Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében

1. Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében dr. Csepi Lajos

2. A terület- és közlekedési hálózatfejlesztésegyüttes kezelésének elvi sémája

3. TÉR-ben ORSZÁGOS Regionális Megyei Kistérségi Települési szint NAGYTÁV Hosszútáv Középtáv Rövidtáv IDŐTÁV-ban „PROJEKT” A közlekedési hálózatfejlesztéselemi „logikája”

4. Stratégia, ill. Koncepció készítés „”Inputok” Országos Főút-hálózatfejlesztési Terv ”Inputok” Nagytáv Hosszútáv Projektek Projektek Projektek Országos Mellékút-hálózatfejlesztési Terv ”Inputok” Nagytáv Hosszútáv Országos Közút-hálózatfejlesztési Terv vasúti, vízügyi, légügyi szakágak fejlesztési tervei Összközlekedés-fejlesztési „generálterv” A közlekedési hálózatfejlesztésjavasolt menete

5. Közlekedés-földrajzi adottságaink

7. Az EKFS fejezetei: A tevékenység fő elemei alapján: Személyközlekedés Áruszállítás A fentiek céljaihoz szükséges Infrastruktúra valamint a minden szakterületen mutatkozó Horizontálisan ható tényezők

8. Közlekedési Operatív Program

9. A vasúti közlekedés helyzete • A vasúti hálózatunk sűrűsége meghaladja az EU átlagot, a minőségi jellemzők azonban jelentősen elmaradnak az EU15 átlagtól; • A közúti közlekedés volumenének növekedését ellensúlyozandó, megjelent a társadalomban olyan közlekedési mód iránti igény, mely környezetbarát és költséghatékony módon, elvárt szolgáltatási szintet tartva valódi alternatívát jelent az utasok számra • A vasúti szolgáltatások működtetése nem gazdaságos, nem hatékony, a szolgáltatások teljesítését az infrastruktúra állapota gátolja; • A vasúti szállítás nem versenyképes a társközlekedési alágakkal szemben.

10. A vasúti fejlesztések célrendszere • Hozzájárulás a kiemelt transz-európai tengelyek forgalmának lebonyolításához, a vasúti szolgáltatások fejlesztésével; • Nemzeti és regionális gazdasági fejlődés igényeinek kiszolgálása; • A magyar vasúti ágazat átalakítása az egységes teljesítményjavítás érdekében; • Magyarország versenyképessé tétele a nemzetközi vasúti közlekedés területén; • Az igényekhez hangolt multimodális hálózat kialakítása; • Nyíltpiaci verseny támogatása; • Megfelelő szabályzás és hálózati hozzáférési feltételek kialakítása, a vasúti ágazat liberalizációjának támogatása; • Innovatív technológiák és eljárások fejlesztésének elősegítése.

11. Vasúti személyszállítások alakulása

12. Vasúti áruszállítások alakulása

13. Szükséges beavatkozások Szolgáltatásfejlesztési célterületek: áruszállítás, IC-k, budapesti elővárosi közlekedés Ezekhez pályavasúti infrastruktúra fejlesztések (tartós állami feladat) elvégzése • az „I” kategóriájú vasútvonalak fejlesztése • a „II” kategóriájú vasútvonalak fejlesztése • megoldás keresés az országos vasúti mellékvonalak problémájára • Műszaki-technológiai fejlesztések • az interoperabilitás továbbfejlesztése • a hálózat optimalizálás folytatása • a távlati nagysebességű hálózat előkészítése

14. Kiemelt vasútfejlesztési projektek

15. A közúti közlekedés helyzete • Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése a szállítási szolgáltatások piaca szempontjából kedvező. • A forgalomnövekedés üteme a legutóbbi időkig meghaladta a kapacitások bővülését; • Csökkent a lemaradás a folyami hidak kiépítése területén, 2000-2008 között összesen négy új Duna-híd épül; • A transz-európai közlekedési folyosók hazai szakaszai ma még csak korlátozottan teszik lehetővé a versenyképesség fokozását, hálózati hiányok, a meglévő hálózati elemek műszaki állapota, azok szűk keresztmetszetei miatt az elérhetőség, az elvárható szolgáltatási színvonal még nem teljesíthető;

16. A közúti közlekedés fejlesztések célrendszere Állami feladat: az infrastruktúra létrehozása, működtetése – az áruszállítás piaci terület, a személyközlekedésben a szabályozott piaci működés a cél • (i) a hiányzó nemzetközi és országos közúthálózati kapcsolatok pótlása és a meglévők szolgáltatási színvonalának emelése, elérési idők csökkentése; • (ii) a térségi szerepű úthálózati kapcsolatok szolgáltatási szintjének a javítása, a szűk keresztmetszetek kapacitásának bővítése, elérési idők csökkentése; • (iii) a fő- és mellékúthálózat pályaszerkezetének megerősítése, útrehabilitáció.

