A turizmus mérése, statisztika

1. A turizmus mérése, statisztika • 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) • 1980. „turizmus” meghatározása (Manila) • 1989. „turizmus” meghatározása (Hága) • 1991. a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása)

2. A turisztikai mérésének szükségessége • A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását (ipar – turizmus) • A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását • Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

3. A statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. • Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. • A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

4. A turizmus formáinak mérési lehetőségei • a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre • a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan

5. Belföldi turisztikai térszínek = Turisztikai régiók Magyarországon

6. Turizmus statisztika • Határstatisztika • Szálláshelyi statisztika • Banki felmérési módszer • Megkérdezéses módszer (anketőrös) • Utazási irodai statisztika

7. A vendégforgalom számbavételi lehetőségei • Határstatisztikai megfigyelések, amellyel csak a nemzetközi turizmusra használható. • Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

8. Határstatisztikai megfigyelések • Mechanikus vagy elektronikus számlálással • Útlevélvizsgálat során (Megszűnőben) • Adatlapok kitöltése segítségével történhet. Az Európai Unióban egyre kevesebb szerepe lesz a határoknak.

9. Adatok határstatisztikai megfigyelésekből • A be- és kilépők száma • A belépők nemzetisége • A be- és kilépések határállomásai • Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként Összesítik, híradásokban is szerepelhetnek.

10. A határstatisztika előnyei és hátrányai • (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül • (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle.

11. Szálláshely-statisztika A vendégek számbavétele a szálláshelyeken (pl.: szálloda, panzió) történik, melynek módjai a következők: • a vendég útlevele, személyi igazolványa alapján a porta jegyzi le az adatokat, • a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

12. Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból • Szálláshely szolgáltató egységek száma • Szálláshely szolgáltató egységek típusa • Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága • Árak, bevételek

13. A szálláshely statisztika előnyei és hátrányai • (+):a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. • (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál • (tehát: nem ad választ mindenre).

14. Kapacitás és kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója • Szoba és szobakihasználtság, • Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, • Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

15. Utazási irodák statisztikai felmérései • Egyes országok a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

16. Központi banki módszer A központi jegybank (Magyarországon: MNB) kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől (kereskedelmi bankok, utazási irodák és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetek) az információkat: • (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, • (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (Euro).

17. Megkérdezéses módszer A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. • (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, • (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok

18. Az „ideális” módszer • A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

19. Kutatási eljárások Szekunder információgyűjtés (Desk research) • Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezéseés elemzése • Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka) • Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?) • Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?) • Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek • Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek

20. Szekunder információforrások

21. Az empirikus kutatás típusai JELLEMZŐ KVANTITATÍV KVALITATÍV Mintanagyság nagy, minimum 50 f ő kicsi, maximum 100 fő Kérdezés módja sztenderd, minél a kérdezett állandóbb, annál személyéhez/csoportjához megbízhatóbb igazodik Eredmények típusa számok, statisztikailag nyelvileg és vizuálisan verifikálható mennyiségi megfogalmazott állítások, tendenciák értelmezések, leírások, jellemzések f ő tudományos háttér matematika, statisztika, pszichológia, demográfia, szociológia szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Felhasználása feltárt jelenségek feltárás, megértés, verifikálása, bizonyítás megismerés

22. Empirikus adatfelvételi módszerek • Kvalitatív módszerek • Csoportos módszerek • Egyéni módszerek • Megfigyeléses módszerek • Kreatív módszerek • Kvantitatív módszerek • Megkérdezés • Kísérlet (teszt)

23. Kvalitatív kutatási módszerek • Mélyinterjúk • egyéni • páros • Fókusz csoportok • mini csoportok (4-6) • klasszikus csoportok • Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák

24. Kvantitatív kutatási eszközök • Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása. • Kérdőív: • zártkérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ, • nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét. • Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája

25. Információszerzés költsége / informáltság mélysége • Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége Kompromisszumok

26. A jó marketingkutatás jellemzői Tudományos módszer Kreativitás Komplex módszerek Az információk értéke és költsége egymással arányos

27. Turizmus KonjunktúraindexeTUX • Annak ellenére, hogy a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és nehezen nyomon követhető tevékenység a jelentősége mind világ mind Magyarország világviszonylatban folyamatosan növekszik.

28. TUX jelentőssége 1999-ben a Magyar Turizmus ZRt. olyan mutató kialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., 2001. negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

29. TUX • A módszer: egyszerű • Korlátozott adatigény • Vállalkozás orientált • Rendszeres monitoringot és előrejelzést tesz lehetővé

30. TUX • Kiegészíti a statisztikai adatokat • Kvalitatív információkat is tartalmaz • A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi

31. TUX jellemzői 1. • A teljes ágazatot figyelembe veszi • Belföldi turizmust • Beutazó turizmust • Kiutazó turizmust

32. TUX jellemzői 2. • Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat • Múltra vonatkozó index • Jövőre vonatkozó index • A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja • Lakossági index • Vállalkozási index • Szakmai index

33. A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje

34. A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje

35. TUX • Negyedévente került számításra • Alapja: statisztikai adatok • Indexek • Primer (elsődleges) kutatás • Face-to-face interjúk • Strukturált kérdőívek

36. A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei Mintaméret Szegmens (db) 18 év feletti magyar lakosság 1000 (ténylegesen utazó) 50 f ő feletti vállalkozások 200 TO / TA 200 Múzeum, kiállítóterem 100 Szálloda, panzió 200 Étterem 100 Légitársaság 15 Autópálya 2

37. TUX • Kvantitatív kérdések • Indexek, arányok • Kvalitatív kérdések • Eredmények egyenleg formában • Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal • Optimista (+) vs. pesszimista (-) • Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal

38. A TUX index és a statisztikai adatok viszonya A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (várakozások és tényadatok) %-os változás

39. TUX - Problémák • Rövid idősor • Szezonális kiigazítás hiánya • Túl sok összetevő • Súlyozási eljárás hiánya • Nem elég gyakori