Gondolatok a hazai energiarendszerről és a szükséges változásokról

1. Gondolatoka hazai energiarendszerről és a szükséges változásokról Magyar Mérnökakadémia PálLászló Budapest, 2004. június 2.

2. Európa (EU 15) erőművi kapacitása (GW) 600 GW új kapacitás: mintegy 1300 Md Eur!

3. Európa primerenergia-felhasználása(a jelenlegi tendenciák változatlansága mellett) Kb. 33% földgáz

4. Európa primerenergia-felhasználása(a jelenlegi tendenciák változatlansága mellett) Egy valószínűbbnek vélt változat: kb. 26% földgáz.

5. Kulcskérdések Európa primerenergia-felhasználási prognózisa kapcsán • Növekvő földgáz-igény • Oroszország ?, Közép-kelet ?, Észak Afrika ? • 400 Md Euró az infrastruktúrára !? • Megújuló energia források (27% - lehetetlen!) • Rendszer-szabályozási és tartalékolási problémák • Preferenciák – árfelhajtó tényezők • Környezetvédelmi elvárások csak az atomenergiával teljesíthetők!? • Nukleáris szerepét újra fogják fogalmazni !

6. A világ kőolaj-kitermelése (1965-2002 – millió tonna)

7. A világ kőolaj-kitermelése régiók szerint (1965-2002 - millió tonna)

8. A világ kőolaj-kitermelése gazdaságpolitikai régiók szerint (1965-2002 - millió tonna)

9. Oroszország fő európai gázvezetékei

10. EU direktívák • A 96/92/EC döntés gyakorlati tapasztalatai: • az Eu politikai törekvései és szakmai megfontolásai eltérőek, • a rövid távú piaci szempontok háttérbe szorították a közép és hosszú távú megfontolásokat • határkeresztező kereskedelem, ellátásbiztonság, beruházások ösztönzése még mindig megoldatlan, • strukturális torzulásokat eredményező preferenciák, • országonként eltérő fejlődés, burkolt diszkrimináció, • alapvetően nemzeti, esetleg regionális piacok léteznek, • a várt verseny helyett nagyfokú erőkoncentráció, • Új EU direktíva 2003/54/EK: fel kell gyorsítani a teljes liberalizációt, az egységes piac létrehozását

11. EU direktívák (folytatás) • A 2003/54/EC direktíva alapelvei: • Teljes piacnyitás két ütemben (2004., illetve 2007. július 1.). • Hatékony, diszkriminációmentes hálózati hozzáférés, a hálózatüzemeltetők szétválasztásával, a tulajdoni viszonyok változatlansága mellett. • Közérdekű szolgáltatás megerősítése. • Alapszolgáltatás biztosítása. • Az alapszolgáltatás nyújtására kötelezett (végső menedékes) kijelölése. • Asérülékeny (védelemre szoruló) fogyasztók védelme. • Beruházások ösztönzése. • Regulátor(ok) feladatainak újrafogalmazása. • Bevezetési határidő: 2004. július 1 (Kivétel: DSO – 2007. július 1.)

12. Koncentráció az Európai Unió termelőkapacitásaibanA hét legnagyobb tulajdonos birtokolja a kapacitások 68 %-át! A fogyasztók számaránya hasonló.

13. Egy példa: az E-On Kelet-Európában - 2004

14. Árak a német OTC piacon 2003-2004-ben (zsinórterhelés) Euró/MWh

15. A magyar áramtermelés tulajdonviszonyai - 2003. TULAJDONOS GWh/év % MVM 11856 40,7 Tractabel 5048 17,3 AES 2887 9,9 RWE 4791 16,5 ATEL 1860 6,4 EDF 883 3,0 Croesus 513 1,8 Transelektro 200 0,7 E.ON 791 2,7 EMA Power 148 0,5 ÁPV Rt. 131 0,5 Összesen: 100

16. A szolgáltatók tulajdonosi összetétele, áramvásárlása az MVM Rt-től 2003-ban

17. A hazai gázrendszer Ez az egyik kínálati korlát! A hazai kitermelés csökken, az importért komoly verseny várható, az éves tárolási kapacitás és a napi szállítókapacitás véges.

