Fenntartható Utak Környezetvédelmi munkabizottság 2014. február 19.

1. Fenntartható UtakKörnyezetvédelmi munkabizottság2014. február 19.

2. Fenntartható UtakKörnyezetvédelmi munkabizottság A munkabizottság által felvetett főbb problémák: Technológiai tervezés hiánya Kőanyag halmazok gazdálkodási rendszerének hiánya WMA (mérsékelten meleg) aszfaltok alkalmazásának hiánya Hideg remix alaprétegek kötőanyagai megválasztásának egyoldalúsága Útburkolat akusztikai követelményeinek hiánya Vízgazdálkodási ÚME hiánya Környezetvédelmi szempont érvényesítése a beszerzéseknél

3. Fenntartható UtakKörnyezetvédelmi munkabizottság A munkabizottság öt munkacsoportban végezte munkáját:- A hideg és meleg újrahasznosítás eljárások szerepe az útburkolatok felújításában (Dr Törőcsik Frigyes)- Primer és szekunder kőanyag halmazok felhasználása a fenntarthatóság jegyében (Ézsiás László)- Mérsékelten meleg aszfaltok (WMA) hazai alkalmazásának lehetősége (Dr Pallós Imre)- Az utak fenntartható víztelenítési rendszerei (Major Gábor) - Útburkolatok zajkibocsátásának mérése és a zajcsökkentő burkolatok alkalmazásának lehetőségei (Bite Pálné dr)

4. A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában • A meglevő leromlott útpályaszerkezeteket helyben történő felújításának három-négy évtizedes múltja, tapasztalata van a világ különböző országaiban. • Hazánkban is több évtizede ismert. A kísérletek után műszaki szabályozással is rendelkeznek a különböző hideg és meleg eljárások. • Közös tulajdonsága valamennyi eljárásának, hogy a felújításra szoruló útburkolatot alaposan fel kell tárni, meg kell ismerni a különböző alkotó részek minőséget és mennyiséget. A hagyományos, új anyagok alkalmazásával járó felújításoknak egyre több un. hulladék elszámolási, külön költséget képező törvényi előírással kellene számolni. • A hidegeljárások többnyire a kisebb forgalmú, a teljes pályaszerkezet felújítását igénylő utakon terjedtek el, míg a meleg eljárások általában a főutak, autópályák aszfaltburkolatának kopó és ritkábban a kötőrétegét újítják fel.

5. A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában • A hideg eljárást lehet helyben, vagy a telepen is alkalmazni. • A helyben elvégezhető hidegremix felújítást többnyire kötőanyag hozzáadásával tervezzük, amely lehet • Hidraulikus • Szénhidrát alapanyagú • Valamilyen rugalmas más kötőanyag • A telepen történő újrahasznosításra akkor kerül sor kötelezően, ha a tönkrement burkolat alatt az altalajt is meg kell javítani és a pályaszerkezet anyaga is szennyezett. • A kivitelezéshez a technológia a keverék tervezése, a kötőanyag mennyiség meghatározása, a beépítés folyamata gyakorlatilag megegyezik a rész eljárásokéval, de mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkahely nem egy keverőtelep.

6. A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában • A hidegremix eljárásokkal új építési anyagokat lehet kiváltani, ezzel kímélni a természetes környezetünket, az alapanyag kincseinket. A szállítások csökkenésével a közúthálózat igénybevétele is csökken, a környezet károsítása mérséklődik. • A hidegremix eljárások alkalmazási helyét a NUP (nemzeti út-híd felújítási program 2013-2020) is igazolta. Min 5.000 km • A meleg eljárásokat az aszfaltburkolatok felújítására alkalmazzuk, amikor teherbírási és útalap minőségi problémák nincsenek. • A célgépek mennyisége és költsége az úton elfoglalt helyigénye és felvonulási költsége igényli a nagyobb 5-10 km-es munkaszakaszok kijelölését.

