Kötelmi jog II. - általános rész -

1. Kötelmi jog II.- általános rész - Összeállította: Jójárt Eszter

2. Áttekintés • Érvénytelenség • Hatálytalanság • Szerződésmódosítás, -megszűnés teljesítés nélkül • Teljesítés • Szerződésszegés • A szerződést biztosító mellékkötelezettségek • Elévülés, beszámítás • Kárfelelősség feltételei, vagyoni kár

3. Érvényes-e a szerződés? • Csak létrejött és érvényes (és hatályos) szerződés válthatja ki a felek által célzott, szándékolt joghatást. • Érvénytelenség = olyan, a szerződésben már annak megkötésekor meglévő hiba, amely megakadályozza, hogy a szerződéshez a célzott joghatás (teljesítés, ill. a teljesítés követelése) fűződjön. • Hogy mely okok vezetnek a szerződés érvénytelenségéhez az egy jogpolitikai döntés függvénye.

4. Érvénytelenségi okok csoportosítása: • aszerint, hogy a hiba miben rejlik, beszélhetünk: • - a szerződéses akarat hibáiról, ezek az ún. akarathibák; • - a szerződéses nyilatkozat (tkp. a forma) hibáiról, ezek a nyilatkozati hibák; • - és a szerződéses tartalom hibáiról, ún. tartalmi vagy célzott joghatásbeli hibákról. • aszerint, hogy az érintett fél, vagy más személy a bíróság előtt hogyan hivatkozhat az érvénytelenségre, beszélhetünk: • - semmisségről vagy • - megtámadhatóságról.

5. Semmisség („feltétlen érvénytelenség”) • bárki, • határidő nélkül hivatkozhat rá; • megállapítása hivatalból. • Mindhárom feltételt szűkíti a bírói gyakorlat!

6. Megtámadhatóság • Feltétele a sikeres megtámadás (nem hivatalbóli). • Az gyakorolhatja, aki sérelmet szenvedett (fél) +akinek érdeke fűződik az érvénytelenség kimondásához. (Apeh pl. nem!)‏ • A megtámadási jog gyakorlása határidőhöz kötött (elévülési jellegű határidő, tartama: 1 év). De megtámadási kifogás útján az igény a megtámadási határidő letelte után is érvényesíthető! (lsd. később)‏

7. semmisség megtámadhatóság akarati hibák • cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség (relatív sem.!)‏ • kényszer • színlelt szerződés • tévedés • megtévesztés • jogellenes fenyegetés nyilatkozati hibák • alaki hiba • álképviselet ------------------------------------- a célzott joghatás hibája (tartalmi hiba)‏ • tilos (jsz.-ba ütköző, vagy jsz. megkerülésével. kötött) és • jóerkölcsbe ütköző szerz. • uzsora • lehetetlen szerz. • tisztességtelen ászf, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogyasztói szerződésben (rel. semmisség!)‏ • feltűnően nagy értékkülönbség • tisztességtelen általános szerződési feltétel (nem fogyasztói szerződésben!)‏ Érvénytelenségi okok

8. Az érvénytelenség jogkövetkezményei • Nem váltja ki az érvénytelen szerződés a célzott joghatást. (szankció)‏ • Eredeti állapot helyreállítása. (csak reverzibilis szolgáltatásnál lehetséges)‏ • Ideiglenes hatályossá nyilvánítás a határozathozatalig. (fikció az elszámolás lehetőségének megteremtésére)‏ • Érvénytelenség orvoslása a szerződés érvényessé nyilvánításával. (kizárt akarathibánál)‏ Főszabály: részleges érvénytelenség! + Kivétel: érvénytelenség a szerződés lényeges elemét érinti

9. Hatályos-e a szerződés? • Nehéz elhatárolni az érvénytelenségtől, mert funkciójuk/joghatásuk azonos: akadályozzák a célzott joghatás kiváltását. • Különbség: a hatálytalanság relatív fogalom, amely vagy személyi szempontból, vagy időbeli síkon jelenik meg. • Személyi vonatkozásban: valakivel szemben a hatálytalan szerződés mégsem váltja ki a célzott joghatást (pl. elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés). • Valamilyen feltétel bekövetkezéséig nem váltja ki (felfüggesztő feltétel és időtűzés) a szerződés a célzott joghatást, vagy valamilyen feltétel bekövetkezésétől már nem váltja ki azt (bontó feltétel/időtűzés).

