Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

1. Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése KissNorbert HétfaKutatóintézet; Budapesti Corvinus Egyetem Váradi Balázs Budapest Intézet; Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 2013. április 30.

2. Tartalom • Az egészségügyi fejlesztések általános értékelése • Az egészségügyi fejlesztések területi célzása • A járóbeteg-ellátási fejlesztések értékelése • Gép-műszer kataszter értékelése • Életmódprogramok értékelése Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

3. Az egészségügyi fejlesztések áttekintése • Alkalmazott módszertan: • Egészségügyi fejlesztési konstrukciók (EMIR) • Egészségügyi szolgáltató mint kedvezményezett (EMIR) • Támogatás és folyó OEP-finanszírozás progresszivitási szinthez rendelése • Főbb megállapítások: • Egészségügyi konstrukciók nagy súlya • Kis mértékű támogatás ROP-ból (akadálymentesítés, gyógyturisztika), KEOP-ból, EKOP (e-egészségügy innen is) • GOP, ROP, TÁMOP munkahelyi projektjei: magánszolgáltatók is részesülhettek (kb. 11,5 Mrd Ft) • TIOP és ROP-ok közötti kapcsolat – régiók, nagytérségek • Jellemzően csak egy forrásból kaptak támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók • HR-fejlesztés (8,5 Mrd Ft): eltörpül az ágazati bértömeg mellett, csak nagyon célzott területeken lehet tartós hatás Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

4. Fejlesztések ellátási szintek szerinti célzása Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

5. A területi célzottság vizsgálata • Alkalmazott módszertan • Egészségügyi fejlesztési projektek az EMIR adatbázisból • Hozzárendelés progresszivitási szintekhez és kistérségek lakosságához (intézmények szintjén) • Folyó OEP finanszírozás • Hozzárendelés progresszivitási szintekhez • Hozzárendelés kistérségekhez (OEP kistérségi adatok) • Elkerülhető halálozás kistérségi szintű bontása (Vitrai József és Bakacs Márta) • A fejlesztések és a folyó finanszírozás elkerülhető halálozás szerinti célzásának vizsgálata Lorenz-görbével • A legrosszabb egészségügyi helyzetű x% a források hány százalékát kapta Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

6. Elkerülhető halálozás kistérségi megoszlása (Vitrai József - Bakacs Márta) Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

7. A fejlesztések célzása jobb, mint a folyó finanszírozásé Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

8. Az alapellátási fejlesztések célzása a legjobb Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

9. De a járóbeteg-ellátás fejlesztések célzása sem rossz Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

10. Fekvőbeteg-ellátási fejlesztések célzása Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

11. Fejlesztések területi célzása: kvantitatív mutatók Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

12. A járóbeteg-ellátási fejlesztések pozicionálása A fejlesztések pozicionálása mennyiben találkozott a valós szükségletekkel? • Módszertan: dokumentumelemzés, statisztikai elemzés • Főbb megállapítások: • A pályázati eljárásban benyújtott megvalósíthatósági tanulmányok eltérő módszertannal készültek. • Rövid „felfutási” időszak • Időbeli elérhetőség javult: • Kb. 310 ezer ember számára lett elérhető 20 percen belül az alapszintű járóbeteg-ellátás • Emeltszintű ellátás (négy alapszakma + kardiológia, traumatológia) kb. 150 ezer ember számára lett elérhető 25 percen belül • Autóbuszos elérhetőség a legrövidebb utazási időt alapul véve hasonló mértékben javult, de a menetrendek összehangolása problémás a rendelési idővel • Kicsi üzemméret, mérsékelt kapacitáskihasználtság Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

13. Alapszintű szakellátás 20 percen belüli elérhetőségének változása Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

14. Az ellátórendszer igénybevételének változása A konstrukció hatására mennyivel nőtt az ellátórendszer igénybevétele? • Módszertan: a fejlesztett („kezelt”) és kontroll kistérségek lakossága esetszámának összehasonlítása • Párosításos különbségek különbsége módszerrel • Panel regressziós keretben, fixhatás becsléssel • Fő megállapítások (TIOP 2.1.2): • Erőteljes (25-30%-os) igénybevétel-növekedés szinte mindegyik szakmában mindkét módszer alapján • A 60 év felettiek körében kb. 36-43%, a fiatalabbak körében 13-23% az igénybevételre tett hatás • Az igénybevétel a hasonló kistérségekben megfigyelhető arányra javult Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

