Özönnövények Magyarországon 3.

1. Özönnövények Magyarországon 3.

2. Angol neve: Green ash, német neve: Rotesche Morfológiai jellemzés: Akár 25m magas Páratlanul szárnyasan összetett, 7-10 cm hosszú, nyeles levélkéből áll április, kétlaki, virágtakarója redukált, buga virágzat lependéke hengeres Északi vörös kőris (var. austini) Zöld kőris (var. subintegerrima)  ♠   Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

3. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris • Származás, elterjedés • Atlantikus Észak-Amerika • Európába a 1780 körül került • Első hazai adatai 1800-as évek végéről származnak: ligeterdőkbe, nemes nyárasokba, szikre próbálták telepíteni Életciklus, életmenet • Már 6-7 éves korban teremhet • Magassági növekedése kezdetben évi 1 m • Lombfakadás előtt virágzik • Jól regenerálódik (tuskó, tő és gyökfősarjak) • A tüzet jól tolerálja

4. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris Termőhelyigény • Főleg síkvidéken • Melegkedvelő, sótűrő • Tápanyagigénye kicsi, az elöntést jól viseli, fényigényes • Biotikus interakciók • Allelopatikus • Kumarint tartalmaz, kevés rovarfogyasztója van, hajtásait a szarvas rágja Gazdasági jelentőség • Dekoratív dísznövény • Jó várostűrő • Bútor- és sportszergyártásban használható

5. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris • Természetvédelmi jelentőség • Átalakítja a természetközeli társulásokat • Kezelése • Főleg mechanikai úton történik, termős egyedek eltávolítása • Vegyszeres védekezés • Leárnyékolás honos fajokkal

6. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

7. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

8. Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

9. Angol neve: Box elder, német neve: Eschen-Ahorn Morfológiai jellemzés: Akár 21 m magas (12-15 m), főgyökere mélyre hatoló, talajra fekvő ágai legyökeresedhetnek Páratlanul szárnyasan összetett, 3-7 levélkéből áll Március – május, kétlaki, virágtakarója redukált Ikerlependéke hegyesszöget zár be Észak-Amerikában 6 változata van  ♠   Acer negundo – zöld juhar

10. Acer negundo – zöld juhar

11. Származás, elterjedés • Észak-Amerika (Kanadától Kaliforniáig) • Európába a 17. században került • Hazánkba 1770-ben érkezett Életciklus, életmenet • Csírázás áprilistól szeptemberig • A magok sokáig megőrzik csírázóképességüket • Minden évben sok magonca kel • Lombfakadás előtt virágzik • Jól regenerálódik • Fiatalkori növekedése gyors Acer negundo – zöld juhar

12. Termőhelyigény • Főleg síkvidéken • Elöntést és a szárazságot is tűri • Tápanyagigénye kicsi, • Mérsékelten árnytűrő • Jó várostűrő • Biotikus interakciók • Allelopatikus • Az amerikai fehér medvelepke tápnövénye Acer negundo – zöld juhar Gazdasági jelentőség • Dekoratív dísznövény, kertészeti változatok, jó várostűrő • Méz és szirupnyerés • Bútor- és papírgyártásban használható (dobozok, stb.)

13. Természetvédelmi jelentőség • Átalakítja a természetközeli társulásokat • Harkályok kedvelik a fáját • Háziállatokra mérgező lehet • A zöld juhar poloska gazdanövénye • Épületek szerkezetét rongálhatja Acer negundo – zöld juhar • Kezelése • Főleg mechanikai úton történik, termős egyedek eltávolítása • Gyökérnyak átfúrása • Vegyszeres védekezés • Leárnyékolás honos fajokkal

14. Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)

15. Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)

16. Acer negundo – zöld juhar

17. Acer negundo – zöld juhar

18. Amorpha fruticosa – gyalogakác Ámorfa, kinincs, víziakác Angol neve: False indigo, német neve: Gemeiner Bleibusch Morfológiai jellemzés: 3-4 m magas cserje, terpénszagú, mély gyökerű Páratlanul szárnyasan összetett, 11-25 levélkéből áll június – július, 8-11 cm hosszú, felálló füzér Görbült, nem felnyíló hüvely  ♠  