7. A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában • A meglévő aszfaltrétegek minőségétől függően alkalmazunk: • Meleg átkeverési eljárás (reshape) • mikor a felmelegítéssel egy újbóli keverést és esetleg kötőanyagot kap csak a meglévő aszfaltréteg. (tömörítési, hullámossági probléma volt) • Remix plusz (repare) • eljárás mikor, melegítés és esetleg bitumenpótlás után új 2 cm aszfaltréteget is kap a meglévő burkolat. (elöregedett a burkolat, felületjavítást igényelt) • Remixadmix eljárás (remix), • amely során a felmelegítés után a keverőegységbe továbbított régi aszfaltréteget új aszfaltkeverékkel kiegészítjük olyan módon, hogy ezáltal egy új aszfalt tulajdonságait nyerjük. (igen elöregedett, deformált burkolatot kell újjá építeni)

8. A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában • Az eljárások közös tulajdonsága, az igen költséges a célgépek alkalmazása, ezért csak koncentrált nagyobb feladatok esetén gazdaságosak. • Hazánkban mindkét eljárásnak mind a hidegnek az alsórendű hálózaton, mind a melegnek a főutakon, autópályákon több ezer kilométeres feladat lenne, amelyet más hagyományos eljárással nem is szabad kiváltani.

9. Kőanyaghalmazok – Aggregátumok - helyzetkép Építőipari alapanyagok, adalékanyagok (aggregátumok) • infrastruktúra fejlesztés/fenntartás nélkülözhetetlen pillérei • igények minőségi, mennyiségi, területi, időbeli jellemzőkkel tervezhetőek Rendelkezésre álló források: • Primer (bányászati) • elérhetőségük jogszabályokkal és ahhoz társuló hatósági gyakorlattal mindinkább korlátozott (környezet és örökségvédelem) • rendelkezésre álló ásványvagyon állami nyilvántartása minőségi jellemzők tekintetében hiányos, belőle hosszú és nagytávú infrastruktúra fejlesztés alapanyag ellátása nem tervezhető • Szekunder (bányászati, ipari és bontási hulladékok) • nincs olyan hazai nyilvántartás, mely teljes képet ad ezen potenciál területi, minőségi és mennyiségi paramétereiről, • felhasználás szabályzási és alkalmazási gyakorlata kezdetleges Aggregátum stratégia hiánya nem „csak” ellátási kockázatot jelent !!! • előre nem tervezett szállítási útvonalakat megjelenését generálja, • azokon pedig többlet környezeti és forgalmi terhelést. Minőségi alapanyag hiány kockázat!

10. Aggregátum-gazdálkodási rendszerek EU-s cél: fenntartható aggregátum gazdálkodás • Intézményi háttere Magyarországon hiányzik • Felhasználó ipari igények valamint a primer és szekunder források ismerete, mindezek egymásra épülő felhasználási koncepciója szükséges • Cél: természeti erőforrások hatékony felhasználása, hulladék források maximális hasznosítása mellett Eu-s kezdeményezések Közép és Dél-Kelet-Európai országok részvételével: • SARMa és SNAP-SEE projektek • Projekt résztvevő a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Európa szerte „gyerekcipőben”, kezdeményezések vannak, jelenleg ezen a területen Ausztria a leghatékonyabb

11. Másod nyersanyagok szabályozási környezete Jogszabályi sajátosságok: A hulladéktörvény szakmailag átgondolt végrehajtási rendeleteinek hiányában az építési-bontási hulladékok újrahasznosítása bonyolult és rendkívül bürokratikus módon végezhető hulladékkezelési tevékenységnek minősül, pl: • már 10 t/nap kapacitás fölötti feldolgozásnál is (munkaterületen végzett aszfalt marás vagy beton törés) előzetes környezetvédelmi vizsgálatot kell végeztetni, amely jelentős költség és időráfordítással is jár, korlátozva ezzel az újrahasznosítási kedvet. Műszaki szabályozás hiányossága: Jelentősen korlátozzák a szekunder anyagok nagyobb tömegű felhasználását az Útügyi Műszaki Előírások, melyek • valamennyi pályaszerkezeti réteg vonatkozásában származási és nem teljesítőképességi szempontok szerint értelmezik a másodnyersanyagok alkalmazhatóságát. • ezen korlátok a meglévő UME-kmódosításával egyszerűen feloldhatóak. Témakörrel kapcsolatos átfogó K+F programok serkentőleg hatnának a szekunder anyagok felhasználásának szélesebb körű elterjedésére

