Modern integráció- elméletek

1. Modern integráció- elméletek

2. Föderalizmus • Altiero Spinelli olasz filozófus = „klasszikus • (alkotmányos) föderalizmus” szülőatyja • ellenzi és támadja a nemzetállamiságot, • a kormányok közötti együttműködés helyett • a politikai unió létrehozása, • az integráció folyamatát föderalista (szövetségi) • államépítési folyamatként kezelik, • a nemzetállamok önként átadják szuverenitásuk, • kompetenciájuk egy részét egy nemzetek felett álló • (szupranacionális) intézményrendszernek, • a hatalom a szupranacionális, a nacionális és • szubnacionális szint között oszlik meg,

3. neve = Európai Egyesült Államok • (USA, Kanada és Svájc berendezkedése alapján) • egy közösen írott európai alkotmány, • egy közös európai hadsereg, • Winston Churchill, Jean Monnet Altiero Spinelli

4. Funkcionalizmus • David Mitrany • nemzetállamok túlhaladottá váltak, • nemzetközi szakmai jellegű szervezeteket kell • létrehozni az élet legkülönbözőbb területein • pl. kereskedelem, közlekedés, szállítás, • kommunikáció, egészségügy, • ezek nem egy ország területéhez kötődnek • a nemzetállam intézménye lassanként feloldódik, • a szerepét fokozatosan a nemzetközi szervezetek • veszik át, • pl. Montánunió

5. Neofunkcionalizmus • Ernst B. Haas • az integráció az a folyamat, amelynek során, • megszűnik az államok szuverenitása; • integráció kezdete = politikamentes területeken, • gazdasági együttműködések szélesítése, • így kiküszöbölhetőek a nehezen kezelhető „kényes” • kérdések. • a gazdaság összefonódódása, • a „funkcionális spill over” nem áll meg a gazdasági • folyamatoknál, kiterjed a politikai kapcsolatokra is, • létrejön a „politikai spill over”.

6. a gazdasági együttműködés végül az egységes gazdasági és politikai tér kialakulását eredményezi. Földrajzi spill-over = bővítések Ernst B. Haas

7. Kormányköziség • intergovernmentalizmus • Alan Milward • a realista iskolákra támaszkodó kormányközi elmélet • a neofunkcionalizmus kritikájaként bontakozott ki, • a neofunkcionalisták negatívuma: figyelmen kívül • hagyták a nemzetállamok jelentőségét és • nem fordítottak figyelmet az integrációt befolyásoló, • nemzeti keretek között végbemenő folyamatokra, • a kormányköziség = a részt vevő nemzetállamok • szuverenitásuk egy részét ráruházzák a közösségre,

8. Többszintű kormányzás • (multilevel governance) • legkiforrottabb elméletsor • az integráció = egy többszintű döntéshozatal • a tagállami érdekek (államok közötti egyeztetése) + • egy nemzetek feletti döntési szint + • a tagállami szint alatt kifejlődő (szubnacionális) • döntéshozatali struktúra. • szupranacionális szinten egy a tagállamihoz • hasonló döntés-előkészítő és végrehajtó • intézményrendszer jön létre, • szubnacionális szinten a helyi és regionális • önkormányzatok a szubszidiaritás elve alapján • működnek.

9. Európa évezrede = a 2. évezred • kezdete 955 Augsburg, Európa összefogása a • barbárok ellen • nagy földrajzi felfedezések • gyarmatosítások • a világ gazd. pol. kat. tech. kult. vezető hatalma • 20. sz. hanyatlás • első világháború • elveszíti vezető szerepét a világban • gyarmati felszabadító harcok • Eu. belső erőforrásai kimerülnek, nem tud önállóan • talpra állni, csak USA segítséggel

10. Kísérlet az európai integrációra az első világháború után USA föderatív elrendezés Wilson 14 pontja ↓ kiábrándulás a konferencián nem csatlakozik a Népszövetséghez ismételten izoláció Oroszország világforradalom Lenin ↓ a világforr.elbukik „szocializmus egy országban” Sztálin

11. Az USA Európa-politikája • A háború idején nincs egységes vélemény: • Az európai egység USA-nak nem kívánatos, mert sérti az USA • gazdasági és exportérdekeit • 2. Gazdaságilag hasznos lenne egy egységes, dinamikusabb Európa. • Feltétel: demokratikus integráció, lakossági jóváhagyás, résztvevő • államok önállósága megmarad.

