Dr. Bakonyi Anna 2012-13 Bővített, átdolgozott változat

1. Mérés-értékelés az óvodában?Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése„Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi Anna 2012-13 Bővített, átdolgozott változat

2. Gondolatok az óvodai mérésről • Külső- belső ellenőrzés, értékelés - a munkatársak teljesítménye - a szülők elégedettsége - a gyermek eredményei, mérése- csoportszinten + egyénileg • A méréstől elvárás: egzakt, tényszerűen kimutatható, jól rögzíthető • Meritokrácia - teljesítmény alapú értékelés - és az óvodás gyermek • Óvodai nevelés ellentmondásainak sora: -szülői elvárások, partnerviszony - iskolai igények - fenntartói kérések • Mennyire szolgálják az elvárások a gyerek valódi érdekeit? • Mennyire ismerhető meg a teljesítmény mérése által a gyerek? • Lehet-e differenciálni, a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig?

3. Milyen gyereket ismerünk meg? • „átlagos” - elvben - ő a standard… • sajátos szociológiai helyzetű - etnikai kisebbség - migráns - szegény/gazdag - ép család/csonka család (variációk) • SNI – tehetséges (keveredés) • másik óvódából jött • otthonról/bölcsődéből/családi napköziből jött • később kerül be óvodába • 4. éve jár óvodába stb…+ varációk

4. A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 1. • A gyermeki jogok: minden képességre kiterjedő, megismerésre alapozott nevelés - inklúzió = szemlélet - differenciálás = módszer - integráció = helyzet • Egyedi vonások: az „átlagos” gyermek sem azonos szempontok szerint és egyformán nevelhető, értékelendő • Kompetenciaelvűség: önmagához képest fejlődés + fejlesztés

5. A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 2. • Pedagógus-szerepkör: irányító, értékelő szerep a pedagógusé • Intervenció:tanácsadó szerep a szülőkkel, minden család más • Tanulás tág érzelmezése: -nem csak önálló tevékenység - minden tapasztalatszerzés tanulás - mindig cselekvő, kreatív - cél: a komplexfejlődés • Játék: - aszabad játék és fejlesztő játék elkülönítése - minden tulajdonság megismerhető a játék megfigyelése során • Érzelmek:a 3-6/7 éves gyermek érzelmi - az attitűd jelentősége

6. A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 3. • A párhuzamos napirend: a tevékenységek egyszerre szervezése - a differenciálás alapmódszere - a folyamatos nyomon követéssel • Kapcsolatok:óvodán belül, óvodán kívül - mindig konkrét, közös célért, de nem mindig azonos módszerekkel • Kreativitás: a tanulásban, a művészi jellegű tevékenységekben - a „más” út tiszteletben tartása és értékelése • Átmenetek:az iskolába lépésig a gyerek óvodás marad - gyermekismeret - egyéni átvezetés • Egyéni értékelés: a fejlődést segítő visszacsatolás - a részletekre kiterjedő megismerés, a nyomon követés fogalma

7. A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 4. Összegezés: • A standardizált mérések ideje és szerepe más mint a folyamatos neveléshez, differenciáláshoz szükséges nyomon követés ideje és szerepe • A „külső” iskolaérettségi vizsgálat is a folyamaton, előzményeken alapul • Példák, létező kiadványok, rendszerek • Korai fejlesztés ---- társadalmi befektetés ---- de egyedi megoldásokkal

8. Az első évek jelentősége: kora gyermekkori „befektetés”- együtt • A kisgyermekkori élmények,benyomások, sikerek, kudarcok meghatározzáka későbbiéletévek sikereit kudarcait • A kezdeti érzelmek döntőek a társas viszonyok alakulásában,a szocializációban • Az emberi agy plaszticitása az első 3 évben a legjelentősebb, ezt folytatja az óvoda • A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban alapozódik meg, amely a későbbi tanulástbefolyásolja • Ezért is, a szülők érzelmi érintettsége és gyakorlati kompetenciája meghatározó – az óvoda egyik feladata ezek erősítése –„bárki”is a szülő