12. Intézményrendszer Primer és szekunder források egységes stratégiai kezelésének kialakításához és működtetéséhez megfelelő intézményi háttér „gazda” szervezet létrehozása szükséges, mely: • folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a felhasználó iparágakkal (igényoldal jellemzőinek megismerése) • és a tevékenység feltételrendszerét meghatározni kívánó jogalkotói csoportokkal (forrásoldal kezelése és fejlesztése) Bizottsági vélemény: „Suszter maradjon a kaptafánál!” azaz, • Vidékfejlesztési Minisztérium a bontási hulladék befogadó és feldolgozó telephelyek környezetvédelmi előírásainak felügyeletét lássa el, • a feldolgozási és újrahasznosítási folyamat műszaki környezetének szabályozási, tervezési és üzemeltetési kérdéseit kezelje a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

13. Mérsékelten meleg aszfalt Az utóbbi években kialakult egy új aszfaltgyártási eljárás, nemzetközi nevén a Warm Mix Asphalt (WMA), magyar megnevezéssel „mérsékelten meleg aszfalt” gyártása. Az aszfaltok gyártásánál a kőanyag-keveréket nem kell felmelegíteni a szokásos 160-190 0C hőmérsékletre, elegendő lehet már a 110-140 0C kőanyag-keverék hőmérséklet is, (2013.- ban Magyarországon mintegy 80 ezer tonna aszfaltot már mérsékelten meleg eljárású technoló-giával gyártottak.)

14. Mérsékelten meleg aszfalt A keverési hőmérséklet csökkentésének technológiái:- adalékszeres eljárások - a bitumen gépi habosítása- speciális elemeket is tartalmazó eljárások (pl. LEA)Ezen eljárások közös elve az, hogy a bitumen viszko-zitását a keverékgyártási és beépítési hőmérsékleti tartományban lecsökkentik. A használati hőmérsékleti tartományban (a 60 0C alatti burkolati hőmérsékleteken) már a bitumen eredeti visz-kozitása érvényesül.

15. Mérsékelten meleg aszfalt A legelterjedtebb a bitumen gépi habosítása. A habosító generátor-ban a 170–180 0C hőmérsékleten befecskendezett bitumenhez 2-4 % hideg vizet vezetnek nyomás alatt. Ez hirtelen (robbanás-szerű) vízgőz képződést és a bitumen viszkozitásának csökkenését okoz-za. Az ilyen állapotú anyag un. expanziós fúvókákon keresztül kilép a nyomás alatti rendszerből, habosított állapotúvá válik, tér-fogata 15-20 szoros lesz. Így kerül be a keverőteknőbe. A bitumen-hab egyenletesen vonja be a kőanyag szemcséket.

16. Mérsékelten meleg aszfalt Előnyök: • Energianyereség: 25-40 % • Környezetvédelem: CO2: 20-40 % , SO2: 20-35 % , NO2: 20-40 % csökkenés • Egészségvédelem: policiklikus aromás hidrokarbonok (PAH) 30-50 % csökkenés. (Ez az öntöttaszfalt gyártása-, építése esetében különösen fontos. ) A gőz-, és szagkibocsátás is csökken. • Aszfalttechnológiai előnyök: A hőmérséklet- redukció miatt a gyártásnál bitumen öregedése kisebb mérvű, az exhaustor-por csökkenése, bedolgozhatósági előnyök.

