MUNKAHELYI KOMFORT

1. MUNKAHELYI KOMFORT

2. A hőérzet jellemzése Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5 °C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához.

3. A hőérzet azonban nem egyedül a léghőmérséklettől függ, hanem a szervezet dinamikus hőviszonyaitól, amit a léghőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, a légmozgás sebessége és iránya, a végzett munka nehézségi foka és a ruházat együttesen határoznak meg.

4. Zárt téri munkahelyeken a határoló felületek, berendezések, eszközök és munkadarabok felületi hőmérséklete is jelentős hatású lehet, ha az igen alacsony vagy igen magas. A nem megfelelő klíma, ill. hőérzet hátrányos kihatással van a munkavégzésre is. Kísérleti adatok szerint a munkatermelékenység 6-20 %-kal csökkenhet, ugyanakkor a balesetek gyakorisága emelkedhet.

5. A légtechnikai előírások célja az, hogy a tartózkodási helyeken olyan légállapotot alakítsunk ki, amely az emberi szervezet igényének minden szempontból megfelel. Tágabb értelemben: ne csak a káros hőhatást és légszennyeződést küszöböljük ki, hanem biztosítsuk a teljes testi és szellemi jóérzés állapotát is.

6. A legegyszerűbb és leggyorsabb tájékozódást a léghőmérséklet mérésével nyerhetjük. Az előírások közül is az a legegyszerűbb, ha csak a léghőmérséklet szükséges értékét, ill. tartományát adjuk meg. Zárt térben levő munkahelyen - ha ezt a technológiai követelmények nem zárják ki - a következő táblázat szerint kell biztosítani a munka jellegének megfelelő léghőmérsékletet /tsz/.

8. Amennyiben a technológia miatt ezeket a léghőmérsékleti értékeket nem lehet biztosítani, akkor olyan összetett mutatót alkalmaznak, amely a léghőmérsékletet, a nedvességtartalmat és a légmozgás sebességét is figyelembe veszi: ez az effektív hőmérséklet /EH/, amit számolóábra /nomogram/ segítségével határozunk meg a klímatényezők mért értékeiből.

9. Baloldalon a száraz /tsz/, jobb oldalon a nedves /tn/hőmérsékleti skálák, közöttük pedig a légsebességi vonalak /v/ helyezkednek el. Az ábra két változatban: normál öltözetre /normál nomogram/ és mezítelen felsőtestre /alap nomogram/ készül.

10. Az adott effektív hőmérsékleti értékhez a nomogram segítségével megkereshetjük azokat a tsz, tn és v kombinációkat, amelyekkel ez az érték megvalósítható. Az olyan munkahelyeken, ahol jelentős hősugárzás éri a dolgozókat, vagyis ahol a glóbuszhőmérővel mért érték legalább 5 °C-kal magasabb a száraz hőmérsékletnél, a szervezet tényleges hő-munkájának megítéléséhez a korrigált effektív hőmérsékletet /KEH/ használjuk. Ez azt jelenti, hogy az EH ábrájában tsz skáláján tg értékét tüntetjük fel.

11. A glóbuszhőmérő olyan hőmérő, amelynek észékelője vékony rézlemezből készült, kívülről feketére festett gömb közepén helyezkedik el és így alkalmas a sugárzásos hőközlés jellemzésére is.

12. Ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet - közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 C (EH, KEH), - nehéz fizikai munka esetén a 27 C (EH, KEH) maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, ilyen esetekben a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K)EH alapján a következő összefüggés szerint kell szabályozni:

13. közepesen nehéz fizikai munka 30,5 C-ig 31,5 C-ig 32,5 C-ig nehéz fizikai munka 28,5 C-ig 30,0 C-ig 31,0 C-ig munka/pihenési rend 75%/25% 50%/50% 25%/75%

14. Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze. Ha előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hő-védő öltözet, hűtött hő-védő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 C-t.

15. Az olyan telepített üzemekben, ahol a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka elkerülhetetlen, a munkát végzőknek egész napi foglalkoztatás esetén +8 °C, szakaszos foglalkoztatás esetén +4 °C külső hőmérséklet alatt megfelelő méretű, fűtött, szellőzéssel ellátott melegedőhelyiséget kell biztosítani.

16. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5-10 perc - kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő - pihenő időt kell beiktatni.

17. A munkahelyi légszennyeződés Légszennyeződés alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során természetes, vagy mesterséges források /a szennyező források/ által a levegőbe juttatott anyagok /a lég­szennyező anyagok/ hatására a normál állapotú levegő összetétele és/vagy összetevőinek aránya megváltozik.

18. MAK-érték /CMAK/: a munkahely levegőjének egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még hosszú idő után sem okoz foglalkozási betegséget.

19. Csúcskoncentráció /CK-érték/: egy műszakon belül meghatározott rövid időre /általában 30 percre/ megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

20. Ha a műszak időtartama hosszabb, mint 8 óra /tm> 8/ , akkor a megengedhető legnagyobb átlagkoncentráció értéke: Cm = CMAK×8 / tm

21. Ha a 8 órás megengedett érték nem tartható be, az expozíciós idő mértékét az alábbi képlet alapján számítjuk: Etmax = CMAK×Et8 / C Ahol: C = a mért koncentráció Et8 = 8 óra CMAK = megengedett koncentráció Etmax = a maximálisan megengedett expozíciós idő

22. Ezzel az eljárással az expozíciós idő legfeljebb 4 órára csökkenthető. Az expozíciós idő és a teljes napi munkaidő különbségében csak expozíció mentes munka végezhető.

23. Szellőzési rendszerek A szellőzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók tartózkodási zónájában biztosított legyen a kellemes hőérzet és a szennyezőanyag-tartalom ne haladja meg a levegőminőségi értékeket.

24. A szellőzéshez szükséges légmennyiséget az előforduló - hő-, nedvesség- vagy szennyezőanyag-mérleg alapján számított - legnagyobb igény alapján biztosítjuk. A levegő be- és elvezetésére szolgáló nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori igénynek megfelelő légmennyiség /esetleg az irány is/ beállítható legyen és káros huzatjelenség ne jöhessen létre. Több nyílás esetén célszerű a közös állító- és rögzítő szerkezet.

25. A természetes légcsere megvalósulásához egyrészt nyomáskülönbség, másrészt áramlási keresztmetszet szükséges. A nyomáskülönbséget a külső és a helyiséglevegő hőmérsékletének különbsége vagy a szél - esetleg mindkettő együttes hatása - okozhatja. Ez azt jelenti, hogy a tervezésnél biztosítani kell a kielégítő légcserét akkor is, amikor az összhatás a legkedvezőtlenebb /szélcsend/.

26. Mesterséges általános /vagyis a helyiség egész légterét átöblítő/ szellőzést /szellőztető berendezést/ akkor kell létesíteni, ha a helyiséglevegővel szemben támasztott követelményeket természetes szellőzéssel nem lehet kielégíteni. A szellőztetett helyiség levegőjének és környezete levegőjének nyomásviszonyai alapján a szellőztetési mód lehet depressziós, túlnyomásos vagy kiegyenlített.

27. A helyi elszívást akkor alkalmazzuk, amikor a szennyező-forrás koncentrált jellege miatt lehetőség van a szennyezőanyag zárt rendszerbe vezetésére annak szétterjedése előtt. Néha a szennyezőanyag távozó levegőből történő szükséges /vagy kívánatos/ visszanyerése miatt is sor kerülhet helyi elszívó-berendezés létesítésére.