300 likes | 456 Views
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke. Piaci szerkezetek. Tökéletlen verseny. Tökéletes verseny. Valóság. Monopólium.
E N D
Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny7. lecke
Piaci szerkezetek Tökéletlen verseny Tökéletes verseny Valóság Monopólium Kompetitív vállalat Oligopólium (Duopólium) Sok differenciált eladó
Tökéletes verseny Homogén termékek Sok, kis eladó és vevő Szabad a piacra való be- és kilépés Árelfogadó magatartás Vízszintes egyedi keresleti görbék Cél: a profit maximalizálása Tökéletes informáltság Tökéletlen verseny Homogén és differenciált termékek Egy, néhány vagy sok eladó és vevő Korlátozott a piacra való be- és kilépés Ármeghatározó magatartás Negatív lejtésű egyedi keresleti görbék Cél: profit maximalizálás, hosszú távú fennmaradás Az információ érték Monopólium
Monopólium P A kereslet, teljes bevétel és rugalmasság 8 6 B 4 d=D 2 100 200 300 q A TR 600 TR 100 200 300 q Rugalmasságok ε q -1 ε
Monopólium A kompetitív vállalat és a monopólium teljes árbevétele P P TRmax TR A d MR=dd=P TR MR d B q 1 q 1
Monopólium A monopolista határbevétele P P |ε|=∞ MR>0 1<|ε|<∞ MR- |ε|=1 MR=0 ● ● F F MR+ 0<|ε|<1 MR<0 MR- MR+ |ε|=0 q q
Monopólium P d=D MR q
TR max = profit max., ha nincs VC, vagyis VC=MC=0 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ) Monopólium–Profitmaximalizálás rövid távon
Monopólium–Profitmaximalizálás rövid távon P A monopólium pozitív profitja MC TR = 0P1Aq1 TC = 0CBq1 TΠ = CP1AB AC AVC A P1 C B d=D MR 0 q q1 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)
Monopólium–Profitmaximalizálás rövid távon P A monopólium zérus profitja TR = 0P2Aq2 TC = 0P2Aq2 TΠ = 0 MC AC AVC A P2 d=D MR 0 q q2 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)
A monopólium veszteségminimalizálása Monopólium–Profitmaximalizálás rövid távon P MC a.) TR = 0P3Aq3 TC = 0CBq3 -TΠ = P3CBA AC B C AVC A P3 d=D MR 0 q q3 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)
Monopólium–Profitmaximalizálás rövid távon P A monopólium veszteségminimalizálása b.) MC TR = 0P4A’q4 TC = 0CB’q4 -TΠ = P4CB’A’ AC B’ C |Π|=FC AVC A’ P4 d=D TR=VC MR 0 q q4
Árdiszkrimináció: ha a monopolista eladó profitja maximalizálása során a piaci résztvevők elkülönítésével különböző fogyasztóknak eltérő áron tudja eladni az áruját. Feltételei: különbséget tud tenni a vásárlók között a keresletük eltérő árrugalmassága alapján technikailag és költségbevételi szempontok alapján megoldható a megkülönböztetett fogyasztók elválasztása, azaz kizárható a köztük történő csere pl. kisvárosi ügyvéd, mérnök MonopóliumÁrdiszkrimináció
Másodfokú árdiszkriminációnál ugyanazon homogén áru egy egységéért más és más árat határoz meg az eladó attól függően, hogy milyen mennyiséget vásárol az adott fogyasztó többlépcsős, tarifás árdiszkrimináció pl. villamos energia, mobiltelefon tarifacsomagok MonopóliumÁrdiszkrimináció
Harmadfokú árdiszkrimináció: ugyanazon áru ugyanakkora mennyiségéért megkülönböztetett piacokon más és más árat kell fizetni. Pl. élvezeti cikkek MonopóliumÁrdiszkrimináció
Két állapot összehasonlításakor az eredeti fogyasztói és termelői többletek összegében mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek nevezzük. A monopólium jóléti vonatkozásai b.) Monopólium P P a.) Kompetitív piac Fogyasztói többlet G F Fogyasztói többlet B PM ΠMON HTV LMC LMC Pk Pk H C qkomp qmon Q Q
Összejátszás (kollúzió) esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés születik az árra és/vagy a termelt-eladott mennyiségre vonatkozóan, amely a kollúzióban résztvevők együttes profitjának növelésére irányul. csökken a verseny intenzitása Független vagy összehangolt akciók
Összejátszás típusai: tökéletlen összejátszás (kvázi kollúzió) tökéletes összejátszás (pl. kartellegyezmény) Centralizált kartell Piacfelosztó kartell Független vagy összehangolt akciók
Belépés:egy új vállalat megjelenéséből eredő iparági kapacitásnövekedés. Megakadályozására: Mesterséges korlátok (mesterséges oligopóliumok) Természetes korlátok (természetes oligopóliumok) Belépési korlátok
Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet kielégítő kínálatot, mintha ennél több vállalat bármilyen kombinációja működne az iparágban. Belépési korlátok
A termék jellege alapján: tiszta (tökéletes) oligopólium differenciált oligopólium Belépési korlátok
Árvezérléses stratégiák Outputvezérléses stratégiák Cournot-duopólium Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Chamberlin-duopólium Klasszikus oligopólium modellek
Cournot-duopólium (Augustin Cournot, 1838) Feltételek: a 2 vállalatot belépési korlát védi a versenytől; a vállalatok ismerik a piaci keresleti görbét; mindkettő úgy véli, hogy a másik változatlanul tartja a döntés pillanatában meglévő outputszintjét; a döntéseiket egy időben hozzák. Klasszikus oligopólium modellek
Cournot-duopólium q1= a-c /3b q2= a-c /3b A Cournot-duopólium együttes kínálata kisebb mint a kompetitív output (2/3) és nagyobb mint a monopólium egyensúlyi kibocsátása. Klasszikus oligopólium modellek
Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium (Heinrich von Stackelberg, 1938) Kiegészítés a Cournot feltételekhez: Követő vállalat (Cournot-feltételek) Vezető vállalat: ismeri a másik vállalat reakció függvényét q*1=1/2 (a-c)/b q*2=1/4 (a-c)/b Az iparági output: Q=q*1+q*2= 3/4 (a-c)/b (a kompetitív output ¾-e) Klasszikus oligopólium modellek
Chamberlin-duopólium (Edward Chamberlin) Mindkét vállalat felismeri a másik vállalat reakciófüggvényét A monopolista profiton osztoznak fele-fele arányban q1= (a-c)/4b q2= (a-c)/4b (A kompetitív output negyede) Klasszikus oligopólium modellek
Joan Robinson (1933) és E. Chamberlin (1933) Monopolisztikus versenyről beszélünk az olyan piacon illetve iparágban, amelyben viszonylag sok vállalat termel, a termelők differenciált termékeket kínálnak, a vállalatok ármeghatározók és szabad a piacra való be- és kilépés. Márkanév. A monopolisztikus verseny
Nem-ár versenynek nevezzük a vállalatok közötti rivalizálás azon formáit, amelyek a keresleti feltételek megváltoztatását és ezen keresztül a kereslet és profit növelését célozzák. pl. minőségi verseny, reklám-marketing, költségverseny, technológiai és innovációs verseny A monopolisztikus verseny