HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete

1. HISTORIZMUS, EKLEKTIKA –XIX. sz. 2. felének építészete • Homlokzatképzés: az európai történeti, historikus építészeti hagyományok formakincsének felhasználása • Klasszicista (antik építészeti örökség) nyomán: neoklasszicista • Reneszánsz, barokk építészet (antik tradíció) nyomán: neoreneszánsz, neobarokk • Román és gótikus építészet nyomán: neoromán, neogót • Eklektika: a történeti stílusok keveredése • pl. neogót, neoreneszánsz elemek együttes alkalmazása az épületek homlokzatképzésében • A historizmus jelentősége: az európai városképek egysége, történeti atmoszférája • Építészeti technológia és díszítő formaelemek, homlokzatképzés ellentmondása • A szecesszió építészete és a modern építészet törekszik a historizmus ellenmondásainak felszámolására.

2. A historikus építészet Bécs, Operaház

3. Oxford – Egyetemi Múzeum

4. EKLEKTIKA Steindl Imre: Országház, Budapest, 1880-1889. Neogót-neoreneszánsz stílusjegyek, barokk palota térformálása

5. Neoklasszicista ablakképzés. Széchenyi tér. Neobarokk ablakképzés. Klauzál tér. Szeged historikus belvárosa (Kárász utca)

6. A Szegedi Nemzeti Színház (1883, majd 1886)

7. Neoromán historizmus: SZTE BTK épület

8. Neoromán historizmus: Szeged, Római. kat. plébánia

9. Neogót historizmus: Szeged, a Fekete-ház (Gerster Károly, 1856 – 1857) Münster, Városháza, XIV. sz.

10. Neoklasszicizmus: Szeged, a Közművelődési Palota (1896)

11. Az akadémizmus: ahistorizmus képzőművészeti megfelelője A művészeti akadémiák (XVII. sz-tól) esztétikai elveihez ragaszkodó művészet – XIX. sz. 2. fele A klasszicizmus (reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek normaként való érvényesítése - az alkotás megtanulható, technikai részének túlhangsúlyozása (tudományos műv. oktatás) - merev formaelemek, mesterkéltség, dagályosság , dogmatikus esztétika - kiüresedő tradíciók: a modern élettől idegen Karl Piloty: Ceasar ledöfése. 1872. Alexandre Cabanet: Venus születése 1863. Wagner Sándor: Dugovics Titusz. 1859.

12. A modern művészet az akadémizmussal szemben jött létre J. L. Gerome: Kakasviadal. Millet: Kalásszedők. 1857. Edouard Manet: Claude Monet csónakja. 1874.

13. AZ IMPRESSZIONIZMUSAz impresszionista festőcsoport első kiállítása: 1874 „…közvetlenül a természetet festettem, s megpróbáltam visszaadni impresszióimat a legillékonyabb effektusokról” Monet Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap. 1872.

14. Impresszionizmus: plein air festészet A természet színeinek, fényeinek festészeti visszaadása Edouard Manet: Reggeli a szabadban. 1863. C. Monet: Reggeli a szabadban 1866.

15. Edouard Manet: a realizmustól az impresszionizmusig Manet: E. Zola portréja. 1868. Manet: S. Mallarmé portréja. 1877.

16. E. Manet: A Folies-Bergère bárja. 1881. E. Manet: Claude Monet csónakja. 1874

17. Claude Monet: La Grenouillere. 1869.

18. A plein airfestészet Monet: Magpie. 1868. Monet: A művész kertje Argenteuil-ben. 1869

19. Claude Monet: A roueni katedrális. 1892-94. A katedrális nyugati homlokzatáról készített tanulmány-sorozat (40 kép) a napszakok a különböző fényhatások játékát rögzíti.

20. Japán híd. 1899. Japán híd. 1900.

21. Az impresszionista festészet újításai: az európai festészet hagyományainak elvetése • új témák (természet, mindennapi élet, a modernitás) • a látvány, az élet pillanatszerűségének visszaadása • új festészeti technika: a tér és tömeg színárnyalatokkal való érzékeltetése • kontúr helyett színfoltok: a prizma tiszta színeinek alkalmazása, darabos ecsetkezelés Claude Monet: Kert. 1900.

22. Pierre-Auguste Renoir Moulin de la Galette. 1876. Két nő a kertben. 1875. Pasztell.

23. Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge. 1890. Edgar Degas: Táncosnők. 1899.

24. Neoimpresszionizmus – pointillizmus Georges Seurat: Vasárnap délután a Grandé Jatte-szigeten. 1886.

25. Posztimpresszionizmus – Paul Cézanne „Két dolog van festészetben: a szem és az agy; e kettőnek segítenie kell egymást; kölcsönös fejlődésükön kell munkálkodnunk… hiszen ezek az észleletek nyújtják a kifejezési eszközöket.” Cézanne Önarckép Húshagyókedd

26. Cézanne: a kubizmus előfutára Paul Cézanne: Csendélet.

27. Paul Cézanne Fenyőfák a Mont Sainte-Victoire-hegy előtt. 1885.

28. Cézanne: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni” Cézanne: A Mont Sainte-Victoire-hegy. 1904.

29. Vincent van Gogh (az expresszionizmus előfutára) Krumplievők. 1885. Híd Clichy-nél. 1887

30. Vicent van Gogh: Harvest látképe. 1888.

31. Vincent van Gogh: Ciprusok. 1889 Vincent van Gogh: Önarckép. 1886

32. Vincent van Gogh: Virágzó Cseresznyefa. Vincent van Gogh: Bokor. 1889.

33. Az impresszionistákra és a modern európai festészet kibontakozására ható japán fametszetek (XVIII-XIX. sz.) Hiroshige tájképei

34. Vincent van Gogh: Táj ciprusokkal Arles közelében. 1889.

35. Vincent van Gogh: Csillagos éj. 1889.

36. Van Gogh: „Sokszor olyan erős érzelmek rohannak meg, hogy szinte öntudatlanul dolgozom… és az ecsetvonások olyan szorosan, akkora koherenciával követik egymást, mint az ember szavai beszéd vagy levélírás közben.” Vincent van Gogh: Íriszek. 1898. Vincent van Gogh : Önarckép. 1889.

37. Paul Gauguin (a szimbolizmus és a fauvizmus előfutára) Önarckép a Sárga Krisztussal. 1889.

38. Gauguin: Nő gyümölccsel. 1893. Gauguin: Breton nők. 1894

39. Gauguin: Istenek napja. 1894.

40. Gauguin: Nave Nave Mahana: boldog napok. 1896

41. Gauguin: Lovasok a tengerparton. 1902.