A beszerzés menedzsmentje

1. Szűkebb értelmezésben: a termelés igényeinek megfelelően készenlétbe helyezze a felhasználandó anyagokat, félkész- és késztermékeket és az ezekhez kapcsolódó információkat. Tágabb értelmezésben a vállalat összes tevékenysége elvégzéséhez szükséges valamennyi input megszerzését jelenti a váll. stratégiájának megvalósítása céljából. . A beszerzés menedzsmentje

2. - iparvállalat bevételének 55-60%-át költi inputokra, élelmiszer és vegyi téren akár 85%-ot - más ágazatokban ( szoftverfejl.) kisebb alapigény, jóval nagyobb forrás technológiákra - stratégiai partnerkapcsolatok: hozzáférjek! - beszerzés 5M-je: mi a megfelelő? -stratégiai és operatív beszerzés - összlog. Ktg-ek, stratégia elsődlegessége, konfliktusok a beszerzés és egyéb egységek között (pü., gyártás, sales)‏ A beszerzés fontossága

3. A koordináció csökken, az információ áramlásának fontossága nő az alábbi esetekben - centralizált beszerzés: egyetlen szervezet végzi az összes beszerzést - decentralizált beszerzés: üzemek, profitcenterek - beszerzésgazda rendszer: minden osztály a magáét A beszerzési koordináció

4. 1. az optimális minőség elérése: más szervezeti egységek által meghatározott specifikációjú termékeket vásárolt, manapság beszerzési egység is aktív szerepet vállal ezeknek a specifikációk meghat-ban,ők rendelkeznek részletes információval arról, hogy mely szállítók képesek a magas minőségi és egyéb feltételeknek megfelelni 2. a teljes költség minimalizálása. A múltban ez a „lehető legalacsonyabb beszerzési árat” jelentette, a teljes ellátási láncra is kiterjeszthető 3. beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése, tranzakció-orientált beszerzésről a kapcsolatorientált beszerzésre A beszerzés céljai

5. 4. hozzájárulás azalacsony készletszinthez és a folyamatos termékáramláshoz. A feleslegesen magas készletek költségeket okoznak (raktározás), és lekötik a működő tőkét is (készletérték) - ellátási láncon belül is 5. kooperálás és integráció más szervezeti egységekkel – optimalizálás – akár az egész ellátási láncon belül – informatikai nélkül lehetetlen A beszerzés céljai

6. - gyakran a beszerzés végzi az outsourcingot - make or buy - insourcing, co-sourcing - proaktív beszerzés: gyártó és vevő együttműködése a termékfejlesztésben - a beszerzés inkorrekt működtetése alááshatja a vállalat hírnevét Új trendek a beszerzés területén

7. -a beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása és javítása, -a beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan működésének biztosítása, - más egységek ellátása információval, - az optimális beszerzési döntések lehetővé tétele, - a technikai fejlődés folyamatos követése, - a beszerzési források megtalálása, - egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése, - a beszerzési források értékelése. A beszerzési piackutatás

8. Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e ugyanazt az anyagot? A „fogoly”-szállítóelmélet érvényesítése: függővé válhat a beszállítótól, ezért a teljesítmény max. 50% vásárolja, a többit előállítja A gyártótól vagy a közvetítőtől vásároljon-e a cég? Mennyire támaszkodjon a cég helyi szállítókra? A beszerzési politika

9. 1. Az egyszerű kategorikus módszer . A módszer előnyei: alacsony költségek, egyszerű működtetés, nincs szükség jelentős adatbázisra. Hátrányai: alkalmazása során nagy a szerepe a szubjektivitásnak, nincsenek számszerű adatok a döntés alátámasztására, egyszerű, ezért gyakran a felhasználók elfelejtik időben felülvizsgálni a kategóriákat. A beszállítók minősítése

10. 2. A költségigény módszer a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezi ki és vizsgálja. 3. A komplex értékelési eljárások kategóriába több módszer is tartozik, és ezek mindegyikének az a lényege, hogy számszerűen fejezi ki az értékelési tényezőket. Súlyoza a kategóriákat. Értékelő skála szerint osztályoz. A beszállítók minősítése

11. 1. JIT 2. kanban 3. MRP 4. Cross-docking 5. Continuous Replenishment 6. Quick Response Korszerű ellátási rendszerek

12. 1. JIT Célja: megfelelő időben biztosítsa a készletek rendelkezésre állását és ne előbb vagy később. Tárolás nélkül, azonnal felhasználásra vagy fogyasztásra kerüljenek a termékek. Eredménye legfőképpen a készletek minimálisra csökkentése és ezáltal jelentős költségmegtakarítás. Jelentős szállítási költségnövekedést okoz a gyakoribb szállítás, ez finanszírozható a készleteken spórolt pénzösszegből. Korszerű ellátási rendszerek

13. Négyzetgyök szabály: Összes készlet 1 raktárban=egy raktár készlete*a készletek számának gyökével Pld. van 4 raktáram, egyenként 100 Eur értékű készlettel. Ha egyetlen raktárt tartok fenn, abban a készletszintem 100*2= 200 Eur a 400helyett, tehát fele. Korszerű ellátási rendszerek

14. JIT az alábbi idő- és erőforrásbeli pazarlások elkerülésére irányul: - többlettermelés – „tilos” raktárra gyártani, csak azt szabad előállítani, amire fogyasztói igény jelentkezik; - várakozás – a termék(részegységek) megmunkálás előtti és alatti várakozási idejét csökkenteni kell; - szállítás – mivel nem értéknövelő tevékenység, minimalizálni kell („a legjobb szállítás, ami létre sem jön”); Korszerű ellátási rendszerek

15. - folyamatok – törekedni kell a kisebb idő/energia igényű tevékenységekre, az áramvonalasításra, a szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, a folyamatok gyorsítására; - készletek – a magas készletszint felesleges pénzlekötés, elfedi a hibákat és csökkenti a hatékonyságot. A JIT‑rendszer a készletek csökkentésére irányul a termelés és az ellátás minden szintjén. A cél az, hogy a beszállító vállalatok hatékonyan tudjanak reagálni a vevők készletcsökkentési igényeire. Korszerű ellátási rendszerek

16. A JIT-elv alkalmazása a termelésben - kis mennyiségek gyártása, (csak) a mindenkori közvetlen piaci igények kielégítésére; - minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkatrészekből és alkotóelemekből; hasonlóképp minimális késztermékkészletek; Korszerű ellátási rendszerek

17. - rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás lehetőségének a biztosítása; - olyan rugalmas gyártási terv készítése, amely a csoportosítható folyamatokat összekapcsolja, és ezáltal biztosítja a minimális anyagmozgatást és a folyamatos termelést Korszerű ellátási rendszerek

18. JIT a beszerzésben és a készletezésben: - állandó minőség a termelésben is alkalmazott elvek miatt, - takarékosság az erőforrásokkal, - alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint hatására, - különleges odafigyelés a beszállító részéről, - a hosszú távú beszállítói kapcsolatra való berendezkedés, és a beszállító ebből adódó elkötelezettsége. Korszerű ellátási rendszerek

19. A közlekedéssel szembeni megváltozott igények: - növelni kell a szállítások gyakoriságát, - csökkenteni kell a szállítmánynagyságot, - a közlekedési szolgáltatásoknak konzisztensebbeknek, megbízhatóbbaknak kell lenniük, - csökkenteni kell a sérült áruk megérkezésének (szállításának) valószínűségét, - növelni kell a szállítási szolgáltatások elérhetőségét (néhány esetben a hét minden napján, napi 24 órán át!). Korszerű ellátási rendszerek

20. A JIT rendszer megvalósításának elengedhetetlen feltételei: - vevők iényeinek naprakész ismerete - ehhez szükséges informatikai rendszer kiépítése - a rendelési ciklusidő elfogadhatóra csökkentése - az információs rendszer fogja át az egész ellátási láncot ( árukövetés, adatbevitel, EDI)‏ Korszerű ellátási rendszerek

21. A kanban-rendszer működési szabályai: - a felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, és ne tegye ezt korábban sem, mint ahogy szüksége van rá; - a forrás soha ne állítson elő több anyagot, mint amennyire igény futott be; - megoldható legyen a „napi mennyiségű” gyártás, előállítás; - csak megfelelő minőségű (felhasználásra alkalmas) anyagot továbbíthat az előállító; - a gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártóterületeket. Korszerű ellátási rendszerek

22. A kanban-rendszer előnyei a következők lehetnek: - egyszerű és könnyen érthető rendszer, - gyors és pontos információkat biztosít, - az információtovábbítás költsége alacsony, - gyorsan képes reagálni a változásokra, - korlátozza a rendszer túlkapacitásait, - megelőzi a túltermelést, - minimalizálja a hulladékot, - egyszerűbbé teszi a gyártási folyamat ellenőrzését, - felelősséggel ruházza fel a dolgozókat. Korszerű ellátási rendszerek

23. Az MRP rendszerek - IBM 1960, anyagszükséglet tervezésre - MRPII. Többfajta erőforrás komplex tervezésére alkalmas - általános adatbázis: kiindulási anyagok listája, gyártási ütemterv, készletek és megrendelések)‏ - pénzügyi információs rendszer - kapacitástervezés - K+F és marketing adatelemzési rendszer is van benne - szimulációs rendszert is tertalmaz Korszerű ellátási rendszerek

24. Rendelés adatai: - szállítási idők - mennyi van raktáron -rendelési tételnagyságok - mennyi végterméket kell előállítani és mkilyen ütemezésben Korszerű ellátási rendszerek

25. Cross-Docking - egyetlen átrakóhelyen valósul meg az áru beérkezése és elosztása - Wall-Mart versenyelőnye behozhatatlan volt - alapfeltétel a vonalkód+ szállítószalagok - pénztárgéptől on-line, POS terítés hetente a szállítók felé - tranzitterminál a szervezésre - vontatók és pótkocsik, 48órán belüli elosztás, áru 2/3-a cross docking, 1/3 CR Korszerű ellátási rendszerek

26. Continuous Replenishment - ellátó vállalatot is bevonják a rendelések tervezésébe - készletadatok figyelésével maga a szállító tölti fel a készleteket -CR fejlettebb formája a VMI ( Vendor Managed Inventory: beszállító által menedzselt készletek - teljes készletmenedzsmentet az ellátó végzi, felelősség is az övé - célja a készletek csökkentése a csatornában Korszerű ellátási rendszerek

27. Quick Response - speciális CR rendszerek, mely nem csak a raktározási és készletezési tevékenységekre terjed ki, hanem a vevőkiszolgálás javítása is. - a vevők elvárásaira való azonnali reagálás képessége - POS információk az alapja - bizonyos készletszintnél automatikusan indul a rendelési folyamat, amelyet EDI továbbít ( Benetton heti 2x )‏ Korszerű ellátási rendszerek