Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban

1. Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbeésHitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Bankrendszer előadás SZTE 2007. Április 20.

2. A) Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe • A/a Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma és fejlődése • A/b A likviditásmenedzsment alapjai • A/c Kamatlábkockázat mérése és kezelése

3. A/a Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma • A bank elfogadható kockázati szint mellett maximalizálja vagyonát. • Cél: olyan eszközportfolió a hozzátartozó finanszírozással, ami mellett a bank megőrzi likviditását, fizetőképességét, és jövedelmező működés mellett növeli részvényesei vagyonát. • Olyan jövedelmezőségi pályán kell haladnia, hogy közben mindig éppen elég pénze (likviditás) és tőkéje legyen. • Túl- vagy elégtelenül likvid bank csökkenti a jövedelmezőséget, miként a túl kockázatos vagy kockázatkerülő magatartás is.

4. Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 1. • Az 1960-as évek előtt a banki források stabilak voltak (tipikus betét látra szóló volt, kamatlábak nem nagyon ingadoztak, betétforgalom is stabil volt) így az aktív eszközallokálás melletti likviditásmenedzsmentre helyezte a súlyt a bank: • zsákmódszerrel bedobálták a forrásokat egy közös banki alapba, • teljesítették a kötelező minimális likviditási szintet, törekedtek arra, hogy a betétek és hitelkihelyezések időbeni összhangja meglegyen, • a felesleges forrásokat hosszúlejáratú értékpapírokba fektették.

5. Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/a • A 60-70-es évekbeli forráskonverzió a volatilitás szerint osztályozott forrásokat a hasonlóan osztályozott eszközökhöz rendelte, • stabilitási előnye volt: • a kis folyószámlának a nagyobbal, • a hosszú betétnek a röviddel, • a kisebb lekötött betétnek a nagyobbal, • és a belföldi betétnek a külföldivel szemben. • 60-as évektől beköszöntő banki forrásgazdálkodás reagált a változó forrásszerkezetre, 1961-ben létrehozták a jumbo CD-t, a rövid lejáratú, nagycímletű, forgalomképes banki betétjegyet.

6. Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/b • Konzervatív bankok elzárkóztak attól, hogy eszközeik- és forrásaik kamatláb és lejárati szerkezetében jelentős eltérés (mismatch) alakuljon ki. • Agresszívebb bankok ezzel nem törődve a legolcsóbb napi forrásból vásároltak pénzeket.

7. Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 3. • Ma együtt kezelik az eszköz – és forrásgazdálkodást, különálló ALCO bizottság: • (vezeti a vezérigazgató, • tagjai az üzleti területekért felelős -, a CFO pénzügyi v.ig.h. , a treasury, a kockázatkezelés,,a hálózat vezetői, • hetente ülésezik), • döntéseket hoz : • a termék árazásáról, • likviditási és tőkepozícióról, • és az elfogadható kockázati szint kialakításáról, • kiemelkedő feladatuk a likviditásmenedzsment és a kamatlábkockázatok kezelése.

8. A/b A likviditásmenedzsment alapjai • A banknak szüksége van likviditásra, hogy: • ügyfelei a betéteiket és hitelkereteiket bármikor lehívhassák, • és a jegybanki kötelező tartalékot teljesíteni tudja. • Likviditásnál a bank kellő mennyiségű, gyorsan, kis árfolyamveszteséggel, alacsony tranzakciós költség mellett pénzzé tehető eszközzel rendelkezik.

9. Likviditás fajtái • Elsődleges likviditás a bank pénze: • jegybanki számlapénz, • kasszában, trezorban lévő készpénz, • nostro és loro számlák egyenlege, • banki valutakészlet. • Másodlagosan likvid eszközök: • a könnyen értékesíthető és elzálogosítható állampapírok, • rövid vállalati papírok és viszontleszámítolható váltók, • kereskedési céllal vásárolt részvények és kötvények, • rövid bankközi kihelyezések; • többletkockázatuk (kamatláb, és hitelkockázatuk) van.

10. Likviditási pozíció 1. • A banki likviditási pozíciót • eszköz- (pénz/összes eszköz, másodlagosan likvid eszköz/ összes eszköz) • és forrásoldalon (pénzpiaci forrás/ összes forrás, jegybanki forrás/ összes forrás, stabil ügyfélforrás/ összes forrás) mérik, • de a lejárati szerkezetet is mérni kell.

11. Likviditási pozíció 2. • Bázispozíció= meglévő pénzeszközöket a következő időszak lejáró eszközeivel és forrásaival korrigálják. • Likviditás pozíció =bázispozíció+új ügyfélforrások-új ügyfél kihelyezések – többlettartalék igények. • Treasury a pénzpiacon vásárol-elad, fenntartva a kellő likviditást.

