Biológiailag aktív és járulékos anyagok

1. Biológiailag aktív és járulékos anyagok

2. 1. A vitaminok szerepe a gyakorlati takarmányozásban 1.1. Vitaminok fogalma : olyan járulékos anyagok, amelyek az állati szervezetben igen kis mennyiségben fordul- nak elô és elengedhetetlenek a normális életfolya- matokhoz. 1.2. Avitaminozis, hipovitaminozis, hipervitaminozis fogalma takarmányozástani szempontból Avitaminozis: valamely vitamin vagy provitamin teljes hiánya a takarmányban ( a gyakorlatban nem fordul elô) Hipovitaminozis: valamely vitamin vagy provitamin abszolut vagy relativ hiánya ill. a szükségleti szintnél alacsonyabb mennyisége a takarmányban. (gyakorlatban gyakran elôfordul) Oka: tartási és takarmányozási viszonyok természet- szerütlenné válása termelés nagymértékü növekedése - ezzel az i- gényszintek növekedése Hipervitaminozis: valamely vitamin igényszintet lé- nyegesen meghaladó mennyisége a takarmányban.

3. A takarmányok vitamintartalma és az addicionális vitaminkészitmények • - a takarmányok vitamintartalma - általában nem számolnak • vele (kérôdzô állatoknál célszerü figyelembe venni) • Befolyásolja: - növény faja,fajtája, fenofázisa, része • - éghajlat, talaj • - begyüjtés,tárolás, elôkészités • - gyártási eljárás (ipari tak.-nál) • - addicionális vitaminkészitmények: vitamin panelek, • vitamin premixek • A folyamatos ellátást biztositják.

4. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • 2.1. Karotinoidok, A-vitamin • Karotinoidok - növényi szinanyagok (A-provitaminok) • szerepe: növekedés, fejlôdés, szaporodásbiológiai • funkciók ( nô-, és himivarban egyaránt) • A-vitamin - csak az állati szervezetben alakul ki • karotinoidokból • szerepe: hámszövet védelme - minden hámeredetü szövetre hat • Ellátás biztositása: KAROTINOIDOK- zöldtakarmányok, • sárgarépa, tök (tárolás alatt bomlik) • A-VITAMIN - állati eredetü tak. • ill. addicionálisan

5. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • 2.2. E-vitamin és biológiai antioxidáns védelem • E-vitamin ( tokoferolok) az egyetlen természetes • eredetü zsiroldékony antioxidáns vegyületcsoport • Szerepe: a biológiai membránok foszfolipidjeinek • védelme a kontrollálatlan (per)oxidációs • folyamatoktól. Védi továbbá az A-, és C-vi- • tamint az oxigén szabadgyökök által elôidé- • zett károsodásoktól • Forrás: silózott zöldtakarmányok, csiraolajok ill. • addicionálisan

6. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • 2.3. A D-vitamin szerepe és kapcsolata az ásványi anyag ellátással • D-vitamin - kalciferol - aktiv formája (1,25-diOH • kolekalciferol) az állati szervezetben alakul ki. • Szerepe: kalcium transzport -szteroid hormonszerü • hatás - CaBP szintézis génexpressziós • indukciója az intestinalis mucosaban • kalcium transzport - csontba történô • transzport • Szintézis lehetôségek az állati szervezetben : • -zooszterin (7-dehidrokoleszterin) UV -- vit D3 • -ergoszterin UV -- vit D2 • Forrás: állati eredetü takarmányok • hüvelyes magvak (zooszterin, ergoszterin)

7. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • 2.4. K-vitamin szerepe, antivitaminjai • Szerepe: véralvadási folyamatokhoz szükséges - a protrombin • Ca-kötô oldallánc szintézisének kofaktora • Antivitaminjai: kumarin (somkóró) - kompetitiv • antagonista a protrombin szintézisnél • Forrás: állati eredetü takarmányok, zöldlucerna

8. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • 2.5. B-vitamin csoport jelentôsége és a kiegészités módjai • B1-vitamin (tiamin) -fiatal állatoknak fontos addicionálisan is • Antivitaminja: tiamináz -nyers halhusban • Forrás: takarmányélesztô, korpa,sörélesztô • B2-vitamin (riboflavin) - fiatal állatoknak és tojótyúkoknak • fontos (keltethetôség) • Forrás: tej,élesztô,szeszgyári moslékok • B3-vitamin (pantoténsav) - gyakorlatban hiánya ritka • minden takarmánynövényben jelen van (kivétel • burgonya)

