1 / 22

Új szegénység A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai Csepeli György – Prazsák Gergő

Új szegénység A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai Csepeli György – Prazsák Gergő Magyar Szociológiai Társaság Közgyűlése Budapest, 2009. május 20. Kommunikáció mobiltelefon útján. Minta: 1500 fő 14 éven felüli internetező (2008. május) Használati idő: átlag 7 év Névtár: átlag 103

mervin
Download Presentation

Új szegénység A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai Csepeli György – Prazsák Gergő

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Új szegénység A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai Csepeli György – Prazsák Gergő Magyar Szociológiai Társaság Közgyűlése Budapest, 2009. május 20.

  2. Kommunikáció mobiltelefon útján • Minta: 1500 fő 14 éven felüli internetező(2008. május) • Használati idő: átlag 7 év • Névtár: átlag 103 • Napi hívásrekord átlaga: 6-7 személy • Az összes bejövő hívás 65 %-át fogadja a minta 30 %-a, és kezdeményezi az összes hívás 67 %-át

  3. Fogadott és kezdeményezett hívások Akik sok hívást fogadnak egy átlagos hétköznap, azok sokat is kezdeményeznek.

  4. Elektronikus posta • 95 % rendelkezik egy vagy több önálló e-mail címmel • Az elektronikus levelezők több levelet kapnak, mint amennyit küldenek. Naponta átlagosan 7 levelet kapnak, s 4 levelet küldenek. • Naponta átlagosan 11-12 e-mail forgalmazódik a mintába került személyek körében. A teljes minta 30 %-a forgalmazza az elektronikus levélforgalom 70 %-át.

  5. Kommunikációs rétegződés

  6. Objektív és szubjektív kommunikációs státusz χ² érték: 23.83; df.: 3; szig. 0.000Cramer V: 0.186 A kontaktokraták többsége véleményirányító szerepben látja magát, s a véleménykövetés a kontaktproletárok körében a legnagyobb arányú. A véleményirányítók a levelezők körében többen, a beszélgetők körében kevesebben vannak.

  7. Új kommunikációs eszközökHáztartások felszereltsége

  8. Kommunikációs státusz és új kommunikációs eszközök birtoklása

  9. 2008. december, 3000 fős országos reprezentatív minta

  10. Az internet használatát meghatározó tényezők útmodellje

  11. „Civilizáció” és „kultúra”A kultúra-fogalom tipizációi I.(PC)

  12. A kultúra-fogalom tipizációi II.(PC)

  13. A kultúra-felfogás szerint létrejött csoportok(K-Means, kalszterközéppontok)

  14. Internetezés és kultúra-felfogás Khí-négyzet érték: 92,04 df: 3 szig. 0,000 Cramer’s V: 0,192

  15. Kulturális viselkedések mintái I. (főkomponensek)

  16. Kulturális viselkedések mintái II. (főkomponensek)

  17. Kulturális viselkedés-csoportok (K-Means, klaszterközéppontok)

  18. Kulturális performancia és kompetencia Khí-négyzet érték: 132.46 df: 9 szig. 0.000 Cramer’s V: 0.133

  19. Kulturális viselkedés-csoportok és az internetezés Khí-négyzet érték: 777.96 df: 3 szig. 0.000 Cramer’s V: 0.51

  20. Kultúra és internetezés Az internetezés léte és hiánya szignifikáns összefüggést mutat a kulturális viselkedés típusai szerint képzett csoportokkal. A kulturális szegények 71 %-a nem internetezik, ami arra utal, hogy akik nem interneteznek, azok igen nagy valószínűséggel kulturális szegények is egyben. Ugyanakkor a nem internetezők maradékának zöme a magas kultúra közönségének táborába tartozik, ami arra utal, hogy az internetezés hiánya bizonyos esetekben inkább kulturális konzervativizmus, semmint anyagi depriváció következménye. Az internetezők körében jóval egyenletesebb az egyes kulturális viselkedés-csoportok megoszlása. Az internetezők társadalmát kulturális viselkedés szempontjából az aktivitás és a kiegyensúlyozottság jellemzi. Legnagyobb arányban a tömegkultúra közönségét látjuk viszont az internetezők körében (30 %), de felülreprezentált a magas kultúra közönsége is (25 %) A kulturális gazdagok ugyanannyian vannak az internetezők között, mint a kulturális szegények (22-22 %). Az utóbbiak viszonylag magas aránya visszatérő bizonyíték arra, hogy az internetezés önmagában nem javítja a kultúra esélyeit az emberek életében.

  21. Az egyenlőtlenségek új arca • Digitális kommunikációs egyenlőtlenség • További elemzési irányok: • Autonómia-Heteronómia • Bizalom • Anómia • Értékek

  22. Köszönjük a figyelmet!www.csepeli.huwww.prazsak.hu

More Related