Paradigmák mentén

1. Paradigmák mentén • tudomány = kvantifikálhatóság? • Minden mérhető?

2. Metodológiai paradigmák mentén • Kvalitatív (hermeneutikai) sokféle értelmezés, megértés feltárás, a kutató és a kutatás tárgya elválaszthatatlan kapcsolatban van, a kutató a folyamat része kell legyen • Kvantitatív (empirikus) természettudományos, matematikai értelmezés, a valóság objektív, a kutató értéksemleges, kívülálló megfigyelő • Harc a problémamegoldás eszköze?

3. Összehasonlítás

4. Kvantitatív jellemzők • Előre rögzített változók • A változók mérhető formában definiáltak • Az eredményeket statisztikai tesztekkel vizsgáljuk • A cél a hipotézis igazolása, vagy elvetése • Viszonylag nagy elemszámú minták • A jelenséget nem fontos a saját közegében vizsgálni • Többnyire vannak előzetes kutatások van ismeretanyag a témában • A kutató és vizsgált személy viszonya aszimmetrikus

5. Kvantitatív bírálat • A vizsgált személy azt válaszolja amit gondol és ami a valóságnak is megfelel… és én ezt elhiszem neki (muhaha :-) • A statisztika magabiztossá tesz (érthetetlen) A neveléstudomány nem alkalmazott matematika • A számszerűsítés a reprodukálhatóság illúzióját kelti • A személy közömbös, csak információforrás • Intervallumskálán értelmezett változók hiánya • A gyakorlattól távoli, következmények nélküli eredmények

6. Kvalitatív • Nyitott kérdésekkel indulunk • A mérés és statisztika egyszerűbb formáit alkalmazzuk • Kevésbé egzakt, tág hipotézisek • Kisebb elemszámú minta • Több nézőpontból, egyediségén keresztül ragadja meg az általánosíthatóságot • A jelenséget természetes környezetében vizsgálja • Széles körű feltárás általában hosszabb időt vesz igénybe • (még) nem számszerűsített változók • Kevés előismerettel rendelkezünk, a kutatási terület feltáratlan

7. Kvalitatív bírálat • A személyes benyomás hibákkal rendelkezik, nem tudományos módszer • Fontos a résztvevő megfigyelés, érdekes a narratíva, de ezt ne hívjuk kutatásnak • 5 tanulóval történt megbeszélésre nem lehet alapozni egy oktatási rendszer átalakítását • A módszertani és matematikai képzetlenség nem lehet ürügy tudománytalan publikációra • A kutatás jó a kutatónak, jó a résztvevőnek de senki másnak. De a kutatás nem magánügy.

8. A kutatás ideális (elvi) folyamata • A valóságot strukturáljuk, fogalmat alkotunk • Értelmezési modellt alkotunk • Kérdésfeltevés • Mi van? Milyen? • Mivel függ össze? • Hipotézis állítás • Hipotézis igazolás vagy elvetés • Általánosítás, elmélet alkotás

9. A kutatás gyakorlati folyamata • Kiindulás a problémából • Elméleti keretek tisztázása • Fogalomtisztázás • Axiómák (állítások melyeket bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el) • Kérdésekké alakítjuk a problémát • Hipotézis alkotás • Hipotézis tesztelés

10. A jó hipotézis • Megalapozott, meglévő ismeretekre támaszkodik • Definiált fogalmakat használ • Operacionalizálható • Egyértelműen eldönthető • Magyarázó erejű, elképzelhető • Az összefüggések irányát is mutatja • Egyszerű, tömör (alhipotézisekre bontás)

11. Okság és együttjárás • Ok -> okozat • Okság feltétele • Legyen empirikus együttjárás • Az ok időben megelőzi az okozatot • Nincs harmadik, amely mindkettőnek oka • Okság fajtái • A Szükséges feltétele B nek • A Elégséges feltétele B-nek • Okfejtési hibák • Logikai hibák • Cirkuláris okság • Indikátor (az együttjárás nem oksági viszony)

12. Változók, attribútumok • Változók • Függő • Független • Attribútumok

14. Szorongás vizsgálata feladathelyzetben Nem Feladat nehézsége ?? Szorongás mértéke

15. Példa Barabásné Kárpáti Dóra :: A családi problémák hatása a fiatalok szerfogyasztására, Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember • H1: „…kimutatható-e szignifikáns összefüggés a családi problémák, valamint az alkohol- és drogfogyasztás között az ambulancián megjelenő fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében. „ • H2: Úgy gondolom, a családi problémák összefüggést mutatnak az interjúalanyok alkohol- és egyéb drogfogyasztásával.