Nemzeti Vasúti Kerekasztal Vitanap Vasúttörténeti Park, Budapest 2010. szeptember 15.

1. Nemzeti Vasúti KerekasztalVitanapVasúttörténeti Park, Budapest2010. szeptember 15. Merre továbbVAS-UTASOK ? Dr.Vörös Attila tudományos igazgatóKTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. www.kti.hu

2. Milyen ma a magyar vasút? Működik, a növekvő nehézségek és a sokfelé tapasztalható ellenszenv ellenére is szolgáltat, fejlesztésekről is be lehet számolni, de….

3. Milyen ma a magyar vasút? Finanszírozás: Járni jár, csak nem jut…. Az állam megrendelői (közlekedési tárca) és finanszírozói (pénzügyi tárca) szerepe szétválik, ez örök konfliktusok forrása. A 2004-2008. év közötti időszakban a vasúti infrastruktúra működtetésének (üzemi) kiadásai megközelítőleg 150 milliárd forinttal haladták meg a MÁV Zrt. Pályavasút bevételeit ( pályahasználati díjak, állami támogatások, állami költségtérítések összegét. A MÁV Start Zrt. működése a 2004 – 2008. év közötti időszakban „-115 milliárd forint” adózás előtti eredménnyel zárult.

4. Milyen ma a magyar vasút? Infrastruktúra: • A hosszú ideje elmaradt karbantartások miatt az eredeti pályasebességen egyre kevesebb szakasz üzemeltethető • Jelentősen elmarad a 160 km/ó európai követelménytől • A karbantartási összegek csökkentése nem feltétlenül takarékosság • A hálózat redukálása önmagában nem ad megoldást a megmaradó rész fenntartására

5. Milyen ma a magyar vasút? Forrás: Köller László (MÁV Zrt. Vezérigazgatóság, Fejlesztési Főosztály)

6. Milyen ma a magyar vasút? Személyszállítás: • Utasszámok éves idősora….(éves szinten -20 millió utas 6 év alatt) • Ebből 80-85 % kap valamilyen árkedvezményt (esetleg ingyen utazik) • A jegyértékesítési rendszer, az érvényes jeggyel való utazás ellenőrzése kívánnivalót hagy maga után • Nem szigorúan igényvezérelt (a politika beleszólhat, hol álljon meg az IC)

7. Milyen ma a magyar vasút? Áruszállítás: ….(éves szinten -10 millió tonna 6 év alatt) A KTI számos felmérést, kutatást végzett az utóbbi években, egyértelműen megállapítható, hogy az árú szállítási mód megválasztásánál messze a legfontosabb kritérium a pontosság!

8. Milyen ma a magyar vasút? Forrás: Közlekedéstudományi Intézet, 2009

9. Milyen ma a magyar vasút? Reformok: Külső tanácsadók és javaslataik: csaknem kizárólag a szervezet működésével foglalkoznak, a műszaki, karbantartási, vasútforgalmi kérdésekkel szinte soha (benchmark?). Ha a tanácsadó nem ismeri eléggé a hazai vasút legbelső problémáit, megmarad az általános javaslatok szintjén (létszámcsökkentés, szervezetátalakítás, outsourcing, ingatlanok eladása – újak bérlése)

10. Mekkora és milyen vasutat akarunk? Ez a felelős döntés az elsődleges: • az igényekhez igazodó (de tudjuk, miért akkora az igény, amekkora?)? • az „érvényes” közlekedéspolitika (vasútpolitika) alapján (van most ilyen?)? • a költségvetés lehetőségei alapján (lehetséges még egyáltalán további külső finanszírozás?)?

11. Mekkora és milyen vasutat akarunk? Milyen működési formát akarunk? • Holding vagy önálló vasútvállalatok?

12. Merre tovább? • Kiszámítható, egymásra épülő, hosszú távú stratégiai tervezés, fejlesztéspolitika, fejlesztési tervek (német modell). • Előre levezethető lépések, a kampányszerű intézkedések kiiktatása. • Minden projekt törvényszerűen erre épüljön, az „egy lépés jobbra, egy lépés balra” maradjon a táncparketten. • A stratégiához keressük a megfelelő projekteket, s nem fordítva!

