A területfejlesztés és területpolitika Magyarországon

1. A területfejlesztés és területpolitikaMagyarországon

2. INTÉZMÉNYRENDSZER Területfejlesztés intézményrendszere(21/1996. évi törvény) • Országos Területfejlesztési Tanács • Regionális Fejlesztési Tanács (7 RFT) • Megyei Területfejlesztési Tanács (19 MTT) • Kistérségi fejlesztési társulások Jogszabályi háttér: • 1996. évi XXI és 1999. évi módosított törvény a területfejlesztés és területrendezésről

3. A hazai területpolitika - Az Országos Területfejlesztési Koncepció a tervezési rendszerben Országos Fejlesztési Koncepció (Országgyűlés) Irányelvek, átfogó célok - 2020 Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) 2007-13 (Kormányzat) EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika (OTK) Regionális Operatív Programok (EU + HU) Ágazati Operatív Programok (EU + HU) Országos fejlesztési programok (HU)

4. JÖVŐKÉP: Területi harmónia A L A P E L V E K HOSSZÚ TÁVÚ,ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi verseny-képesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható területi fejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség • 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek,tématerületek • - Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése • - Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása • - A Duna-mente fenntartható fejlesztése • - A termálvízkincs térségi hasznosítása 2. Versenyképességi pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Közép –Magyar-ország Közép –Dunán-túl Nyugat –Dunán-túl Dél –Dunán-túl Észak –Magyar-ország Dél -Alföld Észak -Alföld

5. AZ EU SZABÁLYOZÁSI TERVEZETEK STRATÉGIA KÉSZÍTÉST ÉS PROGRAMOZÁST MEGHATÁROZÓ KERETEI2007–13

6. AZ EU SZABÁLYOZÁSI TERVEZETEK STRATÉGIA KÉSZÍTÉST ÉS PROGRAMOZÁST MEGHATÁROZÓ KERETEI2007–13 Programozási folyamat egyszerűsítése Alapok jelenleg • ERFA, ESZA, KA • EMOGA, FIFG • Egy program több alapból is finanszírozható • KA tervezése és végrehajtása külön Alapok a következő programozási időszakban • ERFA,ESZA, KA • Egy program –egy alap • KA projektek döntése továbbra is külön de tervezése és végrehajtása ERFA programok keretében

7. NFT = Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) • 2007-től a Közösségi Támogatási Keret (KTK) mint fogalom átalakul a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretté (NSRK) • Új típusú dokumentum a Nemzeti Fejlesztési Terv összefoglalására - De! Nem menedzselési, hanem stratégiai dokumentum. Tartalmazza: • területi és tematikus prioritásokat • operatív programok listáját és az Alapok programonkénti indikatív elosztását • operatív programok közti koordináció módját • más pénzügyi eszközök hozzájárulását és azoknak az Alapokkal való koordinációját • a mezgazd-i, a vidékfejl.-i alap forrásait • információt az addicionalitás elvének betartására irányuló ex-ante vizsgálathoz

8. A tervezés Komplex és stratégiai látásmód 2013 (2015) 2004 2006 - 2007 II. NFT 2020 2030 I. NFT O F K II. NFT EU forrású fejlesztések Hazai költségvetési fejlesztések I. NFT III. NFT Hazai forrású fejlesztések (2004-2006) Hazai magánforrások Külföldi működő tőke

9. NSRK és ROP-ok2007-13 Mire koncentrál az EU a források elosztásakor? Tervezés • Versenyképesség és foglalkoztatottság növelése (Lisszabon, 2000, megújítva 2005) • Fenntartható fejlődés (Göteborg, 2001) Előfeltételek: • makroökomiai stabilitás, • strukturális reformok

10. Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Stratégiai Referencia Keret • Az Európai Unió Kohéziós Alapjából és a Strukturális Alapjaiból 2007-13-ra előirányzott források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), amely megfelel az Európa Unió által megkövetelt NSRK-nak. Az ÚMFT átfogó, illetve specifikus céljai az alábbi célrendszert határozzák meg: A foglalkoztatás bővítése: • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedés elősegítése: • a versenyképesség növelése; • a gazdaság bázisának a szélesítése; • az üzleti környezet fejlesztése.

11. ÚMFT prioritásai • prioritás: A gazdaság fejlesztése • prioritás: A közlekedés fejlesztése • prioritás: A társadalom megújulása • prioritás: A környezet- és energiafejlesztés • prioritás: Területfejlesztés • prioritás: Államreform

12. Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót fordíthatunk majd a fejlesztésekre. E források kiegészülnek még a fejlesztéseket megvalósító szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok, nonprofit szervezetek) saját forrásnak tekinthető ráfordításaival. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes költségvetésen belül Kohéziós Alap 1/3 - Strukturális alapok 2/3 A strukturális alapok forrásaiból ERFA (fizikai beruházás) 75–80% - ESZA (humán) 20–25% Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból Ágazati felhasználás 50% - Regionális felhasználás 50% A Kohéziós Alap forrásain belül Környezet-energia 40-50% - Közlekedés 60-50% Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásleosztása

13. Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásleosztása A konvergencia célkitűzés alá tartozó regionális operatív programok közötti forrásmegosztásnál figyelembe vették a lakosságszámot (20%-os súllyal), a települések számát (10%), a munkanélküliséget (20%), az elmaradott településen élők számát (10%), valamint az egyes régiók fejlettségét (40%). Ennek alapján a következő megosztást alakult ki:

14. Konvergencia ROP-ok Prioritási tengelyek: • regionális gazdaságfejlesztés • a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának stratégiai fejlesztése • térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése • humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosítása • regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, illetve tematikus integrált fejlesztések

15. Végrehajtás

16. OP-k jellege 2007-13-as új hazai kezdeményezésű végrehajtási eljárások OP-k stratégia jelleg • Hivatalosan csak prioritások és azon belül hozzávetőlegesen pár tevékenységi terület szerepel a programban 2 éves akciótervek • Részletes tervek, aprólékosan meghatározva a támogatás formáját, a támogatható tevékenységet, területi fókuszát • NSRK hatékony végrehajtásának egyik kulcsa – az I. NFT tapasztalatai szerint – az alkalmazott ejárások egyszerűsítése. 5 alapvető eljárásrendi minta: • A központi projektek; • Az akcióterven alapuló pályázat (több körös pályáztatás); • A nyílt pályázat; • A támogatási alapok rendszere (vissza térítendő támogatások, tőkealapok) • A normatív támogatás rendszere

17. Megoldatlan problémák, feladatok I. • Ágazati és regionális fejlesztési kompetenciák lehatárolása • Regionális végrehajtási rendszer felállítása • Ágazati végrehajtási rendszer felállítása és regionalizálásának biztosítása • Kiemelt programok és az OP-k kapcsolatának tisztázása • OP-k közötti forrásmegosztás 6. Növekedési pólusok (5 nagy város) – és az OP-k, kiemelten ROP kapcsolatának tisztázása, valamint fejlesztési területeik, végrehajtási és forrásnagyság tisztázása 7. Vidékfejlesztési tevékenységek lehatárolása (agrár és területfejlesztési)