17. jelentős emisszió láthatóan nincs emisszió Mérsékelten meleg aszfalt

18. Mérsékelten meleg aszfalt Érdekeltségi kérdések, javaslatok: • az energiafelhasználás csökkentésére való törekvés, az ener-gia takarékosság, a környezetvédelem, és az egészségvédelem a megrendelői és vállalkozói oldal számára egyaránt fontos, • a fenntartható fejlődést szolgálva az útügyi irányításnak meg kell teremteni azon feltételeket, szerződéses követelményeket, amelyek elősegítik mérsékelten meleg eljárásos aszfaltok alkalmazhatóságának elterjedését, • támogató pályázati lehetőségeket kell kiírni, • el kell végezni a műszaki szabályozás minden részletre kiterjedő korszerűsítését.

19. „Fenntartható utak,fenntartható víztelenítési rendszerei„ • Víztelenítés/vízelvezetés elemeinek helyes alkalmazása (tervezés) • Beruházás-kivitelezés • Üzemeltetés • Oktatás (szemlélet, technológia) • Technológiai fegyelem • Forráshiány 2013.04. 2012.01. • K+F tevékenység bővítése • Technológiai oktatás • Szemléletváltás

20. „Fenntartható utak,fenntartható víztelenítési rendszerei„ Változó időjárási körülmények – változatlan műszaki előírások ÚT2.1-215. • 2003 nov. első kiadás • 2009 új kiadás szervezése • 2013 nincs kiadva ! • klímaváltozás hatásai • extrém időjárási körülmények • szemléletváltás szükségessége • VKI és VGT • Vízgyűjtőn tevékenykedők • együttműködése • új jogi és műszaki szabályozási • háttér kialakítása és egységes • alkalmazása

21. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata A téma indokoltsága • Magyarországon nincs szabályozva az útburkolat zaj szempontú értékelése, vizsgálata, egy-egy új, vagy felújított út átadásával nem jár együtt a zajkibocsátás vizsgálata. • Az útburkolat közúti zajra gyakorolt hatását az elmúlt években alkalomszerűen kerültek csak vizsgálatra, leginkább egy-egy új típusú burkolat építése után, elsősorban összehasonlító jelleggel. • A zajvédelmi számítások, előrebecslések elengedhetetlen adata az útburkolatokra vonatkozó megfelelő zajkibocsátási adat.

22. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata • A gördülési zaj csökkentésében jelentős hatást képviselnek a hangelnyelő burkolatok. • A burkolatok zaj szempontú értékelése, rangsorolása, adott helyen való alkalmazásához elengedhetetlen ismerni az egyes burkolatok zajkibocsátását.

23. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata Vizsgálati módszer, mérés • Magyarországon 2003. évben került honosításra az útburkolatok zajkibocsátásának vizsgálatát szabályzó MSZ EN ISO 11819-1:2003. sz. „Akusztika. Az útburkolatok közlekedési zajra gyakorolt hatásának mérése” c. szabvány. (SPB (Statistical Pass-By) módszer) • Az elmúlt években készített mérések szerint az újonnan épített burkolatok SPBI értéke (mintegy 33 mérés alapján) 75,5 – 85 dB között változik. A hagyományos mZMA-12 SPBI indexe 85 dB.

24. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata SPB mérés

25. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata Javaslatok: • útburkolatok akusztikai követelményeinek (jellemző, módszer, érték, stb.) definiálása, zajvédelmi, útügyi előírásokba való beépítése, • az akusztikai követelmények figyelembevétele a technológiai tervezésnél, • technológiai tervezési előírások zajvédelmi követelményekre vonatkozó kiegészítése,

26. Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata • a szabványos SPB index mérésének kiírása pályázatokban, közbeszerzési eljárások feltételeiben, • az utak használatbavételi eljárására vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás módosítása, • útburkolat akusztikai adataira vonatkozó országos adatbázis kiépítése, adatgyűjtés alapján térképi megjelenítéssel, • a probléma megrendelői igénnyel való megismertetése.

27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!