18. Meglévő erőműveink kapacitásának tervezett alakulása Csúcsterhelés Új erőművek Alapkérdések: Ki fog építeni, milyen energiahordozóra ?

19. A piac hazai modellje a VET előtt Erőművek +import MVM Áramszolgáltatók Fogyasztók

20. A liberalizált piac hazai modellje Export-import MAVIR Kereskedők Feljogosított fogyasztók MVM Erőművek +import Közüzemi nagy- ker.+átvitel Közüzemi szolg. +elosztó Közüzemi fogyasztók Energia áramlás Szerződéses kapcsolat

21. Díjelemek a hazai árampiacon

22. Feljogosított fogyasztók száma a versenypiacon (2003/2004)

23. Közüzemi és versenypiaci fogyasztás alakulása (2003)

24. A rendszer főbb szakmai ellentmondásai • A versenypiac létrejöttéhez szükséges szabad kapacitások hiánya. • Hosszútávú áramvásárlási szerződések (PPA-k), ellentmondásos feltételekkel. • Kettős piaci berendezkedés, mesterséges átjárási korlátokkal. • „Átviteli rendszerüzemeltető” helyett „Független rendszerirányító”. • A közüzem kereszt-finanszírozzaa versenypiacot, különös tekintettel a kötelező átvételre és az átállási költségekre. • A nemzetközi gyakorlatból kirívó fogyasztói tarifarendszer nem ösztönöz hatékonyságra, gazdálkodásra. • A kötelező átvételt kivéve nincs ösztönzés befektetésekre, erre források sem képződnek.

25. A modellből eredő viták • Az MVM Rt-nek hosszútávú magánjogi szerződései vannak az erőművek többségével és az áramszolgáltatókkal. • Csak az MVM Rt-vel van magánjogi kapcsolata minden erőműnek, minden áramszolgáltatónak, a MAVIR-nak és a legtöbb kereskedőnek. • A MAVIR kiszakítását követően kb. 30 új szerződést kellett volna kötni, ezek jó része nem jö(hete)tt létre. • Az erőművi hatósági árak 2004. január 1-től megszűntek, de • szerződéses árformulák élnek, • az utolsó hatósági ár hivatkozási alap, • a tüzelőanyag árváltozások többsége az MVM Rt-t terheli, • közüzemi nagykereskedelmi ár hatósági maradt, • közüzemi fogyasztói ár szintén, • bővül a kötelező átvétel alá eső erőművek köre (megújuló, távfűtési, szociális, stb.).

26. A villamosenergia-rendszer szereplőinek összesített adózott eredménye (1996-2002, MdFt)

27. A piacnyitást követő főbb üzemi tapasztalatok • A rendszer a növekvő arányú zsinórterhelés következtében csak a PA Rt. visszaterhelésével szabályozható • A rendszer szabályozhatóságát biztosító szezonális és napi cserék gyakorlatilag ellehetetlenültek • A kötelező átvételt alá eső termelőket és a feljogosított fogyasztókat semmi sem ösztönzi a rendszer szabályozhatóságának elősegítésére

28. A továbblépés legfontosabb teendői, a piacnyitás folytatása Az EUdirektíva módosítása szükségessé teszi a hazai szabályozás változtatását. Fő szempontok: a verseny és piaci kínálat növelése, az ellátásbiztonság megőrzése, új befektetések ösztönzése Feladatok: • közérdekű szolgáltatás fogalmának meghatározása, • az ellátás biztonsága érdekében végső menedékes kiválasztása, • piaci szereplők mesterséges kettéválasztásának megszüntetése, • átviteli hálózat és a rendszerirányító integrálása, • a szükséges fejlesztésekre forrást biztosító piaci árrendszer működtetése, • a határkeresztező és versenyképes erőművi kapacitások fejlesztésére ösztönző jogszabályrendszer létrehozása, • árkompenzációs rendszer kidolgozása, • hatékonyságra és racionális energiafelhasználásra ösztönző tarifarendszer kidolgozása, • környezetbarát technológiák, megújuló áramtermelés EU konform támogatása, zöld bizonyítvány rendszer bevezetése, • jogszabályok deregulációja (1500 oldal!).