19. Származás, elterjedés • Észak-Amerika keleti része • Európába a 1750-ben került dísznövényként • Első hazai adata 1907 • Az 1. vh. után a Duna és a Tisza völgyében telepítették • Legtömegesebb: Nagyalföld, Tisza és mellékfolyói mente Amorpha fruticosa – gyalogakác Életciklus, életmenet • Lombfakadás május, virágzás június – július, termésérlelés augusztustól • A magtúlélés hosszú • Tőről jól sarjad

20. Amorpha fruticosa – gyalogakác Termőhelyigény • Főleg síkvidéken • Laza talajú, időszakos elöntést kapó, tápanyagban gazdag, nem túl árnyékos helyeken • Ligeterdők, nemes nyárasok, magaskórósok, csatornák mente • Telepítve homokon, sziken is • Biotikus interakciók • Rovarmegporzású, allelopatikus • Gyökérkonkurenciája erős • Mérgező / taszító a rovarok számára, ezért kevés fogyasztója van, háziállatok legelhetik, a vad nem eszi, termését madarak terjesztik

21. Amorpha fruticosa – gyalogakác Gazdasági jelentőség • Homok és erózióvédelem, tűzifa, rekultivációs cserje, nitrogénkötő, alom, zöldtrágya, komposzt, dísznövény, mézelőnövény • Gátolja az erdőfelújítást • Természetvédelmi jelentőség • Gyengíti a töltéseket • Átalakítja a természetközeli társulásokat, kaszálókon, legelőkön is uralkodó lehet • Fészkelő madarak és a nagyvad számára is káros

22. Amorpha fruticosa – gyalogakác • Kezelése • Mechanikai úton nehezen irtható, jól sarjadzik • Megelőzés: rendszeres kaszálás, legeltetés • Szárzúzás, erdészeti cserjeirtó • Természetes elegyarányú második lombkorona- és cserjeszintű erdő telepítése • Vegyszeres kezelés (glifozát), permetezés, kenés

23. Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

24. Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

25. Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

26. Angol neve: Black cherry, német neve: Spätblühende Traubenkirsche Morfológiai jellemzés: Közepes termetű fa, 24-25 m Elliptikus vagy tojásdad, fűrészes, fonáka a középér mentén rozsdabarnán szőrös május – június, 8-14 cm hosszú, fehér virágú fürt Fényes, fekete, csonthéjas termés, maradó csészével  ♠   Prunus serotina – kései meggy

27. Prunus serotina – kései meggy • Származás, elterjedés • Észak-Amerika keleti része • Európába a 1620-as években került dísznövényként, erdőgazdasági célból a 19. században kezdték telepíteni • Első hazai adata 1897 • Terjedése elsősorban bolygatott erdőrészletekben figyelhető meg Életciklus, életmenet • Fiatalkori növekedése gyors • Lombfakadás április, virágzás május, termésérlelés szeptember • Magjait madarak terjesztik • Tőről jól sarjad

28. Termőhelyigény • Észak-Amerikában 24 erdőtársulásban előfordul • Az időszakos elöntést is elviseli, de üde és száraz élőhelyeken, a kötöttebbtől a laza talajokon át sokféle talajtípuson megjelenhet • Hazánkban homoki kultúrerdőbe, erdei és fekete fenyvesbe, akácosban, nemes nyárasba telepítették Prunus serotina – kései meggy • Biotikus interakciók • Sűrű újulata túlnőheti és leárnyékolhatja a honos fajokat • „Magoncbankot” képez • Termését sok madárfaj és számos kisemlős fogyasztja, a hajtások mérgező anyagokat tartalmaznak

29. Prunus serotina – kései meggy Gazdasági jelentőség • Fája kemény, csavarodva reped, nehezen megmunkálható • Alsó lombkoronaszint kialakítására használták • Gátolja az erdőfelújítást, és a fakitermelést • A honos és telepített fafajok víz- és tápanyagkonkurense • Őszi lombszíneződése miatt parkokba, fasorokba ültetik • Természetvédelmi jelentőség • Akadályozza a honos fafajok felújulását, csökkenti az aljnövényzet fajgazdagságát

30. Prunus serotina – kései meggy • Kezelése • További terjedése a bolygatás csökkentésével részben megakadályozható • Leghatásosabb a kémiai és a mechanikai kezelés kombinációja: a kivágott egyedek tuskóit glifozáttal kezelik • Kisebb magoncok kézzel eltávolíthatók

31. Prunus serotina – kései meggy