Önkormányzatok az alapfokú oktatás átalakulása után XXI. Országos Jegyző-közigazgatási Konferencia

1. Önkormányzatok az alapfokú oktatás átalakulása után XXI. Országos Jegyző-közigazgatási Konferencia Keszthely 2013. Szeptember 19. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök

2. I. Az átalakulás folyamata 2010 - 2012

3. Az alapfokú átalakítás szükségessége • Az iskolák fenntartása erőn felül (kistelepülések) Helyi konfliktusok az iskolabezárások kapcsán • A képzés feltételeiben és minőségében igazságtalanság Hátrányos helyzetű térségekben a képzések minimum feltételei nem megfelelően biztosítottak • A fenntartó önkormányzatok többsége nem végzett szakmai kontrollt az iskolában • Szegregáció sok helyen erőteljessé vált Elsődlegesen a roma gyermekek képzése kapcsán alakult ki az elkülönülés • Versenyképesség hátrányba került A kisiskolában képzett gyermekek sok esetben a felső-tagozatban, illetve középiskolában kerültek hátrányba

4. Javaslatok az átalakításmódjára • Kormányzati próbálkozások, államosítási kísérletek • TÖOSZ javaslatok: • Közoktatás (köznevelés) maradjon önkormányzati feladat • Erőteljesebb állami szabályozás és a tanfelügyelet bevezetése szükséges • Iskolapedagógusok bérezése legyen állami feladat • Intézményvezető kinevezője a képviselő-testület állami szakmai egyetértéssel • Az oktatási intézmény fenntartása minimum feltételeinek ésszerűsítése • Az alsó-tagozat fenntartásának lehetőleg széleskörű biztosítása

5. Az új szabályozásról • Magyarország helyi önkormányzatairólszóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény • A köznevelés (közoktatás) nem kötelező önkormányzati feladat, kivéve az óvodai ellátást (13.§ (1) bek. 6. pont) • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény • Első elfogadott változat szerint az önkormányzatoknak nincsen feladata az iskolákkal (teljes körű államosítás!) • Második 2012-es változat szerint megosztott felelősség: - 3 ezer lakos feletti 547 (18%) települési önkormányzat működteti az iskolát (kivételek is fizetnek) - 3 ezer lakos alatti 2630 településnél a főszabály a teljes állami szerepvállalás (kivételek működtetnek)

6. II. Az átalakulás után 2013

7. Az új helyzetről – I. • Jelentős feladat-átrendeződés az állam és az önkormányzatok között: • Óvoda: önkormányzati feladat maradt • Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat): • szakmai irányítás és fenntartás az államhoz kerül, • az önkormányzatoknak csak korlátozott feladatköre marad: működtetés • Gyermekétkeztetés: minden esetben önkormányzati feladat • Szétvált a fenntartás és működtetés fogalma: • fenntartás: a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel biztosítása és ezzel együtt az irányítási jogosítványok gyakorlása  ÁLLAM • működtetés: a fenntartás egy részterületének a tárgyi feltételeknek és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása  ÖNKORMÁNYZAT / ÁLLAM

8. Az új helyzetről – II. • Megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az ország legnagyobb intézménye • 2013. január 1-evel 175 vidéki és 23 budapesti tankerületi felügyelőség jött létre a KLIK részeként. • Csaknem 2700 intézmény (tagiskolákkal együtt 5971), közülük több mint 2200 vidéki • Mintegy 2 ezer településsel van kapcsolata a KLIK-nek, ahol van iskola/tagiskola • Egy tankerületre átlag 13 intézmény jut (Legkevesebb, egy állami általános iskola a csongrádi tankerületben) • Döntési kompetenciák jellemzően „felcsúsztak”, megszűnt az intézményi autonómia

9. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások Nemzetgazdasági Minisztérium anyaga Az önkormányzati feladat-ellátást (óvoda és étkeztetés) szolgáló támogatás

10. A jelen helyzetről – III. • Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás felemás módon történt (lásd: az iskolák és a járási hivatalok helyzetét); • A feladatfinanszírozás megalapozottsága kétséges (közös önkormányzati hivatali létszám, gyermekétkeztetés, bejáró tanulók működési kiadásai, településüzemeltetés, stb.) • A működési hiány létezik, csak elbújtatva a költségvetésekbe; a bomba ketyeg! • A közös iskola fenntartás/működtetés problémái, a partnerség elkerülhetetlen • A település továbbra is sajátjának tekintené az iskolát, de már nincs forrása a támogatásra! • Az állami felelősség meghatározó!

11. III. Hogyan tovább?

12. Változtatási javaslatok • Önkormányzati közreműködés nélkül a rendszer továbbra is finanszírozhatatlanná válna • Partnerség nélkül sérül az iskolák helyi, társadalmi beágyazódottsága. • Tapasztalatok birtokában változtatni kell a szabályozáson • Biztosítani szükséges, hogy az intézményvezető a működtető önkormányzatnak is tartozzon felelősséggel • Ne lehessen kinevezni olyat intézményvezetőnek, akivel a képviselő-testület nem ért egyet • Meg kell oldani a gyermekétkeztetés, valamint a nyári gyermektáborozás ügyét

13. Jövőre vonatkozó javaslatok ! A következő 3 évben szisztematikusan végig kell menni az oktatási ellátáson. Előre 10 évre felmenő rendszerben meg lehet határozni a gyermekek számát. Adatbázist kell létrehozni országos szinten nem csak a gyermekekről hanem a meglévő vagyonról és épületekről és annak állagáról. Javaslatokat kell megfogalmazni a következő 7 éves Fejlesztési terv ütemezésére Minimum feltételeket biztosítani kell ütemezés szerint 1-8 osztályig

14. Jövőre vonatkozó javaslatok ! Amikor minden adat, rendszer, struktúra felmérés rendelkezésre áll, akkor gyors átalakítás!!!!! Teljes üzemviteli fenntartás vissza adása az önkormányzati szektornak. Minden évben monitoring és KLIK döntés az indítható osztályokról, csoportbontásról. Állami finanszírozás és minősítés a KLIK -nél a szakmát illetően. ( Pedagógusbér, Tanrend és Keret ) KLIK gazdasági önállóságának a megszüntetése és beintegrálása külön szervként a kormányhivatalokba.

15. Legfontosabb kérdés: A gyermek ellátása Ennek az elvnek kell lennie továbbra is a változtatás középpontjába ! Köszönöm a Figyelmet! Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke toosz@toosz.hu