9. A gyermek fejlődését befolyásoló tényezők A folyamat : • Növekszik a test méreteinek (súly, hossz) növekedése • A szervek - elsősorban az agy - szerkezetének változása • A fejlődés során egyre komplexebbé, érettebbé válnak • a képességek • a viselkedés A fejlődés ütemét befolyásolják: • az egyéni adottságok • az egyéni tapasztalatok Befolyásoló tényezők: • a gyermek genetikai és biológiai adottsága • a körülötte élő emberekkel való kapcsolata • az őt körülvevő tárgyi környezet • a tágabb társadalmi, kulturális környezet Becsapós- SNI-Tehetség

10. Kisgyermekkori Alapozó Időszakalapelvek Egyedi gyermek • Minden gyermek a születésétől fogva kompetens „tanuló”, aki képes önmagát erősítve cselekedni Pozitív kapcsolatok • A gyermekek a szülőkhöz/„kulcsszemélyhez” kötődő szerető, biztonságos kapcsolat alapján válnak őnállóvá Támogató környezet • A környezet meghatározó szerepet játszik a gyermek fejlődésében, tudásának bővítésében Fejlődés és tanulás • A gyerekek különböző módon és különböző tempóban fejlődnek és tanulnak. • Az összes részterület egyformán fontos és egymással összefüggésben van. ÉRÉS

11. Egyedi gyermek 1. Egyedi fejlődés Minden gyermek egyedi személyiség • sajátos adottságokkal • temperamentummal születik • saját tapasztalatokkal rendelkezik • ezek feldolgozási módja, „felhasználása” is egyedi • a felhasználás, azaz, a fejlődés üteme is egyedi Megküzdés Cél, a gyermekek megtanuljanak a nehézségekkel megbirkózni • hatékony megküzdési stratégiák- sok gyakorlás, maga az ÉLET • légkör, idő, gyakorlási lehetőségek A megküzdő képesség és erő nagyrészt a gyermeket támogató, pozitív emberi kapcsolatokból ered.

12. Egyedi gyermek 2. Egyenlő jogok Minden gyermek arra születik, hogy teljes életet éljen - a faji,vallási hovatartozásától - a képességeitől - a családja anyagi állapottól, foglalkozásától - a családja kultúrájától, szokásaitól - nemétől függetlenül Egyenlő esélyek biztosítása = különböző feltételek teremtése

13. Pozitív kapcsolatok 1. A gyermek énképének alakulása A támogató kapcsolat következménye: • a gyermek identitása - kompetenciaélménye • pozitív énkép • a világhoz és a másik emberhez való viszonya A kapcsolatokon keresztül tanulja meg: • a saját érzéseit felismerni • a viselkedését szabályozni, a magatartását kontrollálni • mások érzelemit megérteni, átélni

14. Pozitív kapcsolatok 2. A világ felfedezése A felnőtt feladata a viszonyulás - referencia adás: • biztonság nyújtása • bátorítás A kulcsszemély szerepe, felelőssége A kulcs személy minden gyerek számára a szülő+a pedagógus • ők ismerik legjobban a gyermeket • elsődlegesen ők nyújtanak számára biztonságot • ők tervezi meg a fejlődését segítő környezetet • ők maguk is modellek • ők segítik a gyermek kibontakozását

15. Támogató környezet 1. Emberi tényezők: • A tevékenység kiválasztását biztosítja • időt biztosít • légkört biztosít • A tevékenységi forma szocializációs hátterét biztosítja • önállóan tevékenykedik • a társakkal közösen tevékenykedik Érzelmi szempontból: • gyermekre figyel • reagál • bátorít • példát mutat • tanít Egyensúly a felnőtt általi-és a gyermek általi kezdeményezések között

16. Támogató környezet 2. Fizikai tényezők: • biztonságot, rendet, tisztaságot teremt • az életkornak megfelelő játékokat és egyéb eszközöket biztosít • megfelelő teret biztosít a különböző tevékenységekhez • Általános szempontok • Életkori szempontok • Az egyénhez mért szempontok