29. Az MVM átalakulása Magyarország EU-csatlakozása Villamos Energia Törvény, Magyar Energia Hivatal megalakítása MAVIR létrehozása, piacnyitási felkészülés Új Villamos Energia törvény (2002-től hatályban 1995 1996 1999 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1992 1994 2001 Iparági részvény-társaságok megalakítása MVM szekunder tartalék gázturbinák Piacnyitás I. ütem (30%) MVM kisebbségi részesedésének tőzsdei értékesítése? Privatizáció II. ütem (erőművek) MVM tőzsdeképes-ség elérése Piacnyitás II. ütem Privatizáció I. ütem (áramszolgáltatók teljes körű, erőművek részben) Piacnyitás III. ütem (?)

30. Az MVM Csoport és főbb befektetései MAGYAR ÁLLAM (ÁPV Rt.) + 1 db különleges részvény 99,8% 99,99% MVM Rt. Dunamenti Erőmű Rt.Mátrai Erőmű Rt. 25% + 1 db Paksi Atomerőmű Rt. 126 599 (M Ft) nukleáris bázisú energiatermelés MVM Partner Rt. 50 (M Ft) versenypiaci áramkereskedelem 100% 74,8% 99,7% 41,6% 42,8% 99,3% MVM Adwest HgmbH. 17 (M Ft) villamos energia külkereskedelem, külpiaci kereskedelem 0,01% OVIT Rt. 4 523 (M Ft) villamos átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása, létesítése Vértesi Erőmű Rt. 18 179 (M Ft) szénbázisú villamos energia-termelés, távhő szolgáltatás Tatabányai Erőmű Kft. 604 (M Ft) Tatabánya távhőellátása MIFÜ Rt. 80 (M Ft) Miskolc távhőellátása ERBE Energetika Kft. 77 (M Ft) Mérnökiroda Villkesz Kft. 100 (M Ft) logisztikai szolgáltatások 25,2% GTER Kft. 50 (M Ft) szekunder tartalék gázturbinák üzemeltetése 0,07% 0,03% 15,9% Szakmai befektetők >50% Önkormányzatok, kisbefektetők, egyéb Önkormányzatok, kisbefektetők, egyéb

31. Az MVM Rt. alaphálózata alállomások: 23 db távvezetékek: 750 kV: 268 km 400 kV: 1950 km 220 kV 1486 km 120 kV 130 km

32. Jövőkép Az MVM Rt. a stratégia megvalósítását követően is a nemzeti energia-politika megvalósításában fő szerepet játszó vertikálisan integrált villamos energia-ipari vállalatként fog működni. • A társaság meghatározó tevékenysége a kereskedelem, amely minden piaci szegmensben (nagykereskedelem, közvetlen fogyasztói értékesítés, végső menedékesek ellátása) részt vesz • Az MVM Rt. a PA Rt. révén, kereskedelmi érdekei által vezérelten meghatározó módon vállal szerepet a villamosenergia-termelésben is bővíteni kívánja termelési portfolióját. • Az MVM csoporton belül valósul meg a rendszerirányítás és átvitel összevonásával létrejött TSO. Ehhez kapcsolódik a távközlési tevékenység, melynek többlet kapacitásai a piacon kerülnek értékesítésre. • Továbbra is az MVM Rt. tulajdonában maradnak a rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtó szekunder tartalék gázturbinák. A stratégia megvalósításának eredményeként az MVM Rt. a közcélú feladatait nagy biztonsággal ellátó, nyereséges üzleti tevékenységet folytató tőzsdeképes társasággá válik.

33. A(z általam) kívánatosnak tartott MVM Rt. MVM Rt. Kereskedő Végső menedékest ellátó Befektetési holding Erőművi PPA-k ÁSZ-ok Import szerződések Kereskedők Kötelező átvétel Nagyfogyasztók Feljogosítást igénybe nem vevők/végső menedékesek Verseny beszerzések Átviteli rendszer-üzemeltető (TSO) Távközlés Szekunder tartalék gázturbinák Paksi Atomerőmű Rt. Egyéb termelői portfolió Kapcsolt energia-termelés