendszertől nagyban függ.

7. Az egyensúly kérdése • Természetes ár központi szerepe „az áruk ára mindig e felé gravitál, alkalmazkodik” - LR egyensúlyi fogalom megragadására tett kísérlet – Hollander: The Economics of Adam Smith, 1979 - az erőforrásokat elosztó egyensúlyi ár – Levine: Marshall and the Classical Tradition, 1982- egyensúlyi növekedési elmélet – a többlettermék maximális növekedést célzó újraelosztása – Walsh, V – Gram: Classical and Neoclassical theories of general equilibrium, 1980- a társadalmi intézményeknek társadalmi jólétre gyakorolt hatása – Robertson-Taylor: Adam Smith’s Approach to the Theory of Value, 1957 • A kiinduló feltételek és az egyensúly közötti kapcsolat.- tényezőkínálat alkalmazkodása-optimális növekedési pálya keresésea vizsgálat tárgya az az egyensúlyi állapot és azok a kiinduló feltételek, amit az alkalmazkodás legkedvezőbb útja kísér.

8. A törvényhozó tudománya • Kiinduló elméleti háttéra 17. században uralkodó természetjogi gondolkodástól visszatérés az antik fogalomvilághoz (Arisztotelész: Politika, 1984) – a társadalom erőssége a sokszínűség, az egyének kibontakozási lehetősége. • A „természetes” fogalma tehát- a társadalom olyan működési módja, ahol az egyének képességei, törekvései vágyai felszínre jutnak. • Az egyének morális normáinak, jogérzékének és a gazdasági önérdeknek a vizsgálata.- felismeri, hogy az egyes egyének által követett, társadalmon belül megvalósításra váró egyéni értékrendek ellentmondásokat hordozhatnak. A politika szabadsága, feladata és felelőssége ebből származik. S hogy a politika miként határozza meg a prioritások sorrendjét, annak eldöntése nem a tudomány feladata. • A „haszonmaximalizáló” egyén – természetes szabadság metafizikai koncepciójának gyakorlati működése. • A politikával szemben felvetülő kérdés: Milyen feltételeket teremt az emberi törekvés érvényesüléséhez?

9. A törvényhozó tudománya II. • A közgazdaságtudomány eszköz a politikus kezében, feladat választ adni arra, hogy- Milyen intézményrendszert és gazdaságpolitikát kíván a társadalom gazdasági növekedése, mint célkitűzést ill. egyéb célkitűzések megvalósítása és a kialakított int. rendszer milyen hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre? • Ezzel kapcsolatban Smith vizsgálata:- különböző módszerek termelésre gyakorolt hatását- az Rt-k létrejöttének okait, és következményeit, működésük számos sajátosságát- az állami adópolitika hatásait- állami versus magánoktatás kérdését- közműveknél alkalmazott tulajdonjogi megoldások gazdasági hatását- a haszonmaximalizáló gazdasági cselekvés hatásait különböző intézményi, tulajdonjogi megoldások mellett

10. Befejező gondolat „A közgazdászok szakmai feladata azt megérteni, hogyan működik a gazdasági rendszer alternatív intézményi keretek között. Ha lehet hozzátennivalójuk a gazdaságpolitikáról folytatott össznépi vitához, akkor az a politika és a politika következményei közötti viszony pontosabb feltárása. A tudós alapvető politikai szerepe tehát az alternatív intézményi berendezkedések költségeinek és hasznainak megállapítása.” Stigler