Nagy fehér cápa

1. Nagy fehércápa

2. A nagy fehércápa a heringcápa-alakúak rendjéhez, ezen belül a heringcápafélék családjához tartozó Carcharodon nem egyetlen élő faja. • A legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik és legelső képviselői körülbelül ötmillió évvel ezelőtt, a miocén időszak végén jelentek meg a Csendes-óceán észak-keleti területén. A nagy fehércápa a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal és a földön őt tekintik az emberre nézve legveszélyesebb cápafajnak is. • Szaporodás:Szaporodásáról nagyon keveset tudunk. Úgy tartják, hogy a nőstény elevenszülő, és csak egyetlen utódot hoz a világra. A legújabb kutatások szerint a Földközi tenger medencéjében szaporodik, az utódok 2-3 méteres korukig nem is hagyják el a térséget.

3. Megjelenés • Testmérete változó, a leggyakrabban 3-4 méter hosszúságú példányokkal találkozhat az ember, de akad köztük 6-7 méteres is. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél. Az eddigi leghoszabb fehércápa 7,5 méter volt. • Egyértelműen felismerhető arányos testéről, magas hátúszójáról, és nagy, holdsarló alakú farokúszójáról. Háti része sötétebb árnyalatú, általában szürkés, míg alsó, hasi része fehér. Innen kapta nevét. Ezek a tónusok kiválóan segítik a cápát, hogy mind a víz felszíne felől, mind a fenék felől, bele tudjon olvadni környezetébe. • Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogak szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudják ragadni, és feldarabolni a zsákmányt.

4. Támadásai,életmódja • A világon a legtöbb embert ért cápatámadásért a nagy fehércápa felel, de alig fordul elő halálos eset. Ennek ellenére a nagy fehércápa híre sokkal rosszabb, mint például a második legveszedelmesebb cápafajé, a tigriscápáé, holott ez utóbbi egyedei is sok támadásért felelősek, és a támadásaik között nagyobb arányban fordulnak elő halálosak. Filmbéli ábrázolásai felelősek valószínűleg nagyobbrészt azért, hogy a közvélemény a nagy fehércápát véli a legveszedelmesebb és ezért legfélelmetesebb cápafajnak, mert a valóságos viselkedésüknél jóval vadabbnak mutatja be a fajt számos alkotás. • Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat. • Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa a fejét ide-oda rángatva, mint egy szeletelő kés, egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez a darab 60-70 kilogrammos is lehet. A kitépett darabot rágás nélkül, egészben nyelik le. Úgy tudják, a faj egyedei sokáig bírják táplálék nélkül, és egy-egy kiadós lakoma után akár hónapokig képesek koplalni. A fehér cápa főleg nappal aktív, ennek ellenére a nap bármely szakában táplálkozik, ha zsákmányszerzésre nyílik alkalma. A tigriscápával együtt az egyik legveszedelmesebb ragadozó az emberre nézve.

5. Plavý Zoltán Remélem tetszett