Győrfi András: Babilon, 2004.

1. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI Győrfi András: Babilon, 2004.

2. A szociálgeográfia két fő irányzata BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14. o. • „európai” • „... individuum felől építkező” • egyéni & csoportérdekek megvalósulása • társadalmi cselekvésre koncentráló • „angolszász – amerikai” • társadalmi „együttélés” sajátosságai & következményei • társadalmi csoportok belső mechanizmusai – működésük → nem földrajzi elkülönülésről van szó → a különbségek: „hangsúlyeltolódások” Escher, M. C.: Rajzoló kezek, 1948.

3. Az európai szociálgeográfia Canaletto, G. A.: A kőfaragók utcája, 1728, The National Gallery at London.

4. A német szociálgeográfia Gaertner, E.: Unter den Linden. 1853, Oskar Reinhart Foundation, Winterthur.

5. A német szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” •  1960 – 1980 • dinamizmus, vitalitás • kísérlet a francia szociálgeográfia & (angolszász) funkcionálisföldrajz módszertani eredményeinek szintézisére • kiemeli a jelenségek csoportspecifikus jellegét • interdiszciplinaritás (társadalom- & természettudományok) → „A szociálgeográfiai koncepció … a társadalomtudományi szemléletű funkcionálisemberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmicsoportoklétfunkcióival összefüggő térképző folyamatok és területi szervezeti formák tudománya.” → a társadalom térformáló szerepére koncentrál […a táj abiotikus; biotikus & társadalmi alrendszereinek feltárása helyett]

6. A német szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • „Tisztázandó kérdéskörök” [BOBEK, H.] I. A társadalomszerkezet sajátosságainak feltárása → a területi fejlődés szempontjából aktívcsoportok meghatározása II. A terület funkcionálisszerkezetének megismerése → az általános tendenciák rögzítése III.Társadalmi térszerkezeti típusok elkülönítése  A szociálgeográfiai kutatás két fő komponense: • struktúra-; • folyamat-elemzés • integráló szerep

7. A német szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • szociálgeográfiai térszerkezet [RUPERT, K.,1970]

8. A német szociálgeográfia IV. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • ellentétek az „angolszász irányzatokkal”  társadalompszichológiaiösszetevőka társadalmimagatartáscsoportok meghatározásában [DOWNS, R. M. – STEA, D. (1973); HAMELIN, D. (1974)]  a motivációk szerepe [BARTELS, D. (1970)]  települések attraktivitása → „image” „mental map” → „A müncheni iskola a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít, s nem a » mental map« -pel megfogott, eléggé szubjektívnek ítélhető információkra.”  közelebb áll a tervezési gyakorlathoz → a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít [BARTELS, D. (1970)] • [BOBEK, H. (1948 &1962); HARTKE, W. (1953 & 1959)]: „… a földrajz fő feladata… a térben létező struktúrák kialakulásának kutatása, s a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi.” • → az új irányzatok ezt felfogást túlságosan tradicionálisnak tartják • → merev ragaszkodás a „tárgyiasult” társadalmi valóság kutatásához

9. A német szociálgeográfia V. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” • A szociálgeográfia tartalma  az alapfunkciók térszerkezete átalakulásának csoportspecifikus értékelése  a térszerkezet sajátos térbeli rendje; mérete & minősége  társadalmi elvárások & aktivitás • lakás: korábban → morfológia; funkcionális településszerkezet; újabban → a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás • munka & ellátás-szolgáltatás: szoros kölcsönkapcsolat → tercier szektor: közösségi létet kiszolgáló funkció • képzés & kultúra: „magatartás-befolyásoló” funkció → képzettségi szint → innovatív képességek • üdülés & idegenforgalom: korábban → tájformáló szerep; területhasználat; újabban → helyi fogadókészség, & elvárások különbözősége • közlekedés & kommunikáció: az alapfunkciók működésének feltétele → személyek; javak; információk cseréje • közösségi élet: az egyéni- & csoport-aktivitást befolyásoló tényezők feltárása → közösségen belüli [lokalitás] & -kívüli hatások [„tágabb” társadalmi környezet]

10. A német szociálgeográfia VI. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” kritikája I. • ► A „kölni iskola” • gazdaságföldrajzi szemlélet • KRAUS, T. H. [1957] • OTREMBA, E.[1969]  gazdaságföldrajz: gazdaság – ember kapcsolatrendszer → „…a társadalmi tevékenység csoportspecifikus jellege csak részletkérdés…” • HOTTES, K. H. [1970]  a szociálgeográfia az emberföldrajz részdiszciplinája; bizonyos szintetizáló feladatokkal (antropogénfaktorok társadalmi fejlődési folyamata) • WEIGT, E. [1972]  szociálgeográfia: kultúrtáj kialakulása „…a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján

11. A német szociálgeográfia VII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. • ► A „müncheni iskola” kritikája II. • ► A „bochumi iskola” • szigorú ragaszkodás a „bobeki” koncepcióhoz → „…a szociálgeográfia olyan társadalmi ismeretanyag, amely kereteket ad a gazdaság, közlekedés, település stb. helyzetének megítéléséhez.” • SCHÖLLER, P. [1968]  a szociálgeográfia a kultúrföldrajz része  kultúrföldrajz: szociálgeográfia + politikai- + gazdaság- + vallásföldrajz; kultúrtáj-kutatás • BARTELS, H.[1970]  nincs különbség a szociálgeográfia & a gazdaságföldrajz között • UHLIG, H. [1971]  a szociálgeográfia: „…azon társadalmierők tudománya, amelyek az emberföldrajz részterületein – népesség-; gazdaság- & településföldrajz – hatnak.”

12. A francia szociálgeográfia Pisarro, Camille: Le Boulevard Montmartre. 1897.

13. A francia szociálgeográfia BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 20 – 21. o. • VIDAL de la BLACHE • individuum • problemaorientált elemzések: falukutatás • DEMANGEON, A. [1947] • SORRE, M. [1952] • GEORGE, P. [1964] • a társadalmitervezés gyakorlatának megkérdőjelezése • empirikus mikroregionális elemzések  tértípusok a csoport- vagy szubjektum és a tér kapcsolatának szorossága alapján: → „megélt tér” → funkcionális tér → humanizált tér → „kapcsolattér” • „idő-tér” kapcsolat elválaszthatatlansága

14. A magyar szociálgeográfia Szinyei Merse Pál: Léghajó. 1882, MNG

15. A hazai szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • Három forrás • szociológia • szociográfia • néprajz • falukutatás • „… a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségek& a lokális életforma sajátosságai.” • SZABÓ, Z. [1936] • FÉJA, G. [1937] • ERDEI, F. [1940] • MENDÖL, T. (1905 – 1966) • [1928]Szarvas földrajza. TITE, Debrecen. → „…a lokalitások belső tértagozódására helyezte a hangsúlyt…”

16. A hazai szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • 1970-es évek • társadalomkritikai szemlélet erősödése a regionális feldolgozásokban • megnő a kisléptékű, empirikus módszerekre építő kutatások száma • kedvezőtlen politikai-hatalmi környezet • KONRÁD GY., SZELÉNYI I., FERGE ZS. • a földrajzi gondolkodás egészében lezajló változás fő vonásai: • a társadalmi tér konfliktusainak kutatása  ENYEDI Gy. körüli csoport; 1965 - 1985 • szociálgeográfiai kutatások kontinuitása  MENDÖL – WALLNER – LETTRICH

17. A hazai szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. • 1980-as évek • három fő vonulat • „településszerkezet”  települések belső társadalmi tértagozódása • KÉRI A. [1983]Társadalomföldrajzi szemléletű vizsgálatok Egerben. Területi kutatások 6. FKI, Bp. • BECSEI J.[1988]A településen belüli társadalom és morfológia. Alföldi Tanulmányok XII. Békéscsaba. „empirikus” statisztikai elemző & empririkus társadalomkutatási módszerek kombinációi • SÁRFALVI B. [1964]A mezőgazdasági népesség elvándorlásának gazdaságföldrajzi kérdései. FK 12. (88.) • SÜLI-ZAKAR I. [1980]A Hegyköz faluföldrajzi vizsgálata. Studia Geographica 3., Debrecen. • MÉSZÁROS R. [1982]A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai az Alföldön. Akadémiai, Budapest. • DÖVÉNYI Z. [1985] AT A munkaerőmozgás területi jellemzőinek alakulása az Alföldön.IX. Békéscsaba. „szociológiai” intenzív empirikus társadalomkutatás & szoros együttműködés a szociológiával • BERÉNYI I. – SIMÓ T. [1979]Egy falu társadalmának átalakulása (Tard). Területi kutatások 2. FKI, Bp. • CSÉFALVAY Z. [1985]„Szocialista summások” Nagyvisnyón. Területi kutatások 7. FKI, Bp. • TÍMÁR J. [1985]Társadalomföldrajzi vizsgálatok Orosháza tanyavilágában. (szerk. Tóth, J.), Orosháza.