A tehetséggondozás pszichológiai kérdései - Vitaindító -

1. A tehetséggondozás pszichológiai kérdései- Vitaindító - Miskolc, 2011.06.22. Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus tehetségfejlesztő szakértő

2. Mottó: Ranschburg Jenő megfogalmazása szerint: „A család és társadalom értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak katalizátorok. A környezet stimuláló hatása, az önbizalom, és motiváció állandó ébren tartása nélkül a tehetség stagnál vagy elkallódik.”

3. Bevezetés Napjainkban a tehetséggondozás talán soha nem látott méreteket ölt hazánkban. Jóformán minden iskola zászlajára tűzte pedagógiai programjában a tehetséges tanulókkal történő speciális bánásmódot. A közoktatásról szóló törvény is több paragrafusban szorgalmazza a tehetséges tanulók iránti pedagógiai figyelem felkeltését.

4. Bevezetés A tehetségeseknek szánt programok a világban igazi laboratóriumai a világ iskoláinak, mert ideális lehetőséget kínálnak új elképzelések tesztelésére, tartós oktatási problémák megoldási kísérleteire. A kiemelkedő képességű gyerekek számára készült programok különösen termékeny terepet kínálnak a kísérletezésre, hiszen kevésbé terhelik az előírt tantervek, a hagyományos módszerek általi kötöttségek. Ennek ára a termékeny bizonytalanság, amely arra készteti a programban érintett szakembereket, hogy önmagukat folyamatosan fejlesszék, akár különböző továbbképzésekbe bekapcsolódva, akár önfejlesztő találkozási alkalmakat teremtve.

5. A tehetség értelmezése Tehetséges= • jó/kiemelkedő képességű, • kiváló, • csodagyerek, • eminens, • zseniális, • szakértő, • profi, • benne van az X-faktor

6. A tehetség értelmezése • „kimagasló képességű”=átlag felettiség • „szakértő”=módszeresen kiművelt képességek • „csodagyerek”=veleszületett kivételes adottságok • „X-faktor”=ünnepeltség, földöntúli erő megmutatkozásának implikálása

7. korai nyelvfejlődés kíváncsiság tudásvágy szimbólumok és jelrendszerek használata szokatlanul jó memória önálló tanulás fejlődési előnyök Van Tassel-Baska (1989) koncentrációs kapacitás sokrétű érdeklődés

8. Kötődés Intenzív érzelmek Sok energia Az élet és halál értelmének felfogása Maximalizmus Igazságérzet Humorérzék

9. Az intellektuálisan tehetséges gyerekek a következő csoportokba sorolhatók (Gross, 2000): • 115-129 IQ: enyhén vagy alapvetően tehetséges • 130-144 IQ: mérsékelten tehetséges • 145-159 IQ: kimagaslóan tehetségesek • 160-179 IQ: kivételesen tehetségesek • 180 IQ és felette: „behatóan” tehetségesek

10. Tehetségmodell

11. A tehetséges tanulókkal történő kiemelt foglalkozás oki háttere: • Oktatási törvény adta lehetőség. • Pedagógusok szakmai hivatástudata. • A tehetséggondozás vonzerejének jegyében folytatott reklámkampány - harc a beiskolázandó gyermekekért. • Az iskolák „névre”, elismertségre, anyagi előnyökre tehetnek szert a tehetséggondozás által.

13. A tehetség tanácsadással foglalkozó pszichológus feladatai lehetnek • Információnyújtás: naprakész információs rendszer szükséges, kapcsolat a különböző tehetséges gyerekek számára alkalmas oktatási és egyéb intézményekkel. • Pszichológiai tanácsadás: nevelési tanácsadás a tehetséges gyerekek szülei számára, melynek időtartama a gyerek életkorától, a tehetség jellegétől, a szülők igényétől függ. • Konzultáció biztosítása/kérése: a tehetségesek oktatásával-nevelésével kapcsolatos kérdésekben.

14. A tehetségfejlesztő szakember feladatai • a tehetséges diákok felismerésének segítése, • tehetséggondozással foglalkozó városi szakmai munkaközösség működtetése, • tehetségfejlesztő szaktanácsadó megbízása, • a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása, • a tehetségesek képességeinek fejlesztése (tehetségfejlesztő programok segítségével), • pedagógus-továbbképzések (a tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről), • városi szintű tehetséggondozó műhelyek szervezése, • versenynaptár és kiadvány szerkesztése és kiadása.

15. A Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ további feladatai • a) szervezeti szolgáltatás felajánlása munkahelyi interakción keresztül, • b) szakmai kérdésekkel kapcsolatos konzultációk szervezése, • c) segítségnyújtás speciális tananyag összeállításában

16. Törvényi háttér • A Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ létrehozásához a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése biztosítja a törvényes lehetőséget. • A törvény a gyermek jogai közé sorolja a tehetségek felismerését és fejlesztését: „képességének, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességéhez mérten továbbtanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt”.

17. Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők, pedagógusok, iskolavezetők a tehetség tanácsadóhoz? ISKOLÁSKOR ELŐTT • Valóban tehetséges-e a gyerek külső, „objektív” szemmel nézve is? • Mennyi az IQ-ja? • Milyen területen tehetséges? • Kell-e már specializálni? • Hogyan lehet fejleszteni, nem árt-e neki a fejlesztés? • Megfelelő óvodát keres, vagy változtatni szeretne? • A gyermek 5-6 éves korában érett-e már az iskolára? • Mit tegyenek a nevelési problémák megoldására?

18. Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők, pedagógusok, iskolavezetők a tehetség tanácsadóhoz? A BEISKOLÁZÁS IDEJÉN • A még nem, vagy éppen csak 6 éves gyerek menjen-e már iskolába? • Nincs-e valamilyen részterületen deficitje, érzelmi, szociális érettsége megfelel-e intellektusának?

19. Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők, pedagógusok, iskolavezetők a tehetség tanácsadóhoz? ISKOLÁSKORBAN • a szülő elégedetlen az iskolával, úgy érzi, a tanítónő személye nem megfelelő, vagy az iskola nem értékeli megfelelően a gyermeket, • a szülő kevesli, amit az iskola ad, más iskolát vagy kiegészítő foglalkozást keres a gyereknek, esetleg évfolyamot szeretne ugratni, • a szülő szerint a gyerek képességeinél gyengébben teljesít, • a gyermeknek beilleszkedési-, tanulási-, magatartási problémái vannak, • a gyermek külföldön járt iskolába, a beilleszkedés nehéz, • nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumon gondolkoznak.

20. A pszichológus feladatai • Konfliktuskezelés • Személyiségfejlesztés • Kreativitásfejlesztés • Tanulásmódszertani tréning vezetése a hatékonyabb tanulás érdekében.

21. A pszichológus kompetenciájába tartozó problémák • Tanulásmódszertani problémák, • Tanulási motivációval kapcsolatos problémák, • Társas készségek fejlesztése, • Írott, beszélt és vizuális kommunikáció fejlesztése, • Kreativitással kapcsolatos gondok, • Kutatói jártasságok fejlesztése, • Pályaorientációval kapcsolatos problémák, • Önértékelési zavarok, • Szexuális problémák, • Párkapcsolati problémák, • Drog-problémák, stb.

22. A tehetség tanácsadó pszichológus feladata • Az iskola és/vagy pedagógusválasztással kapcsolatos információk közvetítése, az igények és lehetőségek megfelelő összehangolása. • Gyermekekkel kapcsolatos kérdések, nevelési problémák, iskolával való konfliktusok kezelése.

23. A tehetség tanácsadó pszichológus további feladatai • Segítsen a tehetséges gyerek (nem) hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni, • Bátorítsa, ösztönözze a tehetségeseket, hogy kitartóak legyenek azon a téren, amiben tehetségesek, • Biztassa őket, hogy merjenek saját maguk által kitalált szokatlan módszerekkel meglepő megoldásokra jutni, • Keressenek pályázati, önmegvalósítási, versenylehetőségeket a tehetséges gyerekek számára.

24. „A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva.”/Herskovits, 1994/

25. A tehetségeseknek szánt programok A kiemelkedő képességű gyerekek számára készült programok különösen termékeny terepet kínálnak a kísérletezésre, hiszen kevésbé terhelik az előírt tantervek, a hagyományos módszerek általi kötöttségek. Ennek ára a termékeny bizonytalanság, amely arra készteti a programban érintett szakembereket, hogy önmagukat folyamatosan fejlesszék, akár különböző továbbképzésekbe bekapcsolódva, akár önfejlesztő találkozási alkalmakat teremtve.

26. Az önismereti foglalkozások célja: „Kellő önismerettel, értékrenddel, szociális jártassággal bíró személyiség kialakítása, valamint olyan ismeretek nyújtása, amelyek segítségével érett, a környezet kihívásait felvállaló, hatékony konfliktuskezelési képességgel rendelkező és intellektuális adottságait kamatoztatni tudó felnőttekké válhatnak a diákok.”

27. Társas készség fejlesztése – Az érzelmi intelligencia • Az érzelmi intelligencia fogalmának első szakszerű és kutatásokon alapuló megfogalmazását és formális elméletének kidolgozását Mayer Saloveynek (1997) tulajdonítjuk, bár az érzelmi intelligencia népszerűsítése Daniel Goleman (1997) bestsellerének megjelenéséhez kötődik.

28. Mayer és Salovey meghatározásában az érzelmi intelligencia: • az a képesség, hogy pontosan észleljük, értékeljük és kifejezzük érzéseinket; • az a képesség, hogy hozzáférjünk érzéseinkhez és/vagy létrehozzunk érzéseket, amikor azok megkönnyítik a gondolkodást; • az a képesség, hogy megértsük az érzelmeket és az érzelmi tudást; • és az a képesség, hogy szabályozzuk az érzelmeket az érzelmi és az intellektuális gyarapodás elősegítése érdekében.

29. Melyek ezek a készségek? • önismeret • érzelmi tudatosság • önérvényesítés • stressztűrés • impulzuskontroll • valószerűségvizsgálat • rugalmasság • problémamegoldás • empátia • másokhoz való kapcsolódás Az önismeret, az önérvényesítés, az érzelmi tudatosság az önmegvalósítás legjobb előrejelzői.

