TANTÁRGY NEVE

1. TANTÁRGY NEVE KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A gyógynövények feldolgozásának általános szempontjai, a gyógynövények szárítása, • Az illóolajok kinyerésének módozatai, berendezései, gyógynövények tisztítása, aprítása, a csomagolás és tárolás általános szempontjai HEFOP 3.3.1.

3. Előadás A gyógynövény nyersanyagok és drogok feldolgozása • A gyógynövények elsődleges feldolgozását általában a gyűjtőnek, illetve a termesztőnek kell végrehajtania, ami legtöbbször a szárítás. • A gyógynövény alapanyagok értékmegőrzésének szempontjai: • gyűjtés, betakarítás optimális időpontjának meghatározása (technológiai érettség), • a gyűjtés, betakarítás módjának meghatározása, elvégzése • csak a kívánt növényi részek kerüljenek begyűjtésre, mert az idegen növények, növényi részek, fásodott szárrészek, idegen anyagok, stb. jelenléte az alapanyag minőségét csökkentik, ugyanakkor megnövelik a szárítási, feldolgozási költségeket. HEFOP 3.3.1.

4. a betakarított anyag gyors beszállítása • Fontos, hogy a nedvdús nyersanyag rövid időn belül (3-5 óra) fedett, betonpadozatú helységben kerüljön elterítésre vékony rétegben. • A nyers anyag tömege legfeljebb kétszeresen haladja meg a szárítási kapacitást. • A kiterített anyagot 8 óránként át kell forgatni. • Szállításra érzékenyek: citromfű, tyúkhúr, kamilla, virágok általában, máriatövis, beléndek levelek, stb. HEFOP 3.3.1.

5. az alapanyag minősítése átvétel előtt • fajazonossági vizsgálat, idegen anyag tartalom, illetve az esetleges mérgező növényi részekkel történő szennyezettség vizsgálata, az alapvető minőségi jellemzők (szín, illat, stb.) meghatározása, • rendkívül fontos minőségbiztosítási teendő, mert az elhagyásából vagy felületes végzéséből eredő hibákat a feldolgozási folyamat későbbi fázisaiban már nem vagy csak igen költséges beavatkozásokkal lehet orvosolni. • feldolgozás előtti tárolás • külön kell tárolni a mérgező és nem mérgező, az erős illatú alapanyagokat, illetve a virágokat, leveleket, herbákat és a gyökereket. Azonos fajtájú alapanyagok esetében minőségük szerinti csoportosítás lehet szükséges. HEFOP 3.3.1.

6. Előkészítő műveletek (célja a szárítás hatékonyságának növelése) • tisztítás (fölösleges és káros anyagok, idegen növények és növényi részek, esetleg talaj, homok eltávolítása); eszközei: kézi tisztítás, rostálás, mosás, hámozás, • aprítás (a nehezen száradó, vastagabb növényi részek – főként gyökerek - feldarabolása); módjai: szeletelés, hosszanti hasítás, • fosztás (a levelek leválasztása a leveles szárról, egyes esetekben a szárítást követően végzik, pl. morzsolt majoránna) • Szárítás • a jó minőségű drogok előállításának egyik legfontosabb feltétele a szakszerű és kíméletes szárítás, • a levelek, hajtások és virágok víztartalma elérheti a 90%-ot, míg a szárazfalú termések és magvak esetében 15% fölötti. Ilyen állapotban nem tárolhatóak minőségromlás nélkül, ezért azokat szárítani kell. HEFOP 3.3.1.

7. A gyógynövények szárítása • A szárítás fizikai tényezői • a szárítólevegő hőmérséklete • a drog minőségének megóvása érdekében minél alacsonyabb hőmérséklet alkalmazása indokolt, • a szárító levegő hőmérséklete 60˙C-nál magasabb csak kivételes esetben lehet, • a mesterséges szárítás elején magasabb hőmérsékletet tartanak, amit fokozatosan csökkentenek, a végén pedig hosszabb ideig alacsonyabb hőfokon szárítanak, • a szárítólevegő nedvességtartalma • fizikai szempontból a levegő alacsony relatív nedvességtartalma a kívánatos, azonban az alapanyag egyenletes száradásának biztosítása érdekében a rendszerből kilépő, páradús levegővel keverik a szárítólevegőt. Így mérséklik a szárítandó anyag felületközeli rétegeiben a párolgás intenzitását. HEFOP 3.3.1.

8. a légáramlás sebessége és iránya • A hazai berendezésekben rendszerint 100-200 m/perc, • az áramlás egyirányú, ha a friss levegő a nyersanyaggal érintkezik először, a fáradt levegő pedig a száraz termékkel, • az áramlás ellenirányú, ha a friss levegő a száraz anyaggal érintkezik először. Ez utóbbi a gyorsabb, de jóval nagyobb veszélyforrást képvisel. • a szárítás időtartama • a szárítandó anyag minősége, víztartalma, valamint a felhasznált levegő hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg A legmegfelelőbb hőmérséklet 40-60˙C, de egyes növényeknél elérheti a 70-80˙C-ot is. A leszárított anyag víztartalma rendszerint 10-12%. HEFOP 3.3.1.