15. Rövid távú egészségügyi hatások A szakrendelések elérhetőségének javulása hatott-e pozitívan a krónikus betegek gondozásba vételére, illetve a gondozás során szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzésére? A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátási kapacitások hozzájárultak-e a táppénzen töltött idő csökkenéséhez? • Módszertan: statisztikai elemzés • Főbb megállapítások: • Táppénzes esetek és napok száma 4-6%-kal csökkent (TIOP 2.1.2-3) • Cukorbetegek évenkénti szemészeti vizsgálata: 8%-os növekedés (vérzsírszint, Hb1Ac laborvizsgálatok esetében nem mutatható ki szignifikáns hatás) Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

16. Gazdasági fenntarthatóság A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok működése hosszú távon is fenntartható-e? • Módszertan: esettanulmány, szakértői interjúk • Főbb megállapítások: • A benyújtott fenntarthatósági számítások, üzleti tervek gyakorlatilag már a szerződéskötéskor elavultak voltak. • Aközös kistérségi fenntartás lényegében nem valósult meg. • Opcionális szolgáltatások problémája • A fizikai infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony. • A finanszírozási rendszerből következik, hogy ezek az intézmények nem – vagy csak nagy nehézségek árán – tudnak pénzügyi egyensúlyba kerülni. • Méltányossági szempontok Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

17. Gép-műszer kataszter fejlesztése:A kialakított informatikai rendszer • Illeszkedő hardver- és szoftverkörnyezet a központi oldalon • Az adatszolgáltatás megfelel a kor követelményeinek • Automatikus betöltés + webes felület • Kliensoldali interface készítését is kezdeményezték, 2 nagy informatikai rendszerszállító el is készítette • Előzetes interjúk adatszolgáltatókkal és -felhasználókkal • A jelentendő adattartalom bővült (kötelező + opcionális) • Az adatszolgáltatói oldal információ-előállítási folyamata nem került modellezésre • Problémák a nómenklatúrával és a törzsadatokkal Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

18. Gép-műszer kataszter fejlesztése:Hatékonyság és eredményesség • „Szabályszerű” jelentés növeli az adminisztratív terheket • Csak kevés szolgáltató igyekszik „jól” jelenteni • Jogszabályi kényszerítő erő nincsen, ellenérdekeltség van • Az adatmigráció megvalósult a régi és új rendszer között • Validálás csak mintavételes módszerrel történt • Összességében a megfelelően jelentő intézmények aránya nem növekedett (kb. 10%) • Az adatbázisnak kevés felhasználója van • Javaslat: • intézményi folyamatok figyelembe vétele • működési engedélyezésbe való beépítés Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

19. Életmódprogramok (2009):A pályázati eredmények áttekintése • Összesen kb. 250 ezer projektrésztvevő (EMIR-monitoring) Forrás: EMIR-jelentéskészítő (2013. jan. 10.) Forrás: Online kérdőív Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

20. Életmódprogramok célzása Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

21. Életmódprogramok:A programok megfelelősége és hatása • Egyéni és közösségi életmódváltozásra való ösztönzés állt a középpontban • Kapacitásfejlesztés, az egészséget támogató helyi környezet kialakítása kevéssé volt prioritás • A projektek valódi szakmai tartalmát nehéz azonosítani és követni, és így a szükségleteknek való megfelelést értékelni • A szakmai tartalom minőségbiztosítása kimaradt a pályázati folyamatból (kivéve az LHH-s pályázatokat) • Nem LHH-s egészségtervek sokszor formálisak • A szakmai módszertani intézmények ajánlásai, anyagi csak igen kis részben hasznosultak a projektekben • Az „összeollózott” kommunikációs tartalmak a jellemzőek • Hosszú távon fennmaradó hatás nem érhető el (szakértői vélemények alapján) • Kis összegű pályázatok mellett komoly adminisztráció Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

22. Életmódprogramok: Hozzájárulás a helyi feltételek megteremtéséhez • Nem látható, hogy az egészségtervek hogyan kapcsolódnak a helyi szükségletekhez, igényekhez • Nem váltak az egészségtervezés dokumentumává • LHH-s kistérségek esetében volt szakmai támogatás • Partnerek bevonása: leginkább a szociális szférából • Projektek idejére szóló partnerségi megállapodások • Az „egyszerű és olcsó” megoldásokat kevésbé preferálták a pályázók („most van pénz…”) • Esélyegyenlőség horizontális célként • „Onesizefitsall” gyakorlata • A tapasztalatok jelentős része beépült a 2011-12-es újabb kiírásokba Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

23. Köszönjük a figyelmet.