A kommunista rendszerek válsága és bukása

1. A kommunista rendszerek válsága és bukása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2. A szovjet blokk válságának okai • ideológiai: a fiatalok közt „Nyugatimádat”, vallási reneszánsz • katonai: a Reagan-kormány beszállt a fegyverkezési versenybe • gazdasági: a katonai túlköltekezés kimerítette • az olajsokk után túlkínálat, áresés • dráguló hitelkamatok • az USA számíthatott politikai szövetségesei gazdaságára is, a SzU nem • a (politikai) vezetés tehetetlenné válása • elöregedés, „gerontokrácia” (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko) • nem vállalják a kellemetlen politikai döntések ódiumát • a fegyverkezési verseny felvállalása a sztálinista gyakorlat visszatértével járna • az erőviszonyok teljes eltolódását egy preventív háború állíthatta volna meg • nem vállalták az addigi ideológia, politika, gazdaság teljes feladását sem • a csatlós államokban kitört lázadásokat szovjet csapatok bevetése nélkül akarják leverni (Lengyelország, 1980–81) • szélmalomharc a korrupció, alkoholizmus stb. ellen • Andropov felismerte a válságot, de reformjai elindítására nem volt ideje (felzárkózás a Ny-hoz, piaci ösztönzők bevezetése, morális megújulás) • szimbolikus tett volt M. Rust Vörös téri leszállása… (1987)

3. Gorbacsov reformkísérlete • fiatal, dinamikus és tapasztalt vezető, széles reform-mandátummal • kezdetben alkoholellenes kampány és kemény külpolitika • 1987-től lép elő reformjaival • peresztrojka (átalakítás) elsősorban a szovjet gazdaság átalakítása • glasznoszty (nyilvánosság) információáramlás, szólás- és véleményszabadság • új nemzetközi rend: lemond a nemzetközi osztályharc lenini tanáról, ezért egy biztonságosabb világ, egy közös európai otthon megteremtését sürgeti; ettől országa nyugati gazdasági megsegítését várta. De ennek érdekében: • le kellett mondania a Brezsnyev-doktrínáról (1988–89) (ami dominóelv-szerűen megbuktatta az összes közép-európai kommunista rendszert) • meg kellett reformálnia a szovjet állam berendezkedést, képviseleti intézmények bevezetésével (ez pedig felszínre hozta a rejtett nemzetiségi és más problémákat és végső soron a Szovjetunió bukásához vezetett) • a bukás nem volt szükségszerű, és előre látható sem volt • Gorbacsov személyes szerepe, döntései nélkül elképzelhetetlen lett volna • ő maga a Szovjetunió megerősödését, a kommunizmus megújulását várta ettől • viszont hamar elveszítette belső támogatottságát is

4. „10 év, 10 hónap, 10 hét, 10 nap” • Magyarország • 1987-88: ellenzék megszerveződése • 1988: Kádár bu-kása (Grósz K.) • 1989 jan.: Pozsgay: 1956 népfelkelés volt • többpártrendszer • jún.: Nagy Imre újratemetése • kerekasztal • okt.: sarkalatos törvények • 1990: választások • NDK • 1988: szovjet lapok betiltása • 1989: kiutazási szigorítás, mene-kültek (Varsó, Prága, Bp.) • szept. határnyitás Mo.-on; tünteté-sek és ellenzék létrejötte • nov.: ledől a berlini fal, új kormány, a német egység terve • 1990: választás és egység • Csehszlovákia • tüntetések 1988-1989-től (a rőr. brutálisan lép fel) • 1989 nov.: ellen-zéki csoportok + elsöprő erejű tüntetések • kerekasztal-tárgy. • dec.: koalíciós kormány, teljes személycsere (Dubček ház-elnök, Havel közt.-i elnök) • 1993: békés szétválás Lengyelország • 1978: II. János Pál pápa • 1980: sztrájkok; Szolidaritás (Lech Wałęsa) • szükségállapot • Jaruzelski reformjai • 1986: újra ellen-zéki fellépés • 1988 aug.: kerek-asztal-tárgyalás • 1989: félszabad választás • 1990: Wałęsa államfő • 1991: szabad vál.

5. Rendszerváltás a Balkánon • Románia: forradalom (kiindulása: Tőkés László, Temesvár) • dec.: Ceauşescu pere és kivégzése • Bulgária: személycserék, tüntetések, alkotmánymódosítás, majd kereksztal az újonnan létrejött ellenzékkel • Albánia: eleinte csak reformok, az elzárkózás oldódása; többpárti választás csak 1991-ben • jellegzetesen csak hatalomváltások • a kommunista utódpártok győznek a választásokon is • Jugoszlávia: egy felrobbant etnikai mozaik • nacionalista hullám (Koszovó, Szerbia, Horvátország) • nagyszerb központosító tervek, alkotmánymódosítás (1989) • Szerbia elutasítja, Szlovénia és Horvátország bevezeti a többpártrendszert • Koszovó és a „krajinai” szerbek szuverenitási nyilatkozata (1990) • a szövetségi hadsereg megtámadja Szlovéniát, majd Horvátországot (1991) • szerb–horvát, majd boszniai háború 1995-ig, etnikai tisztogatások • 1992: az ország öt részre szakad (2006–08: újabb két független állam) • Daytoni béke 1995

6. A Szovjetunió felbomlása • 1988-tól nemzetiségi mozgalmak (Baltikum, Kaukázus, Moldova) • 1989 dec. Málta: Bush–Gorbacsov csúcs, a hidegháború vége • 1990: a három balti állam és Moldova függetlenségi nyilatkozata • demokratikus választással Borisz Jelcin orosz elnök lesz • 1991 aug. Gorbacsov-ellenes puccskísérlet Moszkvában; meggátlása főleg Jelcin érdeme volt. Eztán újabb függetlenségi nyilatkozatok (Ukrajna, Belarusz) • szept. a balti államok nemzetközi elismerése • dec. megegyezés a SzU. felszámolásáról (Breszt, majd Alma-Ata) – létrejön a Független Államok Közössége (12 tagállam). Gorbacsov lemond • „orosz Trianon” – több millió orosz kerül határokon túlra • szeparatista mozgalmak az új államokon belül is (Csecsenföld, Karabah, Abházia, Gagauz köztársaság stb.)