Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

1. „Közös ipari park kialakítása a magyar-ukrán határon”című konferenciaNyíregyháza, 2009. November 11-12.Az EU regionális politikája – Milyen feltételekkel lehet a magyar-ukrán határon közös ipari parkot kialakítani Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

2. Miről szeretnék beszélni? • Mi a trendi az EU regionális politikájában? • Mi a szerepe a területi együttműködéseknek az Európai közpolitikában? • Hogyan jelenik meg határ menti és a határon átnyúló együttműködések szerepe Magyarország regionális politikájában? • Milyen lehetőséget kínál az EU regionális politikája a magyar-ukrán együttműködésekre? • Hogyan lehet és milyen előnyökkel a magyar-ukrán határon közös ipari parkot létesíteni?

3. Az Európai Gazdasági Térség

4. Fejlődési, kapcsolati tengelyek Európában Európai fejlődési zónák modellje

5. Növekedési pólusok Európában

6. Potenciális metropolis térségek

7. Az európai regionális politika főbb céljai: • az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; • az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; • a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; • a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

8. Az Európai Fenntartható Területfejlesztés Tervezési pillérei

9. 1. Célkitűzés: kohézió 2. Célkitűzés: versenyképesség 3. Célkitűzés: kooperáció INTERREG New Neighbourhood Instrument Az Európai Unió strukturális politikájának perspektívája 2007-2013 között

10. A támogatásban részesülő régiók 2007-2013

11. Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között

12. A határok funkciói a múltban és a jövőben Európában • Történelmileg > a határok akadályok az emberek egymás közötti együttműködésében = fejletlen régiók és térségek • Az Európai Uniós perspektívájából > stratégiai területeka globális és regionális gazdaságfejlesztés számára valamint a szektorok és közösségek kooperációját integráló térségek = fejlődő és fejlesztendő térségek

13. A határon átnyúló együttműködések formái az Európai Unióban • Eseti bizottságok a katasztrófa-elhárításra, árvízvédelemre, környezeti károk enyhítésére • Hatóságok közötti együttműködés a határ- és vám-ellenőrzésben • Önkormányzati fórumok testvérvárosi kapcsolatokra • Civil együttműködés a kulturális és média kapcsolatokra • Közös gazdasági és kereskedelmi kamarai hálózatok • Gazdasági térségek kialakítása • EGTC

14. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései I. Határ menti együttműködések • résztvevő területek: NUTS 3 szintű egységek • átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése • beavatkozási területek: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési és információs együttműködés, vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés

15. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései II. Transznacionális együttműködések • résztvevő területek: tagállam teljes területe ( 13 makro-térség) • átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére • beavatkozási területek: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, információs társadalomhoz kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, kulturális és természeti erőforrások védelme

16. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései III. Interregionális együttműködések • résztvevő területek: NUTS 2 szintű régiók és regionális, lokális szervezetek • átfogó célok: regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködéseken keresztül • beavatkozási területek:tapasztalatcsere és a „legjobb gyakorlatok” átadása a területfejlesztés, a városfejlesztés és az önkormányzati adminisztráció területén, valamint ennek támogatása területfejlesztési kutatások és elemzések révén

17. Eurorégiók Magyarországon • Kárpátok Eurorégió • Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió • West/Nyugat-Pannónia (Hármas Duna-vidék) Eurorégió • Kassa-Miskolc Eurorégió • Sajó-Rima Eurorégió • Neogradiensis Eurorégió • Ipoly Eurorégió • Duna Eurorégió • Vág-Duna-Ipoly Eurorégió • Duna-Dráva-Száva Eurorégió • Dráva-Mura Eurorégió • Bihar-Bihor Eurorégió • Ister-Granum Eurorégió

18. Kárpátok Eurorégió

19. ISTER-GRANUM RÉGIÓ

20. Előnyök jogi személyiség!! legteljesebb jogképesség Ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet Személyzetet foglalkoztathat Bíróság előtt eljárhat több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel, saját szerződő képességgel az állam maga is lehet tag (3. állam nem, csak annak jogalanyai) nincs „vezető partner” elv biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét

21. Jellegzetesség • Forrásfelhasználás: • EU-s források • Tagállami források • Saját vagyon • Cél: megkülönböztetés-mentesség • szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek • Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító vagy közös intézmények létrehozása, vagy közös ipari park kialakítása • Gyakorlati előny • a rugalmasabb politikai dialógus a közös fejlesztések érdekében • Közös stratégiai tervezés egy terület vonatkozásában • Lobbizás az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában • Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően

