Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium

1. A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhezFelsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium

2. Áttekintés • Történeti háttér • A felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterekben • Jelenlegi helyzet, problémák, feladatok • Kormányzati ösztönzők • Lehetséges válaszok a gazdasági válságra • Összegzés

3. Definíció • A klaszter a gazdasági szféra szereplői között létrejött együttműködések szervezeti formája • A kapcsolatok közös vagy kiegészítő termékeken, termelési folyamatokon, kulcstechnológiákon, természeti erőforrás szükségleteken, szakértői szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak • A klaszterek általában földrajzilag koncentráltak

4. Dinamikus Klaszterek • Klaszterek kialakulásának motivációi: • Költségoptimalizálás • Piaci részesedés növelése • Árbevétel maximalizálása • Az első klaszterek a ’80-as években: • Számítástechnika – Szilikon-völgy • Média – Hollywood • Pénzügyek – New York, London • Autógyártás – Detroit, Dél-Németország • Textil,- és divatipar – Észak-Olaszország

5. Dinamikus Klaszterek • Főbb jellemzői: • Alulról történő építkezés • Önkéntes alapon • Az együttműködés nem a tradicionális gazdasági társasági forma szerint alakult ki.

6. Klaszterek a fejlődő országokban • Klaszterek kialakulásának jellemző vonásai: • EU 6-os keretprogram • Más EU-s fejlesztési programok • Fentről lefelé építkezés • Önkéntes alapon, de nem spontán • Nem átlátható és tisztázott hierarchia • Visszacsatolás hiánya

7. Felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterben • Tehetségek képzése és vonzása, amely hozzájárul mind a versenyképes tudásállományhoz a helyi gazdaságban, mind a helyi munkaerőpiac erősítéséhez. (TÁMOP 4.2.4 Nemzeti Kiválóság Program) 2. Összefüggésben az alapkutatásokkal, az egyetemek formális és informális technológiai támogatást nyújtanak speciális szaktudásukkal és képességeikkel a folyamatban lévő, alkalmazott kutatások területén. (ennek támogatása: TÁMOP 4.2.1; 4.2.2)

8. Felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterben • A FOI-k csatornaként is funkcionálnak a vállalatok számára, így azok hozzájuthatnak anemzetközi akadémiai kutatási hálózatok aktuális tudásanyagához. • A FOI-kat ‘jó közösségi játékosként is’ említhetjük, mivel tudástranszferrel támogatják a vállalkozások kialakulását és növekedését, továbbá ők a ‘kreativitás megtartói’, mivel vonzással és megtartással fenntartják a tehetségek kiegyensúlyozott körforgását.

9. Jelenlegi helyzet • Hazai kormányzati programok, melyek célja, hogy a FOI-k és a gazdaság szereplői között együttműködések alakuljanak ki: • Regionális (Egyetemi) Tudásközpontok (NKTH Pázmány Péter program, 19 támogatott központ, ~18 milliárd Ft) • Kooperációs Kutatóközpontok (OMFB, 2001, 5 támogatott központ, NFT I. GVOP 14 támogatott központ, ~ 320 millió Ft) • Nemzeti Technológiai Platform (NKTH, KTI Alap)

10. Nem megfelelő hierarchia Csak a felsőoktatási intézmények pályázhatnak a kormányzati támogatásokra, így a klaszterek irányítása a felsőoktatási intézményekre hárul. (Normál esetben az irányítás egy együttműködésben a gazdasági szereplő feladata) Nem megfelelő információáramlás Külföldi tulajdonú nagyvállalatok, nincs hosszú távú stratégia a KKV-knál, a FOI-knál alacsony a kultúrája a technológiai transzfereknek Jelenlegi helyzet

11. Feladatok • Meghatározni a klasztertagok szerepét • A gazdasági szereplőknek kell irányítani a klasztereket • Kölcsönös, folyamatos információáramlás biztosítása a tagok között • Erősíteni a FOI-k és az akadémiai kutatóközpontok szolgáltató szerepét

12. Kormányzati ösztönzők • Jogszabályi ösztönzők • Új felsőoktatási törvény (A felsőoktatási intézményeknek nagyobb a szabadsága, a gazdaság szereplőivé váltak) • Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai Stratégia • Pénzügyi ösztönzők: • Hazai fejlesztési programok (Regionális Fejlesztési Program, ROP; Gazdasági Fejlesztési Program, GOP; Infrastrukturális Fejlesztési Program, TIOP)

13. Uniós Regionális Fejlesztési Programok a FOI-k és a gazdaság szereplői közötti együttműködés ösztönzésére • DAOP-1.2.1/A (2009-2010) • DDOP-1.1.3/B (2009) • ÉAOP-1.1.2/A (2009) • ÉMOP-1.2.1 (2009-2010) • KDOP-1.2.1 (2009) • NYDOP-1.1.1/A (2009)

14. Lehetséges válaszok az aktuális globális válságra • Anyagi, szellemi és erkölcsi befektetés az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe • Klaszterek szerepe lehet ebben: • Gazdasági szféra teljesítményeinek, legújabb eredményeinek visszaforgatása az oktatásba • Olyan fejlesztési területek támogatása, amelyek elősegíthetik a gazdaság élénkülését, pl.: • Biotechnológiai kutatások • Megújuló, alternatív energiaforrások kiaknázása • Hulladékhasznosítás, ésszerű nyersanyag-gazdálkodás • Nanotechnológia, IT • Ezeken a fejlesztési területeken célszerű erősíteni, gyorsítani a technológiatranszfer, tudáshasznosítási, innovációs folyamatokat.

15. Összegzés • A felsőoktatási intézmények szerepe több szempontból is fontos: • Humánerőforrás képzése • Technológiai erőforrások K+F+I-hez • Információszolgáltatás • Klaszter típusú együttműködések segítséget adhatnak a válságkezelésben.

16. Köszönöm a figyelmet! Dr. Nádai László laszlo.nadai@okm.gov.hu