NYME Informatika Intézet

1. NYME Informatika Intézet Számítógépes alkalmazások 7. előadás

2. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Tartalom • Vállalatirányítási rendszerek (VIR) • A standard és integrált VIR jellemzői • A VIR rendszertechnikai modellje • A többrétegű architektúra megvalósításának módjai • A kliens-szerver munkamegosztás háromrétegű modellje • Az üzleti folyamatok kapcsolódása a vállalat műszaki feladataihoz • Számítógéppel segített minőségbiztosítás (CAQ) • A minőség számszerűsíthető jellemzői • A minőség nem számszerűsíthető jellemzői • A nem megfelelő minőség következményei • Minőségirányítási alapelvek • Folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje • A hibák keletkezése, elhárítása és költsége • Ellenőrzési terv, rajz és folyamat • Mérési hibák fajtái • A mérőgépek programozása

3. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Vállalatirányítási rendszerek (VIR) Múlt: egyedi fejlesztésű rendszerek Jelen: standard integrált vállalatirányítási rendszer Standard rendszer: kész szoftver, mely valamilyen vállalatmodellt feltételezve íródott, illetve annak alapján működik. A felhasználók a rendszert alapjaiban nem módosíthatják, de testre szabhatják, és erre általában szükség is van. A testre-szabás annak meghatározása, hogy a rendszer milyen adatokat tároljon és ezeket hogyan dolgozza fel. Vállalatmodell: a definiált adatokat és adatszerkezeteket tartalmazza, illetve ezek használatát a vállalati-üzleti folyamatokban. (A vállalati folyamatok szabványosodtak, ez teszi lehetővé a standard rendszerek bevezetését)

4. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Integrált: a vállalat összes adatfeldolgozását megvalósító egységes információs rendszer: • Biztosítja a vállalat összes tranzakció-feldolgozását (tranzakció: elemi tevékenységek sora, melyek mindegyike sikeresen végbemegy, vagy egyik se) • Vezetői információkat szolgáltat minden vezetői szinte • Támogatja a döntéshozatalt információkkal, modellezéssel és szimulációval • A funkciók a rendszerben nem keverednek • Nincs többszörös (felesleges) adatbevitel • Egységes vállalati adatbázisra épül

5. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Modulok: az integrált rendszerek egy-egy jól körülhatárolt része, melyek támogatják a vállalat horizontális és vertikális munkamegosztásából eredő feladatok végrehajtását: • Vertikálisan az egymásra épülő vezetési szintek döntéstámogatási feladatait • Horizontálisan az egymást követő tranzakció-feldolgozási feladatokat (pl. értékesítés – beszerzés – termelésirányítás – készletgazdálkodás – pénzügy/számvitel – tárgyi eszközgazdálkodás)

6. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A SAP R/3 program felépítése: funkciók → komponensek → modulok Alkalmazás-logika: az adatoknak a modellezett folyamatoknak megfelelő feldolgozási módja, más megközelítésben pedig a modulokban összefogott függvénykészlet, tehát a teljes rendszer az adatbázis nélkül.

7. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Rendszertechnikai modell • Adatbázis az adatbázis-kezelő rendszerrel adatok tárolására és kezelésére. Fő alkotórész. Ez az adatbázis réteg (database) . • Adatbázis interfész: az adatbázis-rendszerek cserélhetőségét biztosítja, egységes felületet nyújt az alkalmazás felé. Köztes szoftver (middleware). Elmaradhat. • Alkalmazásfuttató rendszer (interpreter). Az alkalmazást (a programot) nem fordítják le az adott processzor gépi (natív) kódjára, hanem az utasításokat egy értelmező program futásidőben értelmezi és hajtja végre. Ezzel biztosítják a rendszer hordozhatóságát (portabilitását). Gyorsabb fejlesztést és frissítést tesz lehetővé. • Alkalmazás-logika: az adatok az üzleti folyamatoknak megfelelő feldolgozását végzi. Fő alkotórész. Ez az alkalmazói réteg (function). • Kezelői felület: az adat és lekérdezés-bevitelt, valamint az eredmények megjelenítését végzi. Fő alkotórész. Ez a megjelenítési vagy prezentációs réteg (presentation).

8. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Többrétegű architektúra: A vállalatok mérete, funkcióinak komplexitása illetve a számítógépes rendszerek (korlátozott) teljesítménye megköveteli a feladatok szétválasztását. A VIR-ben a fenti alkotórészek többféleképpen választhatók szét 2-3 részre, így ugyanaz a rendszer többféle architektúrán is megvalósítható. A kliens/szerver típusú rendszerekben általában a szerveren van az adatbázis réteg, a prezentációs réteg pedig a kliensen. Az alkalmazói réteg többé/kevésbé megoszlik a kliens és a szerver gép között. Minél több funkció marad a kliensre, annál erősebb terminálokra van szükség. Részletesen:

9. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Önálló központi rendszer, amely az összes alkotórészt tartalmazza. Ez a mainframes (nagyszámítógépes) rendszer buta terminálokkal. • Előnye: robusztus • Hátránya: az adatbázis-kezelő nem választható/változtatható. Teljesítményproblémák jelentkezhetnek a háttérben, pl. SAP R/2 • Megosztott megjelenítési réteg. X-szerveres rendszer grafikus kezelői felületet nyújtó X-terminálokkal. • Előnye: robusztus. Mivel a terminálok vezérlése szabványosított Motif, Openlook), ezért többféle kliensgép használható. • Hátrány: az adatbázis-kezelő nem választható/változtatható. Teljesítményproblémák most is lehetnek a háttérben.

10. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Leválasztott megjelenítési réteg. Az adatbázis és az alkalmazás réteg egybe épül vagy egy szerveren fut, a megjelenítést teljes egészében a kliensek végzi. • Előnye: csökken a háttérterhelés, és többféle kliensgép használható. • Hátrány: az adatbázis-kezelő most sem választható/változtatható. Még mindig lehet méretezési gond a háttérben. Többnyire ez is mainframes rendszereket takar. (ORACLE FINANCIAL, ABAS-EKS, MFG/PRO) • Megosztott alkalmazási réteg. Az adatbázis réteg teljes egészében, az alkalmazási réteg részben a háttérben, részben a kliensen fut. • Előnye: a kliens sok funkciót átvehet a szervertől, szabadon választható, mi fusson a háttérben, illetve a kliensen. • Hátrány: az adatbázis-kezelő most sem választható/változtatható. Teljesítményproblémák keletkezhetnek a kliensen. A két rész csak egymással tud együttműködni. (DUN&Bradstreet, Winner – Interbaseke)

11. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Leválasztott adatbázis réteg. Az alkalmazási réteg és a megjelenítési réteg összeépül, a kliensen fut, az adatbázis réteg marad a szerveren. • Előnye: az adatbázis-kezelő választható/változtatható. Szabványos adatbázis-felület használható (Sybase, Powerbuilder, MS-ACCESS, MS-SQL) • Hátrány: erős kliens kell. Integrációs és migrációs problémák keletkezhetnek sok felhasználó esetén. Az alkalmazásban kell garantálni a biztonságot. Pl. a Nexon terminálszerverrel oldja meg a problémákat.

12. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Megosztott adatbázis-funkciók. Csak az adatbázis marad a háttérben, kezelését, az alkalmazói és a megjelenítési réteget pedig a kliens látja el.. • Előnye: elterjedt, sokan ismerik. Mindent PC-n lehet megoldani. • Hátrány: nagy problémák jelentkezhetnek teljesítmény és memória vonatkozásában. Nem ipari szabvány az XBASE adatbázis. Integrációs és biztonsági problémák léphetnek fel. (dBase, Clipper, FoxPro és ezek Windows-os változatai) Szabványos file-formátunok: • .DBF: adatbázis file • .DBT: teljes text file • .NDX: index file

13. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Három rétegű modell. A három fő komponens egymástól függetlenül, más-más gépeken futtatható, és szabványos felületeken kommunikálnak egymással. • Előnye: létező szabványokon alapul (SQL, DCE). Jól méretezhető, biztonságos és kiemelkedően hibatűrő. Könnyen és jól integrálható, könnyű a migráció, és nagy eszközkészlete van. • Hátrány: bonyolult rendszer, kiterjedt hálózatban nehéz telepíteni.

14. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Biztonság: A réteges felépítésnek megfelelően 5 szinten kell vizsgálni és garantálni az adatok és programok biztonságát: • A felhasználó megjelenítési szintjén • Az alkalmazói program szintjén • Adatbázis szinten • Operációs rendszer szinten • Hálózati szinten

16. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Az üzleti folyamatok kapcsolódása a vállalat műszaki feladataihoz • Az üzleti folyamat vázlata: • Rendelés-feldolgozás → Szükségletszámítás és ütemezés → Beszerzés → Gyártás → Kibocsátás és számlázás • Kapcsolódási pontok a műszaki feladatokhoz: • Számítógéppel segített tervezés (CAD/CAE) → Termékdefiníció • Számítógéppel segített gyártás (CAM) → Termeléstervezés és irányítás, gyártás • Rugalmas gyártórendszerek (FMS) → Gyártás • A rendszereket hierarchikus számítógépes hálózattal kell összekötni, integrálni: • 4. réteg: Vállalati szint: pénzügyi tervezés, terméktervezés • 3. réteg: Üzemi szint: termelésirányítás, ütemezés, karbantartás • 2. réteg: Cella szint: gépcsoportok felügyelete, vezérlése • 1. réteg: Gép szint: NC, robot, PLC • 0. réteg: Érzékelők/beavatkozók: termékmegmunkálás, folyamatirányítás

22. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • CAQ számítógéppel segített minőségbiztosítás • minőségbiztosítás általános elvei • mérés minősítés eszközei • SPC statisztikai minőségellenőrzés • mérőgépek és CAD rendszerek kapcsolata • felületek letapogatása (eszközök és módszerek) • felületmodell és mért értékek összevetése, minősítése • Minden ipari tevékenység célja az, hogy a termékeket : • kellő mennyiségben • megfelelő minőségben • gazdaságosan állítson elő • A minőség akkor megfelelő, ha : • a szabvány előírásainak megfelel a termék • a megrendelő átveszi a terméket • a fogyasztó (vevő) nem reklamál

23. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Minőség meghatározása I. • Számszerűsíthető jellemzők: • teljesítmény • hatásfok • pontosság • megbízhatóság • üzemkészség • üzembiztonság • élettartam • energiafogyasztás • tömeg • térfogat • fajlagos mutatók • moduláris felépítés • kiépítettség • zaj és rezgésmentesség • környezetkímélés • klímaállóság • software-ellátottság • HW-SW-kompatibilitás • automatizáltsági szint • szolgáltatások (kimenetek) • külföldi szabványoknak megfelelés • felhasznált anyagok minősége • referenciahelyek száma • stb.

24. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Minőség meghatározása II. • Nem számszerűsíthető jellemzők: • korszerűségi szint • korszerűség tartalma • rugalmas alkalmazhatóság • sokoldalúság • integrálhatóság • a kezelés egyszerűsége • a kiszolgálás komfortja • karbantartási igény • javíthatóság • alkatrész és szervizellátottság • a szerelés minősége • értékesítési kultúra • iskolázás, kiképzés • továbbképzés, patronálás • esztétikai tartalom • (anyagok választéka, térbeli forma, felületek minősége, színek harmóniája, betűk és számok típusa, jelek és szimbólumok alakja, fény- és hanghatások stb.)

25. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Nem megfelelő minőség következményei • Elemzés szerint a minőség nem megfelelő volta az alábbi következményekkel jár : • a termék minőségével elégedetlen vevők 90%-a ezután elkerüli a terméket • egy elfogadható átlagon felüli minden hiba legalább 3-4 %-kal csökkenti az eladási volument • az elégedetlen vevők mindegyike legalább 9 további személynek mondja el a panaszát (de ez akár 20 fölé is emelkedhet) • új vevőt csak 5-ször akkora ráfordítással lehet szerezni mint amekkorával a régit megtartani.

26. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Minőségirányítási alapelvek • Vevőközpontúság : A szervezetek vevőiktől függetlenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevői szükségletet, teljesíteniük kell a vevők követelményeit és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait. • Vezetés : A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében. • A munkatársak bevonása : A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk a teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. • Folyamatszemléletű megközelítés : A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. • Rendszerszemlélet az irányításban : Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan elérje el a céljait. • Folyamatos fejlesztés : A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. • Tényeken alapuló döntéshozatal : Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak • Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal : A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

27. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje

31. Az ellenőrzési eredmények puszta számértékei általában rossz áttekintést adnak a gyártási folyamatokról. Elterjedt gyakorlat ezért az ellenőrzés eredményeinek az idő függvényében történő grafikus ábrázolása. A leggyakrabban vizsgált statisztikai jellemzők : átlag, szórás (s), terjedelem (R). E diagramokat ellenőrző-kártyáknak hívjuk. Ha a vizsgált jellemző értéke un. ellenőrző határokat eléri, a folyamatba be kell avatkozni (Statical Process Controll,SPC)

32. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Mérés, minősítés Mérési feladat definiálás Alkatrész, technikai modell Mérési feladat realizálás CMM-CAD interfész CMM mérési pont(sorozat) meghatározása Mérési adatok Mért-Elméleti összehasonlítás Analízis & Konklúzió

33. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Mérési hibák •  A mért érték xi és a helyes érték xh közötti különbséget nevezzük hibának, =xi-xh előjele pozitív és negatív is lehet. • A mérési hibák jellegük szerint lehetnek : • rendszeres hibák - oka, nagysága előjele ismert, a mérési eredményt hibássá teszik, korrigálhatók. • véletlen hibák - oka jórészt ismert, de nagysága és előjele nem, a mérési eredményt bizonytalanná teszik • durva hibák - erős környezeti behatás, vagy személyi tévedés következtében lépnek fel, nem korrigálhatók, a mérési eredményt nagymértékben eltorzítják •  A fentiek értelmében a rendszeres hibák számítással, kalibrálással, a véletlen jellegű hibák sorozatméréssel határozhatók meg. • Durva hibák esetében a mérést meg kell ismételni.

34. NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások • Mérőgépek programozása • Tanuló programozás (Teach-in) • A program kézi üzemmódban lefolytatott mérés során készül el, a mérési eredmények azonnal felhasználhatók. A programban rögzítésre kerülnek a tapintási, az alkatrészre vonatkozó geometriai és egyéb jellemzők, adatok (pl. letapintási pontok, tapintó pozicionálási pontok, előírt méretek, tűrések stb.) • Az eljárás előnyei : • nagyon szemléletes: valódi munkadarab, valódi tapintóelem konfiguráció segítségével készül • elkészítése egyszerű: csak a tapintópályát meghatározó pontok helyzete az, amiben a kézi vezérlésben való méréstől különbözik • a programozás és a névleges méretek felvétele egymástól elválasztható, ez a programozási időt lerövidíti • Az eljárás hátrányai : • a programozási idő is a mérőgépet terheli, ami ilyen nagy-értékű berendezések esetében nem előnyös • a program megírásához rendelkezésre kell állnia a már elkészített munka darabnak.