22. Nehézségek Ung-tisza-túr 2007. január 27-én aláírt együttműködési megállapodás • A megállapodás szerint a három folyó völgyében 216 település 400 ezer lakosa vehet részt, főként a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, az idegenforgalom fellendítésében • Tagok: • Beregvidéki Határmenti Önkormányzati Társulás (Gát, Ukrajna) • Eco-Natur Kistérségi Társulás (Túrterebes, Románia) • Fehérgyarmat Város Önkormányzata (Fehérgyarmat, Magyarország) • Túristvándi Község Önkormányzata (Túristvándi, Magyarország) • Túrterebes Község Önkormányzata (Túrterebes, Románia) • UNG-TISZA-TÚR EURORÉGIÓ (Vaján, Szlovákia) • Ungmenti Községek Társulása (Vaján, Szlovákia) •  Nehézség: • 3. állam részvétele (Külügyminisztériumok bevonása) • Fordítási problémák a román résztvevők oldaláról (jóváhagyási eljárás elakadása)

23. TERVEZÉSI RENDSZER Hosszútávú fejlesztési koncepció (OGY) Irányelvek, átfogó célok - 2020 Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) 2007-13 (Kormány) EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika Regionális operatív programok EU + HU Ágazati operatív programok EU + HU Hazai fejlesztési programok HU

24. A területfejlesztés új célrendszere • Térségi versenyképesség • Területi felzárkózás – esélyteremtés • Fenntartható területi fejlődés • Regionalizmus és decentralizáció • Integrálódás Európába

25. A Helsinki-folyosók Magyarországon

26. Elérhetőségi színvonal javulása 2006 2015

27. Regionális pólusok és tengelyek

28. Tervezett logisztikai hálózatok

29. Területi versenyképesség Regionális gazdasági hálózatok Területi versenyelőnyök Specialitások Mechatronika egyetem, Bosch Szoftver, kommunikáció egyetem, kkv-k Agrárfejlesztés egyetem, gazdasági kultúra Járműgyártás egyetem, Opel, Audi, Suzuki Elektronika Termálturisztikai klaszter Példák Biotechnológia egyetem, kutató kp. Kultúra, egészség egyetem, világörökség Egyetemek, kutató intézetek, multinacionális vállalatok, kkv-k,fejlesztési ügynökségek együttműködése

30. Határ menti együttműködések a felzárkóztatásért

31. Ipari parkok szerepe a területfejlesztésben • Magas infrastrukturális és szolgáltatói háttér az adott térségben. • A foglalkoztatottság szintjének és színvonalának erősítése. • Települési szintű gazdaságfejlesztési tevékenység generálása. • A gazdasági tevékenységek területi koncentrációja. • Tudatos fejlesztési struktúra kialakítására történő ösztönzés.

32. Új támogatási elvek • A decentralizáció erősödése – az ipari parkok támogatási célja a régiókban jelenik meg. • Új cél: az ipari parkok betelepítésének támogatása, speciális (térségi és integrátori) ipari parkok kialakítása. • A vállalkozóvá válást segítő beruházások támogatási céljai (inkubátorházak, szolgáltatás-fejlesztés, stb.). • Ipari parkban történő beruházások a nem kedvezményezett térségekben is támogathatók.

33. Hogyan fejlesszünk közös ipari parkot? • Kormányzati együttműködési programok egyeztetése • Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása közös határ menti ipari park létrehozatalára • Vertikális és horizontális partnerség kialakítása • Források és támogató intézmények megkeresése • Lobbizás

34. A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének gazdaságélénkítő hatása • Mérhető gazdaságfejlesztést indukáló hatás, piacteremtés • Közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élő népesség számának növekedése • Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése • Munkahelyteremtő hatás • 20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintett térségekben • Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók

35. A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének főbb regionális hatásai • Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés, csökkenő eljutási idők • Közlekedésbiztonság növekedése, települési környezetterhelés csökkenése • A záhonyi térség ipari és a logisztikai központjába történő letelepedési feltételek javulása • A meglévő gazdasági potenciálok kihasználtságának növekedése, regionális versenyképesség erősödése • Területi versenyképesség és kohézió erősödése

36. „A világ visszatekintve megérthető, de előre tekintve megváltoztatható.” Sören Kierkegaard

37. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding ZRT szegvari.peter@rfh-rt.hu www.rfh-rt.hu