10. Fennáll-e még a szerződés…? • Ha a létező, érvényes és hatályos szerződés az eredeti (szerződés kötéskori) tartalommal fennáll, akkor azzal a tartalommal követelhető a teljesítés. • Optimális esetben a szerződés, és a szerződés keletkeztette kötelem a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. • Előfordulhat, hogy a szerződés nem éli meg a teljesítést, hanem azelőtt megszűnik, vagy módosul, s akkor ezt a módosított tartalmú szerződést kell teljesíteniük a feleknek.

11. A szerződés (és a kötelem) megszűnése • Megszűnés-megszüntetés. • A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget! • A szerződés megszűnése a fenti két eset körében történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. • Közös megegyezéssel: • a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; • a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. • Egyoldalúan: • a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással • A szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja).

12. Módosult-e a szerződés tartalma a megkötés óta? • A szerződésmódosítás háromféleképpen történhet: - a felek által; - jogszabály által; - bíróság által. • Felek általi szerződésmódosítás: bármikor helye van, tartalom és jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik. • A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni. • Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget tévedés címén nem támadhatják meg.

13. Szerződésmódosítás jogszabály által • Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye). • Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződést utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz?

14. Bírói szerződésmódosítás • Egyedi szerződés módosításának kivételes módja. Ex nunc hatályú, valamennyi fél érdekének mérlegelésével. • Kivételesség mibenléte: - csak tartós jogviszony - szerződéskötés után beálló változás - lényeges, jogos érdeksérelem.

15. Mi a szerződésszerű teljesítés? • Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. • Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? (Milyen módon?)‏ - (Kinek / ki által?: személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd)‏ - Hol? - Mikor?

16. Mivel teljesítek? (mód)‏ • Fő- és mellékszolgáltatás • Adásra, tevésre, nem-tevésre (tartózkodása), helytállásra irányuló szolg. • Osztható - oszthatatlan szolgáltatás • Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű szolg. (teljesítési segéd igénybevétele lehetséges-e?)‏ • Egyszeri, tartós, időszakos szolg. • Visszterhes – ingyenes szolgáltatás (visszterhesség vélelme)‏ • Egyedi – fajlagos – zártfajú • Vagylagos szolgáltatás • Pénzszolgáltatás (kamat = pénzhasználat ára; késedelmi kamat; kárkamat mint sajátos késedelmi kamat)‏

17. Teljesítési segéd (ki?)‏ • Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele ált. kizárt. • Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó). • A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel. • A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő| – fuvarozó – kiskereskedő)‏

18. Hol teljesítek? • Elsődlegesen a felek akarata (szerz.) határozza meg. • Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a felek nem zárták ki: - főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye, ill. székhelye - kivételek: a) jogi személyek közötti szerz.-nél a jogosult székhelye b) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. székhelye c) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással elszállítás, elküldés végett; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

19. Mikor teljesítsek? • A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai. • Diszpozitív szabályok: - egyidejű teljesítés követelése (visszatartási jog, részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás)‏ - ingyenes szerződés: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.

20. Szerződésszegés fogalma • Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, mivel a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (a mivel utáni rész a szerződésszerű teljesítés)‏

21. Szerződésszegés fajtái • Nevesített és nevesítetlen. • A nevesített leggyakoribb esetei a főszolgáltatás vonatkozásában: • kötelezetti késedelem, • jogosulti késedelem, • hibás teljesítés, • lehetetlenülés, • a teljesítés megtagadása. • Egyes szerződéstípusoknál nevesített a mellékkötelezettség megsértése is pl. együttműködési, ill. tájékoztatási kötelezettség, megfelelő csomagolási, értesítési kötelezettség megsértése (fuvarozásnál).

22. A szerződésszegés jogkövetkezményei • Két alapvető csoport: - ahol egyáltalán vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények). - ahol a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények). • A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk., itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. (lsd. később)‏ • A Ptk.-ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció).

23. A kötelezetti késedelem • Fogalma: - ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből szükségszerűen következő teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - fentiek hiányában, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. • Nem következik be a késedelem: - ha a jogosult a teljesítésre halasztást adott (póthatáridő); - vagy ha a jogosult késedelemben van.

24. A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei • Tejesítés követelése vagy elállás. (Elállásnál a teljesítési érdek megszűnését nem kell bizonyítania a jogosultnak 2 esetben: fix ügylet; póthatáridő eredménytelen eltelte.)‏ • Késedelmi kamat pénztartozás esetében - akkor is jár, ha a kötelezett késedelmét kimenti - akkor is jár, ha az alapügylet egyébként kamatmentes - mértéke term. szem., ill. term. szem. és gazd. szerv. viszonylatában: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat (gazd. szerv. között: jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege)‏ - túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti

25. A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei • Szubjektív = felróhatóságtól függ, a jog vélelmezi, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, azaz a szerződésszegő fél nem úgy járt el a teljesítés vonatkozásában (itt: határidőben való teljesítés és a késedelem elhárítása érdekében), ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. • Két szubjektív jogkövetkezmény: - késedelmi kötbér (nem mentesít a teljesítés alól, akkor is követelhető, ha a szerződésszegés nem vezet kárhoz, de! kárátalány jelleg, meghatározásának 2 módja lehet; bírósági mérséklés; utána ügyleti kamat kikötése semmis)‏ - kártérítés = a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható

26. A jogosult késedelme • A jogosult késedelembe esik, ha: - a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem fogadja el; - elmulasztja a teljesítéshez szükséges nyilatkozatokat, intézkedéseket - nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza. • Objektív jogkövetkezmények: - a jogosult a felelős őrzésből eredő költségeket köteles megtéríteni a kötelezettnek, - kárveszélyviselés, - késedelme idejére kamatot nem követelhet, - késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. • Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés.

27. A hibás teljesítés • Csak kölcsönös szolgáltatásoknál értelmezhető (visszterhesség). • Fogalma: a szolgáltatás tárgya a teljesítésidőpontjában valamilyen okból nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. • Okok lehetnek: fizikaiak (ún. kellékhiba: mennyiség, minőség nem megfelelő, vagy mást szolgáltatnak) és/vagy jogiak (ún. jogi hiba). Más-más jogkövetkezményt vonzanak: kellékszavatosság – jogszavatosság.

28. Ahibás teljesítés jogkövetkezményei 1. Objektív jogkövetkezmények: • Kellékszavatosság: kellékhibánál; jogszavatosság: jogi hibánál • Költségviselés a hiba okozójánál (szavatossági igénnyel felmerülőt + szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatosat)‏ • Jótállás („garancia”)‏ 2. Szubjektív jogkövetkezmények: - hibás teljesítésért kötbér (nem zárja ki a teljesítés vagy a hiba kiküszöbölésének követelését!)‏ - kártérítés

29. Kellékszavatosság • Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!)‏ • A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba: nincs elállás, facultas alternativa): - kijavítást vagy kicserélést; - árleszállítást vagy elállást.

30. Jogszavatosság • Fogalma: kimentést nem tűrő felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja • Adásvétel, bérlet • (jogosulti) Igények: • Jog megszerzését akadályozó hibánál: • Felhívás akadálymegszüntetésre v. biztosítékadásra • Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz.kötésből eredő károknak a követelése • Jog korlátozott megszerzése • Felhívás tehermentesítésre, vagy maga tehermentesít • Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása fejében árleszállítás követelése

31. Jótállás • Objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség szerződésszerű teljesítésre • Alapja: jogszabály, szerződés • Lényege: bizonyítási teher megfordul (kellékszavatossághoz képest): azaz itt a kötelezett bizonyítja, hogy teljesítéskor nem volt hiba.‏ • Egyebekben kellékszavatosság szabályai, azzal párhuzamosan is igénybe vehető

32. Lehetetlenülés • Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)‏ • Fajtái: • fizikai • jogi • gazdasági (vitatott). • Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés • Mindkét félnek felróható vagy egyiknek sem: mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik • Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye • Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet

33. A teljesítés megtagadása • A jogosult a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között választhat, ha a kötelezett a szerződés teljesítését megtagadja. • A konkrét esettől függ, melyiket célszerű választani.

34. A szerződés teljesítésének biztosítékai (mellékkötelezettségek)‏ • A főszolgáltatáshoz/főkötelezettséghez igazodik a jogi sorsuk: járulékosak. • Céljuk a főszolgáltatás szerződésszerű teljesítésének a biztosítása. • Több fajtája van, ezeknek is sokféle csoportosítása lehetséges.

35. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái • A leggyakoribb csoportosítások: • a teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettségek (ha a kötelezett egyáltalán nem akar teljesíteni): • foglaló • kötbér • jogvesztés kikötése • tartozáselismerés. • a teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek (ha akar, de nincs miből): • dologi biztosítékok vagy személyi biztosítékok.

36. Dologi biztosítékok • Egy vagy több dolog (esetleg vagyon vagy jog vagy követelés) jelenti egy követelés fedezetét. • Fizetőképesség előmozdítására szolgálnak. • Típusai: • zálogjog • óvadék • fiduciárius ügyletek • fedezetigazolás.

37. Személyi biztosítékok • Fizetőképesség előmozdítását szolgáló jogintézmények, ahol nem egy meghatározott dolog, illetve vagyon(összesség) jelenti egy követelés fedezetét, hanem egy harmadik személy helytállása. • Fajtái: • bankgarancia • kezesség (készfizető vagy sortartó /egyszerű/ kezesség)‏.

38. Foglaló • Teljesítési készséget előmozdító mellékkötelezettség • Lehet pénz vagy más, ingó dolog. • A szerződés megkötésekor át kell adni, két (és fél) funkciója van: • a szerződéskötés jeléül szolgál; • biztosítékul szolgál, a szerződés meghiúsula esetére (akinek felróható a meghiúsulás, ha az az adó fél: elveszti a foglalót vagy, ha az a kapó fél, azt duplán köteles visszaadni – ez a feledik, büntetés funkció! -ha nincs felróhatóság, vagy mindkét félnek felróható a meghiúsulás, akkor a foglaló visszajár).

39. Foglaló folyt. • Ha a szerződés teljesedésbe megy: a vételárba beszámít. • Kárátalány jellege van: fix összeg, amely mindenképpen jár a szerződés meghiúsuláskor, s az ezen felüli kár kártérítésként követelhető. • A foglaló a teljesítés követelését nem zárja ki. • Adásvételnél, bérletnél gyakori.

40. Kötbér • Teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettség. • Két esetben lehet szerepe: ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (vö. késedelem, hibás teljesítés). Teljesítés csak a nem szerződésszerű teljesítés után járó kötbér mellett követelhető! • Pénz, csak írásban köthető ki. • A szerződésszegéskor esedékes ( csak ekkor kell megfizetni). • Kárátalány: szolgáltatás %-ban vagy Ft/nap. • Kötbér után ügyleti kamatot kikötni tilos (semmis)! • Vállalkozásnál gyakori.

41. Elévülés 1. • Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. • Kezdete: a követelelés esedékessé válása. • Ideje általában 5 év. • Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

42. Elévülés 2. • Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

43. Elévülés 3. • Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: • a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; • a követelés bírósági úton való érvényesítése; • a követelés megegyezéssel történő módosítása; • egyezség; • tartozáselismerés a kötelezett részéről; • a kötelezett értesítése az engedményezésről.

44. Beszámítás • Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. • Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. • Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

45. A szerződésszegésért és a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség feltételei • Jogellenes magatartás • Kár mint eredmény • Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között • Felróhatóság (vétkesség). • A fenti feltételek együttesek! • És feltétel még a károsult oldalán az önhiba és a károsulti közrehatás kizártsága.

46. A vagyoni kár elemei • Teljes kártérítés elve, kompenzáció mint elsődleges cél. • A kár lehet vagyoni és nemvagyoni (utóbbi nem is igazán kár). • A vagyoni kár elemei: • a vagyonban beállott tényleges értékcsökkenés, • az elmaradt haszon, • a kárelhárítás, kárenyhítés körében felmerült költségek.