18. Szükséges beavatkozások • Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése • Gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése, karbantartása • Elkerülő utak építése • Főúti kapacitásbővítés • Teherbírás-növelés a fő- és mellékúthálózaton (11,5 t ) • Mellékúthálózat fejlesztése (különös tekintettel a zsáktelepülésekre) • Közvetlen közlekedésbiztonsági beavatkozások, telematikai fejlesztés • Önkormányzati utak felújításának támogatása • Országos közúthálózat üzemeltetése, karbantartása

21. A város-elővárosi közlekedés helyzete • A lakónépesség megváltozott életviteli, mobilitási szokásaihoz a közlekedés struktúra változással és hálózatbővítéssel nem alkalmazkodott; • Különösen súlyos az igényektől való elmaradás a főváros és környéke kapcsolatrendszerének alakulásában; • Kiváló szerkezetű főváros körüli kötöttpályás rendszer adottságai jórészt kihasználatlanok; • A közösségi közlekedés színvonala mai állapotában elégtelen az autós közlekedéssel szembeni pozíciók javítására; • A hálózatszerkezet mai adottságai kedvező kiindulási feltételeket jelentenek a közösségi elérhetőség fokozásához.

22. A városi-elővárosi közlekedés célrendszere • A nagyvárosi régió lakhatóságának és versenyképességének javítása, a térségi kapcsolati együttműködési minőségének, kohéziójának erősítése; • A közösségi közlekedés egyéni közlekedéssel szembeni versenyhelyzetének javítása, a modal-split arányában rövidtávon a közforgalmú közlekedés leépülési folyamatának feltartóztatása, jelenlegi részarányának megőrzése, hosszabb távon lehetőség szerinti növelése; • Környezetbarát, fenntartható közlekedés előtérbe helyezése, a magas színvonalú, megbízható és környezetbarát kötöttpályás közlekedési mód preferálása.

23. Áramlási jellemzők a főváros környékén

24. Budapest határát átlépő utasforgalom

25. Szükséges beavatkozások A fenntartható „tiszta közlekedés” prioritása • Városi-elővárosi integrált kötöttpályás rendszer kialakítása - a főváros központja és a külső kerületei, valamint a főváros- és környéke térszerkezet fejlődését, mobilizáció alakulását hosszú távú tudatosabban kell kezelni: „S-bahn” jellegű közlekedési struktúra kialakítása • A vízi közlekedési adottságok (az agglomerációs dunai kapcsolat) kihasználása • Intelligens közlekedés menedzsment alkalmazások • Közúti fejlesztések – P+R kapcsolatok • Gyalogos, illetve közösségi közlekedési zónák kialakítása

26. Az S-bahn hálózat távlati struktúrája Az S-Bahn hálózat távlati struktúrája

27. Kiemelt városi-elővárosi projektek • Budapest és agglomerációja térségében • 4-es metró fejlesztése • Elővárosi vasutak fejlesztése • É-D-i regionális gyorsvasút fejlesztése (0. ütem. – Szentendre-Békásmegyer) • 1-es, 3-as villamos fejlesztése • Budai fonódó villamoshálózat fejlesztése • 42-es villamos meghosszabbítása • Budapest szíve program • Miskolci villamoshálózat fejlesztése • Debreceni villamoshálózat fejlesztése • Szegedi villamoshálózat fejlesztése

28. Hajózás • 1400 km-t meghaladó hosszúságú • Vkt. 71. § (1) A vízi utat folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy az alkalmas legyen az osztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére; • AGN megállapodás, Duna Bizottsági ajánlások; • 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet, a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról; • kötelezettségeink teljesítése, s a környezetvédelem kapcsolata • Kikötők: • Országos közforgalmú kikötők, határkikötő, szükségkikötők, azaz menedékek; • Közforgalmú kikötők; • Lassú és nem hatékony fejlesztés.

29. Légi közlekedés Földrajzi helyzetünk, szerepünk, érdekeink, mint: • forgalom és a forgalom révén megszerezhető bevételek, • idevonzani és tranzit állomásként és regionális központként / hub-bá válni; • a tudás, a hozzáértés építése, fejlesztése. • 94 ezer km2 légtér, 500 km Ny-K kiterjedésű és alig 200 km meghaladó É-D • 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet, a magyar légtér igénybevételéről, a légtér • Single European Sky Repülőterek: • Repülőtereink és a fejlesztéshez szükséges mozgástér. A területhasználat, berendezkedés, építés, a közlekedési folyosóinak, illetve objektumai környezetének szabadon tartása; • Példa: természetvédelem, Tát és Süttő szigetek és egyebek, mint Kiskunhalas; • nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér (állandó határátkelő hely, mint Budapest, Debrecen és Sármellék); • nyilvános, kereskedelmi repülőtér (ideiglenes határnyitási joggal, mint Nyíregyháza, Győr-Pér, Pécs-Pogány, Békéscsaba, legutóbb Börgönd és mások); • nem nyilvános repülőtér, mint Miskolc, Kaposvár, Őcsény és mások; • állami repülések céljára szolgáló nem nyilvános repülőterek.

30. A fejlesztés forrásai • EU források • Új Magyarország Fejlesztési Terv • Közlekedési Operatív Program (KözOP) • Regionális Operatív Programok (ROP) • Kisebb alapok (pl. TEN-T, ETE) • Költségvetés • Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési költségvetési sor • Útpénztár • Hitel, PPP • EIB hitel • PPP autópályák