230 likes | 365 Views
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 6. 6. rész: A vállalat tevékenységi rendszere A vállalati stratégia alapjai - marketing – innováció – emberi erőforrás – információ – az értékteremtő folyamatok menedzsmentje - vállalati pénzügyek.
E N D
6. rész:A vállalattevékenységi rendszere A vállalati stratégia alapjai -marketing – innováció – emberi erőforrás – információ – az értékteremtő folyamatok menedzsmentje - vállalati pénzügyek
Emberi erőforrás gazdálkodás(Human Resourcemanagement) Célja: a munkahelyi követelmények meghatározása és a munkavállalók igényeivel való összehangolása.
Az emberi erőforrás felértékelődésének okai • technikai és technológiai fejlődés • a gazdasági rendszer fejlődése • társadalmi változások – igényesebb • munkavállalók (életszínvonal növekedés - magasabb elvárások) • törvényi keretek (jóléti államok: biztonság, egészségvédelem, alkalmazási feltételek)
A felértékelődés okai • megváltozott követelmények • (minőség és tudás előtérbe kerülése) • megváltozott munkafeltételek • (technikai fejlődés és a munkahelyi infrastruktúra) • bonyolultabb szervezetek (új irányítási követelmények, több ismeret az emberről)
EEG és a vállalati stratégia A vállalat stratégiai céljai Vezetés Munkavállaló Környezet Formális szervezet Informális szervezet Munkahelyi követelmények Munkavállalói igények Motivációs eszközök Tevékenység és teljesítmény
Az EEG stratégia tényezői • Társadalmi – gazdasági környezet • A munkaerőpiac jellemzői • Vállalati stratégia • Szervezeti kultúra • Technológia és munkafeltételek
Az EEG feladatai • Elsődleges feladat: a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása • A munkaerőlétszám meghatározásának alapjai: • Tevékenységi követelmények • Szervezeti struktúra • Munkakör meghatározás, munkaszervezés • Felvételi és elbocsátási rend
Az EEG másodlagos feladatai • A munkaerő megfelelő hasznosítása • Munkakapcsolatok kezelése – a fluktuáció megelőzése • Ergonómia • Teljesítményértékelés - bér- és jövedelemgazdálkodás • Oktatási rendszer kialakítása, működtetése • Munkaügyi kapcsolatok kezelése
A munkaerőforrás hasznosítása • folyamatos és egyenletes munkaellátás biztosítása, • a regenerálódásához szükséges pihenőidő biztosítása, • ergonómiailag megfelelő munkahelyek kialakítása, • a munkaerő képességei kibontakozásának biztosítása, • rugalmas a munkarend alkalmazása, • részmunkaidős munkakörök kialakítása, • munkakör-vándorlás (munka-rotáció) bevezetése • távmunka alkalmazása.
Fluktuáció Egy munkakörben megfigyelhető gyakori munkaerőmozgás. Okait fel kell tárni és meg kell szüntetni. Okok lehetnek: • Az elvégzendő munkához képest relatíve alacsony bér • Kedvezőtlen munkakörülmények • Interperszonális konfliktusok: • Főnök beosztott konfliktus • Munkatársak közötti konfliktus
Munkakör-vándorlás (munka-rotáció) • a munkakör átadója egyben ismereteit is átadja az „”új” munkaerőnek, aki a saját egyéniségével és ismereteivel gyarapítva adja majd tovább utódjának, • megakadályozza a téves beidegződés, a téves rutin hosszú távú fennmaradását, csökkenti az ebből eredő károkat, • a munkavállalók folyamatosan megismerik a vállalat különböző területeit, • nagyobb összhang jöhet létre a munkavállalók között, ha már mindegyik dolgozott a másik munkakörében, • sokkal lelkiismeretesebben fognak a vertikális elrendezésű munkaköröket betöltők egymás keze alá dolgozni, ha tudják, hogy belátható időn belül a másik fog az ő kezük alá dolgozni.
Ergonómia A munkavégző ember és a munkakörnyezet összehangolása a hatékony munkavégzés érdekében.
Az ösztönzési rendszer Nem anyagi ösztönzők lehetnek: • főnöki dicséret, előjogok biztosítása, • kitüntetés pénzjuttatás nélkül, • pénzjuttatással nem járó címek adományozása, • szabadjegyek adása a szakmai fejlődést közvetlenül biztosító intézményekbe, • felelősségteljes, ám a munkavállaló számára biztosan megoldható feladatok előírása.
A bérgazdálkodás A bér összetevői: • Alapbér - a munkakör ellátásához kapcsolt, a munkaszerződésben meghatározott juttatás, • Pótlékok - a munkakör speciális jellegét hivatottak ellensúlyozni (több műszakos, éjszakai, veszélyes munka, sugárártalomnak kitett munkakör stb.), • Prémium - meghatározott célkitűzés elérése esetén jár, • Jutalom - a kiemelkedő teljesítmény utólagos elismerése, • távollétidíj - a le nem dolgozott időre biztosított juttatás.
A munkaügyi kapcsolatok rendszere belső munkaügyi kapcsolatok A kollektív szerződés szabályozza: • az éves szabadságolási rendet, • az egységes pótlékolási, jutalmazási és premizálási rendszert, • az előmeneteli és továbbképzési rendszert, • a kártérítési felelősség rendjét, • a vitás esetek rendezésére szolgáló eljárást.
A munkaügyi kapcsolatok rendszere külső munkaügyi kapcsolatok • Ágazati szakszervezetek, munkavállalók szervezetei • Munkaadók szervezetei • Országos Érdekegyeztető Tanács
Vállalati kultúra A legfőbbnek tartott értékekre épülő alapmeggyőződések • viselkedési, értékelési normák • szokások, szabályok • legendák, történetek, rítusok
A vállalati kultúra megnyilvánulásai • egyén-közösség viszony • hatalmi távolságok • véleménynyilvánítás módja • minősítés, előléptetés stb.
A megfelelő vállalati kultúra jellemzői • Egyértelmű értékfogalmak, együttes meggyőződések • Sikerérzet, önmegvalósítás • Hosszú távú célkitűzések uralkodnak • A munkavállalók azonosulása a vállalat céljaival
A jó munkahelyi légkör tényezői • fair díjazás • értelmes szintű “nyomás” • bevonás, részvétel • felelősség • Megfelelő kommunikáció • bizalom • ésszerű ellenőrzés • hasznosságérzet • a vezetés minősége