9. Szárítási módok • Természetes szárítás • A nap energiáját hasznosítja a nedvesség elpárologtatására. Hátránya az időjárástól való függés, a szennyeződés lehetősége, és a nagy helyigény. • Padlásterek, szárítópajták, fészerek jöhetnek elsősorban számításba a gyűjtött anyagok szárítására. A helyigény csökkentése szárítókeretekkel oldható meg. • A nagyfelületű levelek felfűzve is száríthatók. • Csapadékos időjárás esetén a félkész termék visszanedvesedhet, dohosodhat. • Mesterséges szárítás (hőenergia és művi légmozgás segítségével történik) • hideg levegős szárítás (15-25˙C): • A párolgásból származó nedvességet ventillátorokkal keltett légáramlat segítségével távolítják el a rendszerből. • Szárítási idő rendszerint 8-12 nap. HEFOP 3.3.1.

10. meleg levegős szárítás (30-80˙C): • A leggyakrabban alkalmazott eljárás. Mind a szárítandó anyag, mind a levegő mozgásban van. • Szárítási idő a virágoknál 4-6 óra, leveleknél 5-7 óra, herba esetében 6-8 óra, gyökér és kéreg esetén pedig 8-12 óra. • forró levegős szárítás (200-1000˙C): • Főként gyógyszeripari drogok (maszlag, gyűszűvirág, meténg, stb.) esetében használják. • A nyersanyag csak 2-5 percig tartózkodik a szárítótérben, de csak 60-70˙C-ig melegszik fel. • Az égéstermékek szennyezik a drogot. HEFOP 3.3.1.

11. Szárítóberendezések • Terményszárító padozat (TSZP) • Nagyteljesítményű ventillátor áramoltat alacsony relatív páratartalmú levegőt egy csatornarendszeren keresztül az anyaghalmazba. • Termogenerátor vagy hőlégfúvó közbeiktatható. • Rakfelülete 300 m2. • Rajta mag, virág, levél, herba, gyökér egyaránt szárítható. • Szárítási idő 4-8 nap. • Alagút szárító • 10-16 m hosszú vízszintes alagút, amelybe kocsikon 40-40 db, 2 m2 felületű szárítókereteken tolják be a nyersanyagot. • Munkaigényes technológia. HEFOP 3.3.1.

12. Dehydro és Schilde szárítók • Mozgatható tálcákon helyezik el a nyersanyagot, amelyet függőlegesen mozgatnak automatikusan a berendezésekben. • Szalagos szárítók • Modern, folyamatos üzemű berendezések. Nagy beruházási igényűek. Az egymás alatt elhelyezett 5 szalag felülről lefelé haladva ejti egymásra a szárítandó anyagot. A termék a berendezés alján távozik a rendszerből. • Forgódobos gyorsszárítók • Nagy teljesítményűek, de csak ipari feldolgozásra szánt termék állítható elő a felhasználásukkal. HEFOP 3.3.1.

13. Az illóolajok kinyerésének módozatai • Extrahálás (oldószeres kivonás) • Akkor alkalmazzák, ha az illóolajok kinyerése vízgőzdesztillációval nem oldható meg. • Történhet illékony vagy nem illó oldószerrel, alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten. • Leggyakoribb oldószerek: petroléter, szén-tetraklorid, aceton, metilalkohol, etilalkohol. • A kivonás lehet szakaszos vagy folyamatos üzemű. • Sajtolás • Pl. A citrusfélék olaja 100 ˙C körüli hőmérsékleten bomlik, ezért vízgőzdesztillációval nem nyerhető ki. • Az illóolajat a terméshéj hideg sajtolásával vagy pépesítés utáni centrifugálásával vonják ki. HEFOP 3.3.1.

14. Pomádés eljárás • A virágszirmokat 1-2 mm vastagon sertészsírral takarják, majd a kivont illóolajat alkohollal vonják ki a zsiradékból. • Pl. liliom, ibolya, narancsvirág és jázmin estén alkalmazzák. • Desztilláció • Az illóolajok kinyerésének legelterjedtebb eljárása. • Lényege, hogy folyadékot gőzzé alakítanak, majd hűtéssel ismét folyadékot nyernek. • A desztillátum összetevőit az eltérő fajsúlyuk alapján választják el egymástól . HEFOP 3.3.1.

15. A hidrodesztilláció típusai • vízdesztilláció • a nyersanyagot vízbe helyezik és együtt melegítik azzal, • víz- és gőzdesztilláció • a nyersanyagot a vízzel egy térben, de attól elválasztva (pl. perforált fémlemez) helyezik el • gőzdesztilláció • a növényi anyagon keresztül gőzt vezetnek, • a leggyakoribb eljárás HEFOP 3.3.1.