30. Az önismeret fejlesztése • Az önismeretnek legtöbbször érzelmi akadályai, gátjai lehetnek, amely gátak állásáig semmiféle társas tükrözés nem éri el a célját. • Az önmegismerés csak társas kontextusban mehet végre. • A „miért teszem ezt vagy azt”, „hogyan váltam ilyenné” kérdésekre kell keresni a választ. Azért van önismeretre szükségünk, hogy ez által kezünkbe vehessük életünk irányítását. Ha ismerjük erősségeinket, gyengeségeinket, azokat a forrásokat, amelyek örömöt adnak és azokat, amelyek bánatot okoznak, akkor lehetőségünk van választani.

31. Önismeretfejlesztést segítő módszerek • Encounter technikák • Szituációs játékok • Szerepjátékok • Brainstorming technikák • Vitatechnikák

32. Személyiségfejlesztő tréning • a személyiség növelése/nevelése, • a személyiség organizációjának az erősítése, • a személyiség érésének az elősegítése, • a társas létezés tökéletesítése, • az alkotóképesség, az önkifejezés felszabadítása.

33. Önismereti tréning • lehetővé teszi az önmagunkra vonatkozó tapasztalatok bővítését, • lehetővé teszi az önértékelés rehabilitációját. Csoport tréning • eszköze a csoportban megélt élmény, • a részt vevő egyének egymást közvetlenül érzékelik, s egymással folyamatosan vagy rendszeresen interakcióba lépnek, • önmagunk meghatározása mások visszajelzésének segítségével történik, a másik szerepének, hozzám való viszonyának felidézésével. Encounter tréning • az interakció egyben találkozás – önmagunkkal, másokkal, helyzetekkel. • A találkozás: élmény ≠ puszta beszéd

34. A szülők/gondviselők jogai • Még a tehetségazonosító vizsgálat előtt tájékozódni, hogy milyen területeket fognak vizsgálni? • A tehetségazonosító vizsgálat eredményéről tájékoztatást kapni. • A tehetséggondozó programmal kapcsolatos információkat kérni, megismerni annak céljait, tematikáját, költségeit. • A hatásvizsgálati eredményekről érdeklődni.

35. Tehetségvédő háló

36. A tehetségfejlesztő és tanácsadó központok feladatai • a tehetséges diákok felismerésének segítése • tehetséggondozással foglalkozó városi szakmai munkaközösség működtetése • tehetségfejlesztő szaktanácsadó megbízása • a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása • a tehetségesek képességeinek fejlesztése (tehetségfejlesztő programok segítségével) • pedagógus-továbbképzések (a tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről) • városi szintű tehetséggondozó műhelyek szervezése • versenynaptár és kiadvány szerkesztése és kiadása

37. Tehetséghidak • A tehetség társadalmi hasznosulása Magyarország felzárkózásának egyik kulcskérdése • Dr. Csermely Péter professzor: „…az országban óriási tehetségtartalékok vannak, rengeteg diák teljesít a benne rejlő képesség szintje alatt. A tehetség kibontakozásához azonban tehetségfejlesztő közösségek kellenek.”

38. Kiemelkedő fontos tény: Magyarország a tehetséggondozásban nagyhatalom! A világon 4. helyen áll! • USA • Korea • Izrael • Magyarország Magyarország előkelő helyen áll a tehetségexportban, a 19. helyet foglalja el. • Nagy-Britanniával, • Hollandiával és az • USA-val egy szinten vagyunk A hollandok sokkal együttműködőbbek, kockázatvállalóbbak és kevésbé szenvednek önértékelési zavarban.

39. Tehetségpontok Magyarországon

40. A tehetséggondozás fővárosa Debrecen • „Debrecen élen jár Magyarországon a tehetséggondozásban. A tehetséggondozás szempontjából Debrecen Magyarország fővárosa” - Csermely Péter. • Ebben a gazdaságilag szűkös időszakban is nagyon fontos üzenet az, hogy a tehetségek segítése a válságból is egy nagyon hosszú távú kilábalás lehetőségét jelenti. • Felhívja a figyelmet a tehetségekre, arra, hogy a tehetség csak mindannyiunk segítségével tud kibontakozni.

41. Malcolm Gladwell: Outliers c. könyve a tehetségről és a sikerről • 10.000 órányi kemény gyakorlás kell ahhoz, hogy tudásunkat olyan szintre emeljük, amely már világszínvonalon használható. • KITARTÁS, GYAKORLÁS NÉLKÜL AKÁRMILYEN SZINTŰ TEHETSÉG SEM VEZETHET SIKERRE!!!

42. Fontos Linkek • Nemzeti Tehetség Program • Magyar Géniusz Program • Nemzeti Tehetségsegítő Tanács • www.tehetsegpont.hu

43. „A kimagaslóan tehetséges ember sohasem kötelességszerűen teljesít, tevékenységét nem a siker és az elismerés motiválja: az ilyen embert egyszer megfogja valami, és többé nem tud szabadulni tőle.” /Gyarmathy Éva pszicholgóus/

44. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!