Piaci formák

1. Piaci formák fajtái

2. Piaci formák A piaci formák jellemzése A piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges, közülük kiemelkedik az a helyzet, amikor néhány egymást jól ismerő egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng adott termék piacán. Az utóbbit (oligopol) piacnak nevezzük.

3. Piaci formák • A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők: • Mennyien vannak az eladók és a vevők • Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra • Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat • A piaci verseny formái: • Tökéletesen versenyző piacok (kompetitív) • Monopolizált piacok • Tiszta monopólium piaca • Oligopol piac

4. Tökéletes verseny • A tökéletes verseny (kompetitív piac) • Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és sok kis vevő van. • Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nem tud olyan árat vagy olyan mennyiséget kínálni, hogy az elmozdítsa a piac egészét.

5. Tökéletes verseny • Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be és kilépés. • A tökéletes verseny elengedhetetlen feltétele a szabad be- és kilépés, tehát hogy senki és semmi ne akadályozza újabb termelők és vevők be- vagy kilépését. Jogi vagy pénzügyi-gazdasági feltételek gátolhatják a termelők szabad mozgását. Például komoly gazdasági akadályt jelent, ha óriási tőket kell indulásként befektetni.

6. Tökéletes verseny • Tökéletes verseny esetén a vállalkozó számára a piaci ár adottság. Ekkor a vállalat egyetlen „p” piaci árat érhet el. Ezen az áron bármennyit eladhat saját szerény lehetőségein belül. Ennél többért egyetlen darabot sem vesznek meg tőle! A tökéletes verseny vállalat összbevétele az ár és a mennyiség szorzata: • TR = P * Q

7. Monopolisztikus verseny • Monopolisztikus verseny– tiszta monopólium • A monopolizált piac kifejezést használjuk akkor, amikor általánosabban akarjuk kifejezni, hogy a tiszta verseny feltételei hiányoznak. • Ez azt jelenti, hogy csak néhány nagy vállalat van a piacon. A monopolpiac különleges esete a tiszta monopólium, amikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca. Ha egy vállalat egyedüli eladója valamely terméknek vagy szolgáltatásnak, sem hazai versenytársai sem importált termékek nem befolyásolják érdemben a hazai piacát, akkor monopol szerepet játszik.

8. Monopolisztikus verseny • Monopolisztikus verseny jellemzői: • Az adott piacon relatív sok vállalat működik, amelyek piaci részesedése kicsi de nem elhanyagolható. •  Vállalatok által gyártott termékek v. felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. • Az iparágat képező vállalatok az árra és a termelni kívánt mennyiségre vonatkozó döntési folyamatukban nem veszik figyelembe versenytársaik hasonló döntéseit. • Szabad a piacra való belépés és a kilépés. • Sem lehetőségük, sem motivációjuk nincs a piacon szereplő vállaltoknak, hogy összejátszanak annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az árat v. a kibocsátandó termékmennyiséget.

9. Monopólium • Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon.(jegybank, Paksi atomerőmű) • A monopolvállalat közvetlenül érzékeli a piacot, s egyszerre képes meghatározni, milyen áron és mennyit érdemes gyártani. • A monopólium nem árelfogadó, hanem önmaga is képes befolyásolni a piaci árat. A monopólium kialakulásának több oka is lehet:

10. Monopólium • Az optimális üzemméret nagysága a piachoz. Ha az üzemméret viszonylag kicsi a piachoz képest, akkor az iparág közelít a tökéletes versenyhez. A gazdaságos üzemméret alapján kialakuló monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. • A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Néhány modern iparág nagyméretű komplex gyárakat, elszereléseket, nagyobb pénzbefektetést kíván. Minél nagyobb pénzbefektetés kell adott piacra való sikeres belépéshez, annál inkább korlátozott a belépők köre.

