1 / 17

Győrfi András: Babilon, 2004.

A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI. Győrfi András: Babilon, 2004. A szociálgeográfia két fő irányzata BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14. o. „európai” „... individuum felől építkező” egyéni & csoportérdekek megvalósulása

oya
Download Presentation

Győrfi András: Babilon, 2004.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI Győrfi András: Babilon, 2004.

  2. A szociálgeográfia két fő irányzata BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14. o. • „európai” • „... individuum felől építkező” • egyéni & csoportérdekek megvalósulása • társadalmi cselekvésre koncentráló • „angolszász – amerikai” • társadalmi „együttélés” sajátosságai & következményei • társadalmi csoportok belső mechanizmusai – működésük → nem földrajzi elkülönülésről van szó → a különbségek: „hangsúlyeltolódások” Escher, M. C.: Rajzoló kezek, 1948.

  3. Az európai szociálgeográfia Canaletto, G. A.: A kőfaragók utcája, 1728, The National Gallery at London.

  4. A német szociálgeográfia Gaertner, E.: Unter den Linden. 1853, Oskar Reinhart Foundation, Winterthur.

  5. A német szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” •  1960 – 1980 • dinamizmus, vitalitás • kísérlet a francia szociálgeográfia & (angolszász) funkcionálisföldrajz módszertani eredményeinek szintézisére • kiemeli a jelenségek csoportspecifikus jellegét • interdiszciplinaritás (társadalom- & természettudományok) → „A szociálgeográfiai koncepció … a társadalomtudományi szemléletű funkcionálisemberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmicsoportoklétfunkcióival összefüggő térképző folyamatok és területi szervezeti formák tudománya.” → a társadalom térformáló szerepére koncentrál […a táj abiotikus; biotikus & társadalmi alrendszereinek feltárása helyett]

  6. A német szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • „Tisztázandó kérdéskörök” [BOBEK, H.] I. A társadalomszerkezet sajátosságainak feltárása → a területi fejlődés szempontjából aktívcsoportok meghatározása II. A terület funkcionálisszerkezetének megismerése → az általános tendenciák rögzítése III.Társadalmi térszerkezeti típusok elkülönítése  A szociálgeográfiai kutatás két fő komponense: • struktúra-; • folyamat-elemzés • integráló szerep

  7. A német szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • szociálgeográfiai térszerkezet [RUPERT, K.,1970]

  8. A német szociálgeográfia IV. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • ellentétek az „angolszász irányzatokkal”  társadalompszichológiaiösszetevőka társadalmimagatartáscsoportok meghatározásában [DOWNS, R. M. – STEA, D. (1973); HAMELIN, D. (1974)]  a motivációk szerepe [BARTELS, D. (1970)]  települések attraktivitása → „image” „mental map” → „A müncheni iskola a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít, s nem a » mental map« -pel megfogott, eléggé szubjektívnek ítélhető információkra.”  közelebb áll a tervezési gyakorlathoz → a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít [BARTELS, D. (1970)] • [BOBEK, H. (1948 &1962); HARTKE, W. (1953 & 1959)]: „… a földrajz fő feladata… a térben létező struktúrák kialakulásának kutatása, s a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi.” • → az új irányzatok ezt felfogást túlságosan tradicionálisnak tartják • → merev ragaszkodás a „tárgyiasult” társadalmi valóság kutatásához

  9. A német szociálgeográfia V. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • A szociálgeográfia tartalma  az alapfunkciók térszerkezete átalakulásának csoportspecifikus értékelése  a térszerkezet sajátos térbeli rendje; mérete & minősége  társadalmi elvárások & aktivitás • lakás: korábban → morfológia; funkcionális településszerkezet; újabban → a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás • munka & ellátás-szolgáltatás: szoros kölcsönkapcsolat → tercier szektor: közösségi létet kiszolgáló funkció • képzés & kultúra: „magatartás-befolyásoló” funkció → képzettségi szint → innovatív képességek • üdülés & idegenforgalom: korábban → tájformáló szerep; területhasználat; újabban → helyi fogadókészség, & elvárások különbözősége • közlekedés & kommunikáció: az alapfunkciók működésének feltétele → személyek; javak; információk cseréje • közösségi élet: az egyéni- & csoport-aktivitást befolyásoló tényezők feltárása → közösségen belüli [lokalitás] & -kívüli hatások [„tágabb” társadalmi környezet]