16. A hidrodesztilláció típusai víz- és gőzdesztilláció vízdesztilláció gőzdesztilláció Forrás: BERNÁTH, 2000. HEFOP 3.3.1.

17. Szakaszos üzemű illóolaj lepárló Forrás: BERNÁTH, 2000. HEFOP 3.3.1.

18. A lepárlás folyamata A lepárlás szakaszos, folyamatos üzemű, illetve konténeres lepárló berendezésekben történhet. • Előkészítés • egyes hosszabb részekből álló nyersanyagokat aprítani szükséges a gőz szabad áramlásának biztosítása, illetve a berendezés jobb kihasználása érdekében • Lepárlás • A lepárló üstben (3-5 m3) elhelyezett nyersanyagon keresztül közel atmoszférikus nyomáson 100°C hőmérsékletű, telített vízgőzt vezetnek, ami felhevíti azt, elpárologtatva az alapanyag illóolaj tartalmát. • A lepárlás időtartama a növény tulajdonságaitól, a berendezés típusától, a gőz mennyiségétől és áramlási sebességétől függ. HEFOP 3.3.1.

19. Hűtés, elválasztás • A víz- és illóolaj gőzöket kondenzátorokban alakítják újra folyadékká. • A párlat hőmérséklete 25-30°C. • Az illóolaj elválasztása florentini edényekben, a párlat összetevőinek (illóolaj, víz) sűrűségkülönbsége alapján történik. • Kiegészítő műveletek • A nyers illóolajat szűrik, tisztítják és csökkentik a víztartalmát. HEFOP 3.3.1.

20. A gyógynövények tisztítása és aprítása • Magtisztítás • elsősorban a termesztett fajok vetőmagjainak manipulálását jelenti a szokásos magtisztító berendezésekkel (rosták, triőrök, fotocellás válogatógépek, fajsúly szerinti szeparátorok, mágneses gépek, szelelők, stb.). • A magtisztítás terén felhasználható fizikai tulajdonságok: • nagyság (méret, alak), • tömeg, • fajsúly, • felület, • aerodinamikai tulajdonságok, • gördülékenység, • szín, stb. • Gyógynövény tisztítás és aprítás berendezései • válogatószalagok • vágógépek • morzsológépek • őrlőgépek • rostagépek • triőrök HEFOP 3.3.1.

21. Drogok tárolása, csomagolása • Tárolás • Csak jól szellőző, száraz helyiségek alkalmasak tárolásra. • A mérgező drogokat más drogoktól elkülönítve, külön, zárható helyiségben szabad tárolni. • Elkülönített tárolást igényelnek az átható szagú drogok is. • Csomagolás • Módjai: • bála  60-100 kg tömegű préselvény, bálazsákba varrják; • zsák  pl. termések, magvak tárolására; • papírzsák  pl. virágzatok, csipkebogyó, boróka tárolására; • műanyag zsák  ld. előző; • láda, doboz  értékes, nyomásra érzékeny drogok tárolására HEFOP 3.3.1.

22. Illóolajok tárolása • a tároló edényeket hűvös, fénytől védett helyen kell tárolni, színültig kell tölteni, légmentesen kell lezárni, • antioxidánsokat alkalmaznak, • a fémedények anyaga horganyzott vaslemez vagy alumínium legyen, • kisebb mennyiségek barna üvegedényben tárolhatók, • műanyag edények és gumidugók nem előnyösek, mert hosszabb távon az illóolaj megtámadja az anyagukat. HEFOP 3.3.1.

23. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az előadás során megismerkedhettek a hallgatók a gyógynövények feldolgozásának általános szempontjaival, szárításuk, illetve az illóolajok kinyerésének módozataival. HEFOP 3.3.1.

24. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a gyógynövények feldolgozásának általános szempontjait! • Ismertesse a gyógynövények szárításának fizikai tényezőit, a gyakorlatban alkalmazott szárítási módokat, illetve szárítóberendezéseket! • Ismertesse az illóolajok kinyerésének módozatait, a hidrodesztilláció típusait! HEFOP 3.3.1.

25. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: - szerk.: BERNÁTH J.: 2000. Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - szerk. BERNÁTH J.: 1997. Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - RÁPÓTI J. – ROMÁRY V.: 1999. Gyógyító növények. 13. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest. • Egyéb források: • HORNOK L.: 1990. Gyógynövények termesztése és feldolgozása. • http://www.agraroldal.hu/fitotomedicina_cikk.html • További ismeretszerzést szolgáló források: • BABULKA P.: 2004. Gyógy-, illóolaj- és fűszernövények. Ismeretterjesztő CD. Tárnics Kft. HEFOP 3.3.1.

26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍMEA gyógynövények falhasználása,a gyógyteák elkészítésének és alkalmazásának általános szempontjai • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: Dr. habil Zsigrai György HEFOP 3.3.1.