Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest V. Nádor utca 22. 2013 10 28 Szabadkai Andrea

1. Partnerség a fenntarthatóságértA helyi gazdaság fejlesztése, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás a 2014-2020 közötti EU források terveiben Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest V. Nádor utca 22. 2013 10 28 Szabadkai Andrea Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, 30/7688718, www.kisleptek.hu www.elotisza.hu www.biokultura.org

2. A Partnerségi Megállapodás és a helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés fontossága, hogy hozzájárul: • Környezeti fenntarthatóság (víz, föld, levegő..) • Munkahely, megélhetés • A minőségi, magas beltartalmú helyi termékek egészségünket is megóvják • Biodiverzitás • Klímavédelem, üvegházhatás csökkentés • Társadalmi megbecsülés, önértékelés • Helyi közösség építés

3. Fontosabb beavatkozási területek a fenntarthatóság komplex szemlélete jegyében • Energiaellátás (decentralizált, alternatív) • Közösségépítés • Közlekedés (forgalomcsökkentés, gyalogosok, kerékpárosok előnye, tömegközlekedés) • Helyi élelmiszerellátás • Vízmegtartó vízmegőrzés • Hulladékcsökkentés, komposztálás, újrahasználat, újrahasznosítás • Biológiai sokféleség megőrzése • Talajok megőrzése (táj, és területhasználat) • Szellemi, kulturális örökségeink EFOP KOP VP KEHOP MAHOP TOP GINOP VEKOP

4. A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 1.

5. A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 2.

6. A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 3.

7. Kutatások, statisztikák Dr. Szakály Zoltán; Pallóné Dr. Kisérdi Imola; Dr. Nábrádi András: „Marketing a hagyományos és Tájjellegű Élelmiszerek Piacán” és Polereczki Zsolt és Dr. Szakály Zoltán (Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék) „Helyi termékek értékesítésének marketing jellemzői, különös tekintettel a kiskereskedelem elvárásaira” előadás anyagban bemutatott kutatási eredmények szerint: Mit jelent a magyar élelmiszer fogalom a fogyasztó számára? kérdésre a következő válaszok születtek: • Magyar tulajdonú cég gyártja Magyarországon (91,5%); • Magyar alapanyagból készül az élelmiszer (90,5%); • Hagyományos magyar recept alapján készül (83,9%); • Magyar munkaerő állítja elő (83,5%). A fogyasztók 50,5%-a nem tudja megkülönböztetni a hazai terméket az importtól. A fogyasztóknak csak 35%-a rendszeres hazai termék vásárló! Magyar terméket vásárol a külföldivel szemben: • AZONOS FOGYASZTÓI ÁR ESETÉN: 76, 8% • Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL: 25,3% • Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL, de védjegy tanúsítja, a MAGYAR EREDETET: 31,2 %

8. . A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel: Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/4548 418 e-mail: gyula.kasza@uni-corvinus.hu

9. Mely Bio termékekben bízik jobban, ha mégis bio terméket vásárol?

10. Garfield – USA SPAR – D Gyártás – I

11. Partnerségi Megállapodás terv rögzíti • Magyarországon KKV-k biztosítják a helyi foglalkoztatás 72,7%-át a (EU átlag 67,4% EUROSTAT, 2011). • Magyarország a világ kilencedik legerősebben globalizáltországa (Ernst and Young, 2013). Erősen exportorientált. • Az exporttúlnyomórészt a Magyarországra települt globális nagyvállalatokhoz kapcsolódik, míg a vállalati szféra több mint 99%-át alkotó KKV-k részesedése az exportból nem éri el a 10%-ot sem (Századvég, 2012). • Az exportorientált globális cégek által előállított export hazai hozzáadott értéke relatíve alacsony (külföldi hozzáadott érték részesedése a bruttó exportból 40,75%; OECD-WTO TIVA adatbázis, 2009).