12. A háború után újrafogalmazódik az USA Európa-politikája: nk. gazdaság megszervezése „one world-koncepció” gyarmatok függetlensége vezető szerep a világ gazdasági újraszervezésében vezérlőelv: az erőegyensúly fenntartása Európában A hidegháború idején Ny-Európa szerepe felértékelődik = a szovjetellenes politika színterévé válik

13. A szervetlen integráció modellje: Kelet-Európa A Szovjetunió a másik szuperhatalom Hatalmas veszteségek, de győztes nagyhatalom Legnagyobb területi növekedés (fél millió km2) Természetes határai nincsenek, ezért biztonsági övezet kialakítása A Szu.-tól függő kisállamok gyűrűje politikai és gazdasági függés

14. Európa egysége nem megvalósítható, két nagy részre oszlik hidegháború kialakulása Nyugat-Európa Kelet-Európa Mindkét oldalon tömbösödés gazdasági politikai/ideológiai katonai

15. Jaltai és potsdami konferenciák A világ megosztottsága a hidegháború időszakában (1980-ban)

16. Politikai/ideológiai tömbösödés Containment = Feltartóztatás politikája (Truman-doktrína) 1954 Nyugat-Európai Unió (kollektív védelem) 1947 Kominform Sztálin-Zsdanov „két tábor”elmélete az imperialista és és demokratikus államokról Zsdanov

17. Katonai tömbösödés 1948 Brüsszeli Szerződés 1949 NATO 1955 Varsói Szerződés Gazdasági tömbösödés 1947 Marshall-terv 1948 OEEC 1960 OECD 1947 GATT 1951Montánunió 1949 KGST

19. Marshall-segély

20. Marshall-terv 1947. június 5-én a Marshall-terv (George Marshall, amerikai külügymin.) Hivatalos neve Európai Újjáépítési Program A segélyből 16 európai ország részesedik, a Szu. és a keleti tömb országai nem. Kik kapnak a segélyből és milyen arányban? az USA legjelentősebb szövetségesei, így GB. és Fro. a legnagyobb háborús károkat szenvedő országok, így NSZK és Olaszország. A segély ára: az USA átveszi a világkereskedelem ellenőrzését, növeli befolyását Európában.

21. A Marshall-segély stratégiai céljai: • az európai infrastruktúra javítása, • a termelékenység radikális növelése, • az európai pénzügyi stabilitás megteremtése, • és az európai ipari kapacitások kiegyensúlyozott • elosztása. • Négy év alatt 13,6 milliárd dollárnyi segély kerül • szétosztásra

22. Marshall-segély 1948-1951

23. OEEC 1948 Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete Fa.: a Marshall-segély végrehajtása Nem válik föderatív szervvé Megmarad kormányközi testületnek Vezető testületei: tanács és VB.; tagjai a nemzeti kabineteknek felelősek, az instrukciókat is onnan kapják 1959-re eléri eredeti céljait, 1960-ban átalakul: OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Számos bizottság segíti munkáját

24. Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947 októberében 23 állam Genfben, USA + Marshall-terv államai, országok közötti kereskedelemben a mennyiségi korlátozások eltörlése, vámokat mérséklése, elősegítsék az európai (és világ-) kereskedelem fellendülését

25. Brüsszeli Szerződés 1948. március 17-én öt ország (GB., Franciaország, Benelux államok) regionális együttműködési szerződés kölcsönös segítségnyújtási egyezmény. gazdasági, szociális és kulturális együttműködés, + egy egymást támogató, katonai jellegű szövetség, amennyiben bármelyiküket támadás éri, a többi automatikusan a segítségére siet.

26. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1949. április 4., a nyugat-európai országok katonai védelme, az európai biztonság, Washingtoni alapokmány, 12 állam

27. A szovjet övezet: a szervetlen integráció modellje 1947 Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform) Sztálin és Zsdanov két tábor elmélete Varsói Szerződés 1955 májusában Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia és Szovjetunió szocialista országok katonai szervezete deklaráltan védelmi szövetség volt, hamarosan támadó hadműveleti tervek kidolgozása,

28. Varsói Szerződés

29. 1949 KGST Különbségek: mesterségesen létrehozott gazdasági egység nagy területi, földrajzi különbségek eltérő a népesség és a társadalom megoszlása rendkívül nagy gazdasági különbségek jelentős eltérések a politikai berendezkedésben eltérő második világháborús szerepvállalásuk is Fejlődési hasonlóságok: háborús jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak; ezzel 1953-ig kb. 14 milliárd dollár kerül kivonásra a térségből; földreformok (legnagyobb Lo. és Mo.), államosítások, az állam gazdasági szerepének folyamatos erősödése,

30. szovjet mintájú tervgazdálkodás bevezetése 1946-47; sztálini modell átvétele az első ötéves tervek 1949-52 között, direkt utasításokkal; 1949-55 évenként megkötött kétoldalú 1955 után kétoldalú, de 5 évre szóló megállapodások az árak világpiaciak; 1950-ben árstop bevezetése, elszakadás a világpiactól Mesterséges pénz, a klíring rubel; íróasztal mellett tervezik meg 1-1 ország termelését a külkereskedelmi forgalomban kétféle áru létezik: kemény árú puha árú