13. Merre tovább? • Ennek egy fontos műhelye lehet egy „Szakértői kerekasztal”, ahol a széles szakmai körben egyeztetett, konszenzuson alapuló, megtámad-hatatlan és megkerülhetetlen (össz-közlekedési, de integrálva a vasút is) szakanyagok készülnek. • Felelős megrendelő + döntéseihez megfelelő jogkört élvező vasúti vezetés -> hatékonyság javulás

14. Merre tovább? • Infrastruktúra finanszírozás:a hosszútávú pályahasználati szerződés (sok kompromisszummal ugyan) – elkészült, de nincs aláírva. De: az állam - infrastruktúra-operátorok általi pálya finanszírozási arányt az európai átlaghoz (60-40%) kell közelíteni. • Felkészülés az EU források megszerzésére.

15. Merre tovább? • Fővonalak – nagyüzem, mellékvonalak – kis üzem (ehhez szabott eltérő politikával, szervezettel, módszerekkel, stb). • Hálózati probléma: az átfedő funkciók és a tartalék kapacitások hiánya oda vezet, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszer működésében – ez ellentmond a gyakran hangoztatott „hatékonysági” elveknek.

16. Merre tovább? • A legfontosabb kitörési pont (a vasút térvesztésének megállítására) a jó infrastruktúra, csak ezután várható el fejlődés. Ez csak megfelelő beruházási összegek mellett lehetséges • Integrált regionális közlekedési megoldások, vidéki elővárosi fejlesztések (Debrecen, Győr, Miskolc,… Regionális közlekedési szövetségek fontossága. S-Bahn koncepció Budapesten. • A közforgalmú személyszállításban az alágazatok közötti összehangolás fontos, de a már elpártoltak (az „autósok”) visszacsábítása lehet a végső siker. Nehéz lesz!

17. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? A Magyar Közlekedéspolitika: Fő prioritások: • A hiányzó infrastruktúra kiépítése • Az EU szabályozás követése (pl. vasúti reform, közszolgáltatás, szabályozott verseny) • Környezetkímélő közlekedési rendszer Mindebből (a személy- és áruforgalomban egyaránt) a vasúti szállítás preferálása következik – ÉS?

18. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? EKFS: Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiában megfogalmazott általános célokat, irányokat, forrásokat, mindenképpen konkretizálni kell, a megadott kezdő és végpont közötti utat kell feltölteni tartalommal. Például a hosszú távú szerződés alkalmazhatóságának szükséges feltétele az 5-10 évre szóló vasúti infrastruktúra működtetésére vonatkozó kormányzati koncepció kidolgozása.

19. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? Az Új Széchényi terv Jövőkép: Közlekedési munkamegosztás 2030-ban: • Áruszállítás: 60%-25%-10%-5%(közút-vasút-belvíz-csővez.) • Személyszállítás: 65%-15%-15%-5%(egyéni-busz-vasút-légi) A terv a vasút jelentős térnyerésével számol, hiszen a vasút jelenlegi részesedése: • Áruszállítás: 18,4% • Személyszállítás: 7,9%Ez jó hír!

20. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? Akciótervek: Hálózatok és IT - Célmeghatározás • Kárpát-medencei interoperabilitás a vasúti közlekedésben • Új gyorsforgalmú (köz- és vas-)úthálózati elemek (Kassa, Debrecen, Nagyvárad) - Cselekvési terv • Teljeskörűen kiépíteni a vasúti és közforgalmú közösségi személyszállítási szolgáltatások forgalomirányításának és monitoringjának korszerű telematikai és informatikai rendszereit • menetrend és tarifarendszerek összehangolása

21. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? Környezetvédelem és energiafelhasználás Az Európai Bizottság a 2011-től életbe lépő közlekedéspolitikájában elsődleges szempontnak tekinti a környezet megóvását, védelmét. - Stratégia: a környezetterheléshez kapcsolódó díjak kivetése - Cselekvési terv • Környezettudatos közlekedés intenzív társadalmi kommunikációja • Környezetkímélő közlekedési módok támogatása • Környezeti költségeket is tükröző tarifarendszer kialakítása az alágazatokban

22. Mit mondanak erről az alapdokumentumok? Intermodalitás - Jövőkép: közlekedési alágazatok magas szintű együttműködése - Cselekvési terv: • átfogó közlekedési koordinációt, stratégiai tervezést gyakorló szervezeti egység visszaállítása a szakminisztériumban • Személyszállítás: integrált közforgalmú közlekedési rendszer. szervezeti feltételeinek meghatározása, stb A fenti kérdések jelentős részét a KTI már eddig is tanul-mányozta, válaszokat, javaslatokat is megfogalmazott a megbízó számára, s örömmel teszi ezt a jövőben is!

23. Köszönöm a figyelmet! Tombor Sándor ügyvezető igazgató tombor.sandor@kti.hu Dr. Vörös Attila tudományos igazgató voros.attila@kti.hu www.kti.hu