11. Monopólium • Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit általában szabadalmak védik. A termék pontos leírását és termelésének engedélyét valamint gyártási eljárását meg kell vásárolni. Monopolhelyzetbe jut egy cég, ha megszerez egy értékes szabadalma és a licencet nem adja tovább. • Ellenőrzési monopólium fontos nyersanyagforrások felett. Az iparágban hosszabb ideig működő cégek fokozatosan megszerezhetik az ellenőrzést a termelési folyamathoz szükséges nyersanyagok területén. Az ilyen engedélyek (koncessziók) megvásárlásával monopolhelyzetbe kerülhet a vállalat, ami egyoldalú előnyöket biztosít piaci partnereivel szemben.

12. Monopólium • Az állami piacszabályozás is korlátozhatja a piacra lépést. A vámok hatásosan védik a belső piacot, korlátozzák a külföldiek belépését, mert megdrágítják termékeiket. A behozatali tilalom még keményebb korlát. Egy vállalat monopolistává válhat azzal, hogy az államtól sikerül megszereznie egy adott szolgáltatás nyújtásának vagy termék termelésének kizárólagos jogát adott földrajzi régióban.

13. Oligopólium • Oligopólium • A modern gazdaságok legelterjedtebb, nem tökéletesen versenyző piaci típusa az oligopólium. • Átmeneta tiszta monopólium és a tiszta verseny között: kevés, egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással. • Oligopol piacon a tiszta monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett.

14. Oligopólium • Oligopol piacon egyaránt van homogén jellegű terméket vagy szolgáltatást előállító vállalat (cement, hengerelt acéláru) és differenciált terméket gyártó (személygépkocsik, olajfinomítók, légitársaságok). • A nagy kibocsátási volumen miatt a vállalat termelése döntő módon befolyásolhatja az iparági kínálat alakulását, de ez mindegyik piaci résztvevőre igaz. • Az oligopóliumok ármeghatározók. Árkereső magatartásukat korlátozza versenytársaik piaci jelenléte.

15. Versenyszabályozás Versenyszabályozás szükségessége: • Mindazon törvények és intézkedések, amelyek a monopol pozíciók kialakulását akadályozzák, vagy a verseny élénkítését támogatják olyan piacokon, ahol a termelés mérete, a termelési költségek nem indokolják monopolpiac kialakulását, megtűrését.

16. Versenyszabályozás • ▪         Tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása, ha érezhetően korlátozza a versenyt. Törvénytelen, ha két vagy több versenytárs vállalat szerződést vagy burkolt megegyezést köt az árak egyeztetett kialakítására, a piaci felosztásra, egyéb versenytársak kizárására. • Árkartell:a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyébüzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; • Piacfelosztás:a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;  • a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás; • ▪          Tilos kizáró egyezmények kötése: pl. olyan feltétellel szerződni egy kereskedővállalatnak, amely megtiltja, hogy versenytársaktól is vásárolható hasonló termék. Eszerint például tilos szerződésben kikötni, hogy akkor kap Coca-Colát, ha vállalja, hogy Pepsit soha nem árul.

17. Versenyszabályozás • Tilos az árukapcsolás: annak kikötése, hogy az egyik árut csak akkor kapja meg, ha a másikat is megvásárolja. • ▪          Tilos a tisztességtelen piaci magatartás (megtévesztő tájékoztatás, hírnévrontás, utánzás) • ▪         Tilos a fogyasztók megtévesztése: valótlan tényt közölni az áruról (anyagösszetétel, származási hely, címke stb.). • Tilos például árengedményt úgy imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthúzva, egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.

18. Versenyszabályozás • Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni: (Matáv!) így különösen a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan, egyoldalú előnyt kötni; piacra lépést vagy műszaki fejlődést akadályozni • ▪         Tilos dömpingár alkalmazása: a vállalat nem viheti a termékét a költségeinél alacsonyabb áron egy piacra óriási mennyiségben. Ezzel a dömpinggel tönkreteszi a versenytársait, hogy utána mint a piac egyedüli eladója megemelje az árakat és monopolprofitot érjen el.