12. Fejlesztési irány… • Partnerségi Megállapodás (PM) tervezet állítása ( PM 17. old.): • A KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszálni. Fejlesztés: • globális ellátási láncokkal működő ágazatokban (autó- és járműipar, az elektronikai iparágak, a gyógyszeripar és a nemzetközi szolgáltatási- és kiválósági központok). • hagyományosan kiemelt területek: az építő és építőanyagipar, a tranzitgazdaság, a turizmus, az agrárgazdaság és a halgazdálkodás. • stratégiai területek, mint a tudásgazdaság, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar. • még nem kellően kihasznált növekedési lehetőség a kisvállalkozások számára a helyi gazdaság fejlesztése, megerősítése, a lokális együttműködések elmélyítése (helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, helyi termékfejlesztések, rövid ellátási láncok). A helyi gazdaságfejlesztés egyik célja a vállalkozóvá válást elősegítő és vállalkozásindítást megkönnyítő környezet kialakítása, ezzel a helyi foglalkoztatási képesség javítása.

13. Foglalkoztatottak száma? Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy 2012-es tanulmánytervéből (A Mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. Szerz.: Biró Szabolcs, Hamza Eszter, Molnár András, Papp Gergely, Rácz Katalin, Székely Erika, Tóth Kristóf, Tóth Orsolya, Varga Eszter) kiderül, hogy Magyarországon a 2. legalacsonyabb a népesség gazdasági aktivitása uniós összehasonlításban, továbbá a mezőgazdasági foglalkoztatottak 2/3-a ALKALMAZOTT; 1/3-a társas vagy önálló gazdálkodó. A vizsgált sokaság 5,2%-a segítő családtag. Magyarországon az alkalmazottak aránya 65,4% – ez 2,6-szorosa az EU átlagnak. Az önfoglalkoztatás Magyarországon kimondottan ALACSONY. Hazánkban az önfoglalkoztatottság aránya 34,6%, míg az EU-s átlag: 74,8%! (Ausztriában: 84,4%; Franciaországban 67,5%.) .

14. Versenyképesség A magyarországi KKV szektor versenyképességének erősítése érdekében az Európai Unió 2012-ben két országspecifikus ajánlást fogalmazott meg: • - (5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhekcsökkentését célzó intézkedéseket. • - (5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket. • 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel.)

15. Megfelelés? A Kormány adminisztráció-csökkentési, egyszerűsítési lépéseket tervez, összhangban az Európai Unió 2012. évi 5. számú országspecifikus ajánlásával. • A KKV-k finanszírozását javító legfontosabb intézkedések a Széchenyi Kártya Program folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleinek bevezetése, az ÚSZT többletforrásai és a JEREMIE eljárás szerinti finanszírozása a KKV-k számára, MNB hitelprogramjai (Növekedési Hitel Program; refinanszírozási). A partner közvetítő intézményrendszer fejlesztése (Eximbank, MEHIB, kereskedőházak, Kárpát Régió Üzleti Hálózat), globális cégcsoportokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodások, stratégiai megalapozás (Külgazdasági Stratégia, Wekerle Terv és a keleti nyitás). • A Partnerségi Megállapodás eredményes megvalósítása - Az adminisztratív terhek csökkentése (PM 81. old.-tól) A projektek kiválasztási szakaszában: A jelentős költségű és időigényes pályázat alapú kiválasztás fókuszálni kell a valóban versenyalapú kiválasztást igénylő területekre (pl. egyes K+F+I területek, tehetséggondozás, versenyszféra). • Járások (önkormányzat), online ügyintézés

16. Megfelelés! • A foglalkoztatottak számának mérésébe és teljesítésébe számítson bele az önfoglalkoztatók száma! • A beruházási támogatásoknál az önfoglalkoztatók, civil szervezetek is támogathatóak legyenek. • Az önkéntes munka (átalány) elszámolási lehetőségét meg kell teremteni • Részelőfinanszírozási lehetőség (bankgarancia nélkül) • KKVnem jogi formához kötött (civil, kistermelő, kézműves) • Hatósági díjak, Áfa… • Kifizetési késedelem esetén a kifizető hatóság felelősségvállalása (kamat, kötbér…) TOP  • Minimum pályázati közzétételi időt rögzíteni kell • Vidéki térség 

17. Támogatóink: Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása .