280 likes | 529 Views
Kommunikáció. 4. Bemutató Forrás: Barabási Tünde: Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés, egyetemi jegyzet, BBTE. A kommunikáció modellje. Csatorna ADÓ üzenet VEVŐ Kódolt Dekódolt jel jel ZAJ -fizikai zaj: háttérzajok
E N D
Kommunikáció 4. Bemutató Forrás: Barabási Tünde: Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés, egyetemi jegyzet, BBTE
A kommunikáció modellje Csatorna ADÓ üzenet VEVŐ Kódolt Dekódolt jel jel ZAJ -fizikai zaj: háttérzajok -pszichológiai zaj, pl. előítélet -szemantikai zaj: nyelvi különbségek
A kommunikáció alaptételei • Nem lehet nem kommunikálni • Többcsatornás: verbális, nonverbális • Többszintű: információközlés, viszonymeghatározás. • Körkörösen zajlik: a másik fél visszajelzései befolyásolják mondanivalómat. • Analógiás (pl. mimika) és digitális (pl. nyelvi jelek) elemekből áll. • Lehet egyenlő vagy egyenlőtlen.
A kommunikáció formái • Egyirányú (pl. könyv) – kétirányú (vita) • Közvetlen – közvetett • Verbális – nem verbális (elválaszthatatlanok)
A kommunikáció funkciói • Tájékoztatás • Szocializáció • Motiváció • Vita és eszmecsere • Oktatás • Kulturális fejlődés • Szórakozás • Integrálás • Mások befolyásolásának eszköze
Kommunikációs kompetencia Kognitív Forrás: Nagy József, 2000
Általános kognitív kommunikációs képesség • Leírás, pontosítás, tájékoztatás, kifejtés, beszámoló, magyarázat, lényegkiemelés, tömörítés, reflektálás, önálló véleményformálás, kérés, érvelés, feltételezés, humor, kérdésfelvetés, stb.
Szociális kommunikációs képesség • Érzelmek megfelelő kifejezése • Főleg nonverbális, de vannak verbális elemei is. • A társas helyzetekben való aktív részvétel feltétele. • Pl. érzelemkifejezés, beszédminőség, beszédtartalom, meghallgatási készségek, társalgási alapkészség.
Személyes kommunikációs kompetencia • Befogadás és önkifejezés személyes helyzetekben. • Pl. zenei, irodalmi ebfogadó és önkifejező képesség, előadói készség, stb.
Speciális kommunikációs képesség • Szakterületenként változó. • Adjunk példát a tanító speciális kommunikációs képességére-.
Személyközi kommunikáció • Teljes személyiségünkkel kommunikálunk. • Meghatározza beszédpartnerek társadalmi helyzete.
Személyközi kommunikáció modellje Csatorna ADÓ üzenet VEVŐ Kódolás visszajelzés Dekódolás MegnyilvánulásBenyomás Szándékok Szándékok Érzések Érzések Kimutatott verbális és Kimutatott verbális és nemverbális viselkedés nemverbálisviselkedés +az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése, értékelése. KONTEXTUS (Közös előtudás)
Kommunikációs technikák Adó Vevő • Én-üzenetek: • Önfeltáró én-üzenet – a közlő önmagáról beszél • Pozitív én-üzenet – a másik valami jót tett és én ezt szóvá teszem. • Konfrontáló én-üzenet – a partner viselkedését szeretném megváltoztatni. • Részei: Érzések + Viselkedés + következmény • Ajtónyitogatók • Aktív figyelem technikái: • Tisztázás • Újrafogalmazás • Érzelmek visszatükrözése • Fontosság kifejezése • Összegzés
Torzulást eredményező tényezők • Észlelés • Jelentésadás • Érzelmek – félreérthetjük • Kialakult kép: reális énkép és önismeret pozitívan hat a kommunikáció eredményességére • Szándékos torzítás
Kommunikációs gátak • Fenyegetés • Utasítás, parancs • Vádaskodás • Stigmázás • Kioktatás • Fontos információk visszatartása • Faggatózás • Manipulatív dicséret • Kéretlen tanács • Rálicitálás • Negatív megnyugtatás
Osztálytermi kommunikáció • Aszimmetrikus kommunikáció pl. nevelői intézkedések. • Információelméleti kommunikáció – a tanulási folyamatok állnak a középpontban. • Szimmetrikus kommunikáció – viták, beszélgetések, közös döntések. • Egzisztenciális kommunikáció – párbeszéd – a gyermeki kérdezés és vélekedés.
A kommunikáció jellemzői • A kommunikáció centruma (tanuló, téma, tanári produkció) • A tanári kommunikációban kifejeződő attitűd (gyermekszeretet, lelkesedés, diszkriminálás, stb.) • A tanulói kommunikáció szabadságfoka • A tanulói kommunikáció irányítástechnikája (félénkebbek szerephez juttatása, nagyhangúak lecsillapítása).
Nevelési kommunikáció szabályozottsága • Szabadság – kötöttség viszonya • Szabályozottság • Az iskolai élet velejárója • Hagyományokra épül • A szocializációban játszik szerepet. • Szabadság – ésszerű korlátok közé szorított • Kötött – bürokratikus / rituális meghatározottság.
Verbális kommunikáció • Kutatások: • Logikus-empirikus irányzat: tanári – tanulói beszéd arányát vizsgálták, stb. • Értelmező irányzat: a kiscsoportos beszélgetés haszna a tanulásban 13 évesek esetében. • A nyelvi kompetencia feltétele az iskolai eredményességnek. • A tanár vezetési stílusa befolyásolja a kommunikációt.
Verbális eszközök • Irónia • Egyénre szabott névhasználat • Magázás / tegezés / személytelenség • Argó szavak, diáknyelvi zsargon – népszerűség • Humoros kifejezések • Önirónia • Segítő tanár dicsér, jutalmaz, sok biztatás, nyugodt légkört biztosít.
Nem verbális kommunikáció • Kinezika – gesztus, testtartás, mimika, tekintet • Érintés – kisebb korban, ha a gyereknek is jó. • Proxemika – helyváltoztatás, a diák helye az osztályban. • Paralingvisztika – hangerő, hangszín, tempó, akcentus • Emblémák – ruházat, hajforma, hajszín, kiegészítők.
Kommunikációs mintázatok • Tanuló érdeklődő – a tanár okosabbnak gondolja. • Pygmalion effektus – a tanár pozitív elvárása jó hatással van a tanulók teljesítményére. • A kisebbek kevésbé képesek egyidejűleg értelmezni a verbális és nem verbális csatornákat.