530 likes | 625 Views
Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu. Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 3 /2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
E N D
Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
A települési funkciók • Településhálózat: egymással szoros funkcionális kapcsolatban fejlődő települések • Településhálózat települései funkcióik alapján tipizálhatók, hierarchiába rendezhetők • Különböző típusú és mennyiségű/szintű funkciók • Típus: szerepkörök (kereskedelem, oktatás, egészségügy, közigazgatás) • Mennyiség: funkciók vagy az azokon belüli intézmények (pl. boltok) száma • Szint: alap- vagy központi funkciók (boltok vagy áruházak) • Funkcióik alapján települések csoportosíthatók • Típus: funkcionális szerepkör • Mennyiség és szint: településhierarchiában betöltött pozíció
A települési funkciók csoportjai • Típus (jelleg) szerint: • Munkahelyek • Kereskedelem • Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) • Közigazgatás, szervezés, irányítás • Egészségügy • Oktatás • Kultúra • Egyéb: sport, divat, események stb. • Ma már a funkciók keveredése jellemző • Szint (erősség) szerint: • Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) • Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)
Településhierarchia jellemzői • Településhálózat (településrendszer, településállomány) • Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere • Funkciók hierarchiába rendeződnek • Településhierarchia • Funkcióknak helyet adó települések is hierarchiába rendeződnek • Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia • Funkciónként eltérő településhierarchiák • Valódi településhierarchia a funkciónkénti településhierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) • Települések közötti funkcionális kapcsolatok szerint kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony • Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) • Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség • Inkább régebben • Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) • inkább a közigazgatási funkciók területén
A településhierarchia két fő modelljei • Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak • Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) • Minden funkciónál azonos alá-fölérendeltségi kapcsolatok • Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok • Funkciónként eltérő alá-fölérendeltségi kapcsolatok • Fontosak a horizontális kapcsolatok is
Magyarország városhierarchiája Ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve
Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok • Sir PatrickGeddes (1915, CitiesinEvolution) • Világváros fogalmának első definiálása • Walter Christaller (1933, Die zentralenOrte in Süddeutschland) • Városhierarchia területi vetületének szabályossága • Sir Peter Hall (1966, The World Cities) • Világvárosok többféle központi szerepet játszanak • John Friedman (1986, World City Formation) • Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia • SaskiaSassen (1991, The Global City) • Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió • Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) • Világvárosok sorrendje
A Cristaller-vizsgálatok háttere • Dél-Németország kontinentális helyzetű részei • Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat • Zárt rendszer!! • Települések telefonellátottsága mint indikátor • Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg)
Walter Christaller hatszöges rendszere • A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint
A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra
Sir P. Hall: világvárosi szerepek • Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak • Politikai irányítás • Kereskedelem • Pénzügyi szolgáltatások • Tudomány és oktatás • Információ-gyűjtés és közvetítés • Fogyasztás • Kultúra, szórakozás
John Friedmann: világvárosok hierarchiája • Világvárosok ismérvei • Pénz, információ és javak áramlása • Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével • Hierarchikus rendbe illeszkednek • A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei • Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg • Városi hierarchia térbeli kiterjesztése • Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) • Hiararchia-szintek • Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió • Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr • Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney
Világvárosok Friedmann szerint (1986) A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ
Saskia Sassen (1991): globális város • Globális városok: New York, London, Tokió • (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) • Jellemzőik: • Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) • Munkásaik magasfokú szakképzettsége • Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai • Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei • De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri • Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik
Manuel Castells: információs város • Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása • Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja • Informatizálódás gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) • „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok • Csomópontjaiban a nagyvárosok
GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport • Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) • Világvárosok sorrendjét meghatározza • Pénzügyi és üzleti szolgáltatások • Hatalom és befolyás • Kreatív és kulturális szolgáltatások • Turizmus
Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002) • Két kulcsváros: London és New York • Európai városok (bekötöttség alapján) • London • Amszterdam, Frankfurt • Berlin, München, Moszkva, Varsó • Koppenhága, Róma • – • Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille,Marseille
Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) • A településhierarchia polarizáltságának mérése • Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) • Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) • Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás • Ábrázolási lehetőségek • Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) • Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel • Népességre vagy más abszolút adatra • Eredeti vagy kumulált értékekkel • Vizsgálati lehetőségek • Területek összehasonlítása • Időállapotok összehasonlítása • Funkciók összehasonlítása
Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel • Tengely beosztása főben • Oszlopdiagram • Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai
Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel • Tengely beosztása főben • Grafikon (vonaldiagram) • Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai
Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel • Tengely beosztása logaritmikusan • Vonaldiagram • Jelmagyarázat • Szabályos: Auerbach-féle eloszlás
Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája
Eltérő településhierarchiák háttere • Természeti környezet • Domborzat (Alpok) • Éghajlat (Skandinávia) • Természeti erőforrások (konurbációk) • Történelmi örökség • Birodalmi központok, határváltozások • Politikai berendezkedés, közigazgatás • Centralizált (szoc.), föderatív • Közlekedési hálózatok • Sugaras, rácsos • Településhálózat-fejlesztés • Növekedési pólusok vs. vízfejek
A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de • A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával
Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében • Viszonylag kiegyenlített városhierarchia • Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)
Funkciók összehasonlítása • A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál • Általában kiegyenlítettség • Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei • Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás
Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája:Európa = Fejlett Európa
A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók • Változókészlet eltér: • Területi szintenként • Időben • Országonként • Abszolút mutatók alkalmasak • Népességszám • Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja • Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség • Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. • Nemzetközi szervezetek székhelyei • Események, rendezvények, konferenciák • Turizmus • Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak
A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit • Forrás: Fortune, Global 500 A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost
Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) • Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót
Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002
Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 • A legtöbb utas London és Dublin között utazott • Tényezők • szoros kapcsolatok • Földrajzi fekvés (szigetjelleg) • Nemzetközi gazdasági bekötöttség • A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette • Néha megjelennek nem fővárosok is • Kelet-Közép-Európa hiányzik
Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001
Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély)
A különböző jellegű adatok összeegyeztetése • Eltérő mérési skálák • Eltérő volumenek, mértékegységek • Eltérő szórásúak • Eltérő fontosságúak
Komplex mutatók • Rangsorolás • Ordinális skálára transzformálás • Pontozásos módszer • Pontok összege vagy átlaga • Jellegadó értékekhez viszonyítás • Mértani átlag • Klaszteranalízis
Jellegadó értékekhez viszonyítás • Átlaghoz viszonyítás • Eltérhet az adatsorok szórása • Maximumhoz viszonyítás • Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató • Maximum = 1 • Normalizálás • Például a HDI-nél • Minimum = 0, maximum = 1 • Standardizálás • Átlag =0, szórás = 1
A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok
Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján