Pénzügyi alapismeretek NKI, 2012. március 6

1. Pénzügyi alapismeretek NKI, 2012. március 6 Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

2. Értelmezést, kommentárt igénylő pénzügyi kérdések • A pénz világa kalkulatív jellegű, mégis előfordulnak költséges tévedések, ésszerűtlen optimizmusok és depressziók, válságok - miért? Lásd: aszimmetrikus információ, nyájszellem, hazardírozás, mániák és pánikok: a pénzügyi piacok valósága • A pénzügyi közvetítőrendszer elemei (bankok, tőzsde, lízing, biztosítás) és ezek állami felügyelete: mit lehet tenni a kockázat mérséklésére? • A pénzpolitika intézményei, eszközei. Miért és mire jó a jegybanki függetlenség? Akkor miért van annyi ellentmondás körülötte? • Az euró, az euróövezet és egy sor európai állam pénzügyi állapota: mi van válságban? • A magyar gazdaság pénzügyi nyitottsága, a pénzintézeti rendszer tulajdoni háttere és piaci szerkezete – vitatott ügyeink sora • Üzletelés más országok valutájában – tanulságok a kockázatokról a mi svájci frank-ügyünk kapcsán

3. A pénzügyi zavarok okai, szokásos gyógymódjai Okok • Aszimmetrikus informáltság • Kontraszelekció (adverse selection) • Hazardírozás, erkölcsi kockázat (moral hazard) • Csordaszellem (herd behaviour) Megoldás állami részvétellel • kimentés közpénzből csődből (bail out) • bevonás (magántőkék bekényszerítése – bail in) • A jegybank mint végső hitelező

4. A periférián és a felemelkedő piacokon további gondok mutatkoznak • Árfolyamdilemmák: rögzíteni vagy lebegtetni vagy köztes megoldást keresni – bizonytalanság és kockázatok forrása • Intézményi hitelességi gondok: gyenge fiskális fegyelem, gyenge társadalmi adótudatosság és –morál; elégtelen jegybanki hitelesség • Minőségbe menekülés (flight into quality): a dollár, arany, svájci frank erősödik • A tőke nyájszelleme; a tőkepiaci szereplők rövid távú racionalitása itt még több bajt okozhat – tőkék ki- és beáramlása • A kockázat-besorolás problémái (rating): súlyosbítják a bajt

5. A jegybankok ügye • Két- vagy több rendeltetésű jegybankok - pl. FED • Az európai jegybanki modell (a ‘Bundesbank mintája): belső értékállóság. Az államháztartás közvetlen finanszírozásának tilalma. • A jegybanki függetlenség és az inflációs ráta összefüggései. A jegybank monetáris függetlenségének biztosítékai. • MNB versus kormány 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. (2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. 2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. az 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

6. Válság az eurózónában, de kinek a válsága: az euróé? Európáé? Néhány európai országé? • Az euró árfolyama keveset gyengült a dollárhoz képest; az EUR stabil valuta • A közös európai fizetőeszköz nem inflációs • Az EUR tartalékvaluta, szükség van rá Ami válságba került: az európai periféria néhány országának államháztartása vagy bankrendszere

7. A gondokat nagy késéssel fedezte fel a tőkepiac, majd pánikolt a 10 éves állampapír-hozamok alakulása a német hozamokhoz képest

8. A bankszektort nálunk (és a térségben) a külföldi tőke dominálja

9. A bankszektor hitel-betét aránya

10. A forint árfolyamának kalandos alakulása