9. 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • B4-vitamin (kolin) - májvédô hatása miatt baromfifajoknak fontos • Forrás: zöld növényi részekben , de addicioná- • lisan is indokolt • B5-vitamin (niacin) - az állati szervezetben triptofánból képzôdhet • Forrás: hüvelyes magvak , addicionálisan ser- • tés és baromfi részére indokolt. • B6-vitamin (piridoxid csoport) • hiánya igen ritka • Forrás: tej, élesztô B12-vitamin (kobalamin)- hemoglobin, purin, pirimidin • szintézishez szükséges kofaktor • Forrás: bélflóra (E. coli)

10. . Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai • Biotin - hiánya csak baromfinál jelentôs • Antivitamin: nyers tojás - biotin -avidin • Forrás: bélflóra, hüvelyes magvak (elôkezelés kárositja) • C-vitamin (aszkorbinsav) - gazdasági állataink • szintetizálni képesek • Forrás: zöld növények, káposztafélék,paprika • Kiegészités: stresszhatások esetén az igény • megnövekedhet

11. 3. A takarmányok járulékos anyagai • közvetlen táplálóhatással nem rendelkeznek, de befolyásolhatják a táplálóanyagok kihasználását, illetve értékesülését • Egyesek kifejezetten toxikus hatásúak is lehetnek az állati szervezetre. • 3. 1. A takarmányokban található enzimek és ezek hatásai • proteázok a fehérjék bomlási folyamatait indíthatják meg, ezzel elősegítve a takarmány gyors romlását és csökkentik annak biológiai értékét. • Fitáz: a gabonamagvakban található ún. fitin-kötésből szabadítja fel a fosz-fort. • ureáza karbamidot bontja • a kérődző állatok nem-fehérje-nitrogén (NPN) anyagokkal való ellátása során kell figyelmet fordítani az ammóniamérgezés elkerülése érdekében. Jelentős ureáz aktivitás: pl. szója. • A hüvelyes magvakban jelenlévő lipoxigenáz a zsíroldékony vitaminokat (karotinoidok, A- és E-vitamin) és a telítetlen zsírsavakat károsítja a telítetlen kettőskötések oxidációja révén.

12. 3. A takarmányok járulékos anyagai • 3. 2. A takarmányok hormonhatású anyagai • a szervezetben termelődő hormonokhoz hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek • Fitoösztrogének: olyan vegyületek, amelyek női nemi hormon-szerű ún. ösztrogén hatással rendelkeznek. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy gátolják az ösztrogének receptoraikhoz történő kapcsolódását pl. a petefészekben, ezzel receptor gátlást idéznek elő, ami az arra érzékeny állatfajokban -juh, ló, sertés- szaporodásbiológiai zavarokhoz vezetnek • Számos növényfajban (főleg a csenkesz-fajokban) megtalálhatók

13. 3. A takarmányok járulékos anyagai • 3.3. A takarmányok egyéb antinutritív hatású komponensei • Antinutritív hatású komponensek: közvetlen, vagy közvetett módon gátolják valamely táplálóanyag hasznosulását a szervezetben. • A szerin-proteáz (tripszin, kimotripszin) inhibitorok a hüvelyesekben található fehérjék. Specifikusan gátolják a tripszin-, illetve a kimotripszin enzimek működését, gátolva ezzel a fehérjék emésztését, hasznosulását. A szerin proteáz inhibitorok nedves hőkezeléssel inaktiválhatók. • Lektinek: a hüvelyesekben található glükoproteinek, amelyek bélgyulladást előidéző faktorok, közvetett módon szintén csökkentik a tápláló-anyagok hasznosulását

14. 3. A takarmányok járulékos anyagai • 3.4. Alkaloidák és glükozidák • hatásuk igen hasonló: • - a takarmányokban rendszerint kis mennyiségben találhatók, • - zömében íz-, aroma-, és szaganyagot képviselnek, • - nagyrészük antinutritív, illetve toxikus hatású, • - befolyásolják a takarmány étrendi hatását, specifikus hatást is kifejtenek. • Az alkaloidák elnevezésüket oldatban lúgos kémhatásukról (alkalikus karakter) kapták. • anyarozs ergotoxin, az őszi kikerics: kolhicin, bors:piperin, a mák: ópium, papaverin és morfin, a nadragulya atropin, ricinus: ricin • Takarmányozási szempontból a legjelentősebb a csillagfürtben található lupinin. • a legelő állatokban okoznak mérgezéseket, de némely alkaloid a legelőfű szénájában is aktív marad. Hatástalanításuk csak igen erőteljes kémiai beavatkozással lehetséges.

15. 3. A takarmányok járulékos anyagai • 3.4. Alkaloidák és glükozidák • A glükozidák szénhidrát természetű anyagok, • Mandulában: amigdalin, • lucernában és más pillangósokban: szaponinok • a cirokfélék tannin, amely erőteljes antinutritív -emésztőenzim (fehérje- és zsíremésztés) gátló- hatással is rendelkezik. • lenmag linamarin