Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban

1. Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban Mérleg

2. Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon - egy intézmény - egy fenntartó - többcélú intézmény - azonos értékrend, közös szokások, hagyományok, biztonság, egymásra épülés - összehangolt pedagógiai program céljai: a test és a lélek harmonikus fejlesztése; nyitott, érdeklődő, együttműködő gyermek nevelése feladatai: helyes önismeretre nevelés, önállóság, együttműködés és empátia képességének fejlesztése

3. Az együttműködés gyakorlati megvalósulásának színterei: • műsorok, ünnepek, „nagyok a kicsikért” és ökoiskola program - kölcsönös hospitálás, közös tréningek, szakmai konzultációk, értekezletek - szülői fórum - fejlesztő szakemberek, esetmegbeszélések

4. Az óvoda és az iskola együttműködése a TIOK programcsomag alapján Kompetencia:az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség hármas egységére helyezni a hangsúlyt, a gyermek életkori sajátosságai, fejlettsége, képességeinek szintje az elsődleges Szemléletváltás:kommunikáció-központúság tevékenységcentrikusság holisztikus látásmód differenciálás, integrálás, inklúzív pedagógia a pedagógus megváltozott szerepe tévedések, próbálkozások lehetősége

5. aprogramcsomag használata: • új tartalmú pedagógiai szemléletet ad, • megjelöli a hozzávezető utat, • megmutatja a megvalósítás lehetséges célját, feladatát módját, gyakorlatát, • az egész személyiség fejlesztését hangsúlyozza,

6. Az óvoda és az iskola közös nevelési elvei: • barátságos, motiváló környezet megteremtése; • a differenciálpedagógia cél- és eszközrendszerének használata; • a gyerek belső érési folyamatának figyelembe vétele; • az iskola légköre, tanítási stílusa közeledjen az óvodai nevelő-fejlesztő munkához; Céljai:biztosítani a gyermek számára a fejlődést, fejlesztést, folyamatosságot, biztonságot;

7. feladatai: • a gyermek egyéni fejlesztési adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével megtervezni a gyerek fejlesztési programját; • a két intézmény típus egymással szembeni elvárásainak megismerése, egymáshoz közelítése; • a gyermeki tudásvágy kielégítése a megismerési folyamatok fejlődésének figyelembe vételével; • a gyermek egyéni és életkori sajátosságainak szem előtt tartásával • figyelembe venni a gyerek előzetes tapasztalatából, ismeretéből adódó eltéréseket; • alkotó tevékenységek feltételeinek, élményanyagának biztosítása; • jól motiválni;

8. Egymásra épülő, egységes szakmai program kialakítása a gyerekek egészséges, harmonikus, folyamatos személyiségfejlődése, fejlesztése érdekében.

9. A képességfajták és differenciálási szintek megjelenése óvoda – iskola átmenet kérdéskörében A program moduljai fejlesztik a szociális-, az értelmi-, a kommunikációs- és a testi képességeket. A gyakorlati megvalósulás: képességek kialakításának folyamata egyes tevékenységek keretein belül: mozgás: A mozgásfejlesztés összerendezett, harmonikus mozgást eredményezett a gyermekeknél. Kialakította a mozgásbiztonságot, a helyes téri tájékozódást. A testséma ismeret kialakítására is nagy hangsúlyt fektetett. beszéd: helyes beszédtechnika, beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, kreatív önkifejezés, aktív-passzív szókincsbővítés, beszédbátorság, szövegalkotási kedv felkeltése

10. mesék, versek: erősítették a gyermekek érzelmi nevelését, erkölcsi értékek és ítéletek megfogalmazását teszik lehetővé, képzeletük, fantáziájuk fejlődött, kialakult a magyar nyelv szeretete és használatának igénye, elősegítette a beszédértést és gazdagította nyelvi kifejezőkészségüket, A kifejező előadásmódra, az árnyalt beszédre, a gazdag szókincs használatára, a megfelelő artikuláció kialakítására ösztönöz. dramatizálás: szerepeket vállalhattak, szerepekkel azonosulhattak a gyerekek. A kommunikációs és metakommunikációs csatornákon keresztül érzelmi és értelmi hatások érik a gyerekeket.

11. matematika: a sokoldalú tapasztalatszerzés segítette a kognitív szféra, a gondolkodási műveletek fejlődését, Önálló tevékenységre és munkavégzésre ösztönöz. Segítette a megadott szempontok szerinti csoportosítás elsajátítását. szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: Az iskolai élethez nélkülözhetetlen szociális képességeik kifejlődtek és megerősödtek . életpálya: az elvégzett számos kísérlet megfigyelése és a cselekvés, a gyermekeket érdeklődővé, nyitottá tette, cselekvő gondolkodásra ösztönözte. komplexitás: A programcsomag biztosította, hogy a gyermekekben, azok a képességek és készségek alakuljanak és fejlődjenek ki, amellyel alkalmassá válnak az iskolai tanulásra.

12. Konklúziók: A kompetencia alapú fejlesztés kétféle értelemben segíti az óvoda iskola átmenetet. Egyrészt elvi síkon a fejlesztési irányok, alapelvek meghatározásával, a fejlesztés hangsúlyainak megadásával; másrészt gyakorlati síkon segíti az óvodapedagógust, a tanítót az elvi megközelítés tényleges megvalósulása felé.