17. Fejlődés és tanulás 1. Aktív tanulás A világ megértéséhez : • saját tapasztalatok és aktivitás útján • a körülöttük élő emberekkel történő interakció által • a teljesítmény öröme motivál Önálló döntés- és külső irányítás: • a gyermek választhat a tevékenységek között • az önálló döntési lehetőség segíti a gyermeket, hogy a saját tanulásának az irányítójává váljon • irányítás és szabadság dilemmái - értékrend, erkölcsiség • folyamatos átállás a külső irányításra is - iskola

18. Fejlődés és tanulás 2. Fejlődési részterületek A szakemberek közös feladata: • a gyermek fejlődésének összes aspektusát figyelje • megfelelő környezet és tevékenykedés létrehozásával az egyenletes fejlődést segítse. fejlődési részterületek számbavétele: • szociális, érzelmi, erkölcsi • kommunikáció, nyelv, írásbeliség előkészítése • gondolkodás, problémamegoldás, a világ megértése • mozgásfejlődés (kis+ nagy) mindegyikre érvényesen: folyamatosság + kreatívitás

19. A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63.§ - az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni • Területek:értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás – nyomon követés + intézkedési tervek • Erkölcsi értékrend is • Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP-ben rögzíteni6.§ (2) bek. e., – a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása • Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé – 72.§ (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről • 72.§ (1) bek. a., – a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról • 63.§ (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján

20. Intézmények, szakemberek, kompetenciák • Korai fejlesztés • Szakértői bizottságok • Nevelési tanácsadók • Gyógypedagógusok – tiflo, szurdo, szomato, tan. ak, ért.ak. stb. • Fejlesztőpedagógusok • Szülők • Együttműködés és kompetenciahatárok • Általános mérés és részképességek mérése

21. Standard mérések, vizsgálatok • Állapotfelmérés és/vagy monitorozás - Állapotfelmérés- mérföldköveknél • Monitorozás- folyamatosan- a gyermek + önmagunk követése • Eldöntendők, szempontok: - Egy gyermeket/csoportot vizsgálunk - Saját pedagógus/szakember vizsgál - Előzetes eredmények és az újak összevetése • A kapott eredmények saját/iskolai/szakszolgálati felhasználása • A kapott eredmények megosztása a szülőkkel

22. Módszerek, eljárások (példák) • Child Observation Record: 6 kategória a viselkedésről, 5 fokozatú skálán • Denver skála: motoros + finommotoros, nyelvi, személyes-társas funkciók • Ages and Stages: (korok és fejlődési állomások) 20, egymásra épülő tesztlap, a szülők is ki tudják tölteni, így , ha bajt észlelnek, szakemberhez fordulhatnak azonnal • Video dokumentáció: szempontok szerinti felvétel- és elemzés • Bayley- féle fejlődési skála: csecsemőket figyel meg: a mozgás és a viselkedés együttes aspektusai szerint- az eredmények átvihetők az óvodába is • Progettó Aslió Nidó általi szociális skála: társas magatartás megfigyelése a beszoktatás idejére • Kognitív készségmérők GGG és/vagy Dynamic Indicators of Basic Early Literacy Skills: korai olvasás- és íráskészségek, matematikai készségek felismerésére • Online rendszerek: strukturált szempontok szerinti kitöltés egyénenként • Differ: 4-8 éves korban

23. Megismerés, nyomon követés és személyiség 1. • A kompetencián alapuló óvodai nevelés és a differenciálás összhangja Kikről van szó? - az „átlag” gyerekek - a sérült, integrációra szoruló gyerekek - a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek • a tehetséges gyerekek • a 4. éve óvodába járó gyerekek • a bármely életkorban beszokó gyerekek MÁSOK

24. Megismerés, nyomon követés és személyiség 2. • A gyerek személyiségétfigyelembe vevő módszer -nem standardizál, hanem azzal összevet - a gyermek saját fejlődését követi nyomon • Cél: az árnyalt megismerés, tervezés, fejlesztés • Nincs jó és rossz, hanem van fejlődés, vagy nincs, vagy másképp van • Új pedagógusi szerepkör: a fejlődést segítő szerep

