230 likes | 1.4k Views
Petőfi Sándor: Az alföld Kakuja Flóra 5.a. A mű bemutatja az alföldi táj jellegzetes helyeit, lakóit, állat és növényvilágát. A bevezető és befejező szakaszban a költő személyes vallomást tesz, melyben a táj iránti szeretetét fejezi ki. Rímelése: félrím (a x a x).
E N D
A mű bemutatja az alföldi táj jellegzetes helyeit, lakóit, állat és növényvilágát.A bevezető és befejező szakaszban a költő személyes vallomást tesz, melyben a táj iránti szeretetét fejezi ki.
Rímelése: félrím (a x a x). • Szereplői: csikósok, betyárok, gyíkok, vadludak, gulya, vércse, királydinnye, árvalányhaj, szamárkenyér… • Legfőbb költői kifejező eszköze: megszemélyesítés. • Keletkezése: Pest, 1844. július.
„Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kúnságnak száz kövér gulyája” Petőfi Sándor: Az alföld
„A tanyáknál szellők lágy ölébenRingatózik a kalászos búza,S a smaragdnak eleven szinévelA környéket vígan koszorúzza.” Petőfi Sándor: Az alföld
„Ott tenyészik a bús árvalányhaj” Petőfi Sándor: Az alföld
„S kék virága a szamárkenyérnek” Petőfi Sándor: Az alföld
„Szép vagy alföld, legalább nekem szép!” Petőfi Sándor: Az alföld
Kérdések • A pázsitfűfélék családjának egyik, hosszú szálkás toklászú nemzetsége • Szúrós levelű, (kék) fészkes virágzatú gyomnövények nemzetsége • Ilyennek ábrázolta a költő az alföldet. • Ezek a költöző madarak járnak a szomszéd nádasokból a búzatáblákba • Olyan kút, amelyből a vizet kútágasból, kútgémből és kútostorból álló szerkezettel emelik ki. • Ilyen a versben szereplő vályú. • Homokos talajon tenyésző, sárga virágú, tüskés termésű kétszikű növény. • Zöld drágakő. • Ide mennek vásárba a szomjas betyárok. • A költő neve. • Ez volt a csárdánál. • Ilyen vércse fészkel a királydinnyés homokba.
Alföld város rónák csikósok ostor ménesek pattogás kurjantás futás templomtorony tengersík vidék végtelen Keresd a párját!