12. A/c Kamatlábkockázat mérése és kezelése 1. • A bank GAP-je a kamat érzékeny eszközök és forrása különbsége adott időszakban, mivel lejárnak és meg kell újítani azokat. • Kamatjövedelem változása = GAP * kamatlábváltozás. • Kamatjövedelem akkor nő, ha pozitív GAP-nél nő, míg negatív GAP-nél csökken a kamatláb.

13. Kamatlábkockázat mérése és kezelése 2. • Lejárat alapján eszközök és források tényleges futamidejét véve a számított duration gapek esetén éppen fordított a helyzet, vagyis bank értéke nő, ha negatív DGAP esetén kamatláb csökken, vagy pozitív DGAP esetén kamatláb csökken.

14. B) Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban • B/a Hitelek a nemzetközi gyakorlatban • B/b Bankközi hitel • B/c Konzorciális kölcsön • B/d Kezességek ,garanciák • B/e A devizaszámlák rendszere • B/f Fizetési forgalom

15. B/a Nemzetközi hitelek csoportosítása: • lejárat (rövid, 1év<közép<5év, hosszú), • felhasználhatóság (bilaterális, amit csak adott országban használhatóak általában megadott árufélék vásárlására, mint a shopping list hitelek; multilaterális, ami több országban felhasználható), • hitelnyújtó (céghitel: exportőr vagy importőr nyújtja; ügynöki hitel: ügynök eladónak vagy vevőnek nyújtja; bankhitel; nemzetközi szervezetek hitele többségében jegybanknak; kormányhitel; vegyes finanszírozású hitel), • kapcsolódás konkrét gazdasági eseményhez (finanszírozó hitel: exportot vagy importot finanszíroz; financiális hitel: nem meghatározott, mint a középlejáratú multilaterális hiteleknél)

16. B/b Bankközi hitel • rövidlejáratú: • éven belüli, gyakran prolongálják, vannak egynapos, 1-2-3-4 hetes hitelek, 1-2-3-6-12 hónapos hitelek, bizonyos határidővel felmondható hitelek, megállapodások szerinti egyeztetések. Egynaposak gyakoriak, likviditási felesleget-hiányt oldanak, kamatláb hektikusan változik, USD-ban EURÓ-ban és svájci frankban kötik. • középlejáratú lehet: • finanszírozó szerint [könyvhitel (bank hitelez) vagy kötvényhitel (a bank a kibocsátást szervezi, esetleg tőzsdére is bevezetik)], • kondíció szerint [fix bázisú,( nem változik a kamatláb), változó bázisú roll over hitel (kamat = LIBOR alapkamat + kamatfelár/spread/)

17. B/c Konzorciális kölcsön (szindikált hitel): • A hitelnyújtó vezető szervező /lead maneger/ csak szervezi a nagy összegű kölcsönt más bankok, (amelyek lehetnek társszervezők vagy nem szervezők, azaz aláíró bankok) bevonásával, a kölcsön lehet zártkörű is, • bankok kötelezettséget vállalnak jegyzésre, vagy hogy mindent megtesznek a lejegyzés érdekében. • A hitelösszeg egy ideig jutalékmentesen vehető igénybe. Szabályozzák, hogy egy vagy több részletben hívható-e le a hitel. • Tényleges szervezési költséget az igénybevevő a szervező rendelkezésére bocsátja, / out of pocket expenses/, de a szervezői díj /manegement fee/ ennek sokszorosa.

18. B/d Kezességek, garanciák alkalmazása a nemzetközi bankgyakorlatban • magyar jog szerint: • a kezesség egyfajta szerződés ahol a kötelezettség a főadós által vállalt kötelezettséghez igazodik, • garancia pedig a bank részéről adott egyoldalú nyilatkozat, ami a megállapodott feltételektől függ), • három jogviszony keletkezik, ahol • alapjogviszonyban nincs a bank, • akit megbízó megbíz, • és kedvezményezett felé kötelezettsége van a banknak,

19. A kezesség és garancia fajtái: • exportőrnek és importőr megbízásából nyújtott garancia, • importőrnek az exportőr megbízásából nyújtott bankári biztosíték, • szállítmányozónak, (hajóstársaságnak) vagy a kikötői- és vámhatóságnak a külkereskedelmi vállalat megbízásából nyújtott biztosíték, • nem kereskedelmi vállalat külgazdasági tevékenységével kapcsolatos bankbiztosítékok.

20. B/e A devizaszámlák rendszere: • loro számlát a bank saját ügyfelének (pl. vállalat) vezeti, • nostro számlát bankunknak devizában vezetik különféle pénzintézetek, (tükörkönyveléssel bankunk követi ezt), • A fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik.

21. B/f Fizetések • fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik. • Fizetési forgalom: • átutalás, • inkasszó (beszedési megbízás), • akkreditív