25. Megismerés, nyomon követés és személyiség 3. • Elvárások a XXI. század emberétől: • Tudásalapú életmód, folyamatos tanulás • Érdeklődés, kíváncsiság • Flexibilitás • Kreativitás • Természetes, asszertív magatartás • Milyen az óvodás gyermek? Hasonlóság…. • Kíváncsi, érdeklődő • Aktív, cselekvő • Önérvényesítő • Kreatív, fantáziadús • Mozgékony, rugalmas

26. A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 1. A mérés nem cél, hanem eszköz!!! Lépések: • 1. Megismerés - az érés hullámzása és tendencia jellege – a gyermek változik - koegzisztencia, heterokrónia - a megfigyelés folyamatos – természetes élethelyzetben • minden funkcióra kiterjed • konstruktív tanuláselmélet: - procedurális és deklaratív tanulás – azonos értékrend - figyelembe veszi a gyerek előzetes ismereteit

27. A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 2. • 2. Tervezés • A megismert „adatokból” készül a fejlesztési terv • 3. Nevelőmunka, melynek része a tényleges fejlesztés - Cél: bármilyen állapotról bármilyenállapotig eljutás - Elérendő szint nincs, apró lépéstől a „csillagos égig” - Egy gyereken „belül” több szint létezik • A megfigyelés - természetes környezetben - valódi tevékenység közben lesz hiteles - az intuíció szerepe (is) felértékelődik

28. Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 1. Szempontok a fejlődési naplóhoz: • Eredményeit csoportszinten összesítjük/nem • Minden gyerekre készül egyéni fejlesztési terv/nem • Vezetését az óvodavezető ellenőrzi/nem • Az ellenőrzés a terv meglétére irányul/nem • Az ellenőrzés a terv tartalmára irányul/nem • Vezetésének óvodai szabályai vannak/nincsenek • Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése/nem • Része a családokkal történő beszélgetésnek/nem

29. Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 2. Szempontok folytatás: • Része a dajkákkal folytatott munkának/nem • Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának/nem • A gyermekeket „elkíséri” az iskolába/nem • Egyéb mérőeszköz is használatos (DIFFER, stb.)/nem • A szabad játék során is történnek megfigyelések/nem

30. Kapcsolat a szülőkkel • Resztoratív pedagógiai szemlélet és gyakorlat

31. A szempontsor struktúrája 1. I. Szociális képességek 1.Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret a, társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek b, erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

32. A szempontsor struktúrája 2/a. II. Értelmi képességek 1. Kognitív szféra a,gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás

33. A szempontsor struktúrája 2/a. (folytatás) II. Értelmi képességek (folytatás) 1. Kognitív szféra (folytatás) b, pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

34. A szempontsor struktúrája 2/b. II. Értelmi képességek 2.Érzékszervi szféra - testséma-ismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

35. A szempontsor struktúrája 3. III. Verbális képességek 1. nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális-és nonverbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

36. A szempontsor struktúrája 4. IV. Testi képességek 1. nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén (a mindennapi életben) 2. Finommotorikus mozgások a, ábrázoló tevékenység(rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás),

37. A rögzítés lehetséges módjai Sokféle kínálat • ajánlásként értelmezendők • önállóan,vagy a meglévő mérési eljáráshoz illeszthetők Táblázatos és szöveges megjelenítés • a rögzítés módja tetszőleges (név, jel, dátum) - táblázat ajánlott- számokkal kifejeztető megoldások - jó, ha szöveges is • illeszkedhet a saját programbanrögzített mérési módszerekhez • részletes kategóriarendszer és • részletes megfigyelési szempontsor segítséget ad • minden ismeret nyílt a szülők előtt - együttműködés

43. b.) Akarati tényezők

44. Családi beszélgetések

45. Egyéb táblázatos példák 1.

49. Egyéb táblázatos példák 2.1. Testi, szomatikus fejlettség

50. 2. Beszéd