  10. A német szociálgeográfia VI. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” kritikája I. • ► A „kölni iskola” • gazdaságföldrajzi szemlélet • KRAUS, T. H. [1957] • OTREMBA, E.[1969]  gazdaságföldrajz: gazdaság – ember kapcsolatrendszer → „…a társadalmi tevékenység csoportspecifikus jellege csak részletkérdés…” • HOTTES, K. H. [1970]  a szociálgeográfia az emberföldrajz részdiszciplinája; bizonyos szintetizáló feladatokkal (antropogénfaktorok társadalmi fejlődési folyamata) • WEIGT, E. [1972]  szociálgeográfia: kultúrtáj kialakulása „…a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján

  11. A német szociálgeográfia VII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” kritikája II. • ► A „bochumi iskola” • szigorú ragaszkodás a „bobeki” koncepcióhoz → „…a szociálgeográfia olyan társadalmi ismeretanyag, amely kereteket ad a gazdaság, közlekedés, település stb. helyzetének megítéléséhez.” • SCHÖLLER, P. [1968]  a szociálgeográfia a kultúrföldrajz része  kultúrföldrajz: szociálgeográfia + politikai- + gazdaság- + vallásföldrajz; kultúrtáj-kutatás • BARTELS, H.[1970]  nincs különbség a szociálgeográfia & a gazdaságföldrajz között • UHLIG, H. [1971]  a szociálgeográfia: „…azon társadalmierők tudománya, amelyek az emberföldrajz részterületein – népesség-; gazdaság- & településföldrajz – hatnak.”

  12. A francia szociálgeográfia Pisarro, Camille: Le Boulevard Montmartre. 1897.

  13. A francia szociálgeográfia BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 20 – 21. o. • VIDAL de la BLACHE • individuum • problemaorientált elemzések: falukutatás • DEMANGEON, A. [1947] • SORRE, M. [1952] • GEORGE, P. [1964] • a társadalmitervezés gyakorlatának megkérdőjelezése • empirikus mikroregionális elemzések  tértípusok a csoport- vagy szubjektum és a tér kapcsolatának szorossága alapján: → „megélt tér” → funkcionális tér → humanizált tér → „kapcsolattér” • „idő-tér” kapcsolat elválaszthatatlansága

  14. A magyar szociálgeográfia Szinyei Merse Pál: Léghajó. 1882, MNG

  15. A hazai szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • Három forrás • szociológia • szociográfia • néprajz • falukutatás • „… a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségek& a lokális életforma sajátosságai.” • SZABÓ, Z. [1936] • FÉJA, G. [1937] • ERDEI, F. [1940] • MENDÖL, T. (1905 – 1966) • [1928]Szarvas földrajza. TITE, Debrecen. → „…a lokalitások belső tértagozódására helyezte a hangsúlyt…”

  16. A hazai szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • 1970-es évek • társadalomkritikai szemlélet erősödése a regionális feldolgozásokban • megnő a kisléptékű, empirikus módszerekre építő kutatások száma • kedvezőtlen politikai-hatalmi környezet • KONRÁD GY., SZELÉNYI I., FERGE ZS. • a földrajzi gondolkodás egészében lezajló változás fő vonásai: • a társadalmi tér konfliktusainak kutatása  ENYEDI Gy. körüli csoport; 1965 - 1985 • szociálgeográfiai kutatások kontinuitása  MENDÖL – WALLNER – LETTRICH

  17. A hazai szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • 1980-as évek • három fő vonulat • „településszerkezet”  települések belső társadalmi tértagozódása • KÉRI A. [1983]Társadalomföldrajzi szemléletű vizsgálatok Egerben. Területi kutatások 6. FKI, Bp. • BECSEI J.[1988]A településen belüli társadalom és morfológia. Alföldi Tanulmányok XII. Békéscsaba. „empirikus” statisztikai elemző & empririkus társadalomkutatási módszerek kombinációi • SÁRFALVI B. [1964]A mezőgazdasági népesség elvándorlásának gazdaságföldrajzi kérdései. FK 12. (88.) • SÜLI-ZAKAR I. [1980]A Hegyköz faluföldrajzi vizsgálata. Studia Geographica 3., Debrecen. • MÉSZÁROS R. [1982]A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai az Alföldön. Akadémiai, Budapest. • DÖVÉNYI Z. [1985] AT A munkaerőmozgás területi jellemzőinek alakulása az Alföldön.IX. Békéscsaba. „szociológiai” intenzív empirikus társadalomkutatás & szoros együttműködés a szociológiával • BERÉNYI I. – SIMÓ T. [1979]Egy falu társadalmának átalakulása (Tard). Területi kutatások 2. FKI, Bp. • CSÉFALVAY Z. [1985]„Szocialista summások” Nagyvisnyón. Területi kutatások 7. FKI, Bp. • TÍMÁR J. [1985]Társadalomföldrajzi vizsgálatok Orosháza tanyavilágában. (szerk. Tóth, J.), Orosháza.

More Related