Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell

1. Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell Munkácsy Katalin ELTE Budapest munkac@ludens.elte.hu

2. A Föld alakjának kérdése a filozófia része volt azokban a korokban, amikor még nem hajózták körbe a Földet.

3. Életfa • A honfoglaláskori magyar régészeti emlékeken gyakori az életfa:a fa törzse a korong alakúnak elképzelt Földön áll, gyökerei az alvilágba nyúlnak, lombja a felső világba ér.

5. Életfa ábrázolás egy gombszerű ruhadíszen

6. Az életfa több ősi kultúrában is megtalálható. • Hossz- és keresztmetszeti ábrázolását jelentik részben a különböző mértékben stilizált életfa ábrázolások, részben pedig a világ, a föld korong modelljei.

7. Görög világtérképek • A térképeken először a korongmodell látható, később jelentek meg a környezet realisztikus térképei, majd pedig a nagy, kontinens méretű térképeken már a Föld gömbalakja is megfigyelhető.

8. Hecataeus világtérképe Kr.e. 517-ből

9. Eratosthenes világtérképe Kr. e. 3. sz.

10. Csillagászattörténet matematika órán, földsugár-mérés • Eratosthenes megmérte, kiszámolta a Föld sugarát. Jellegzetes matematikai teljesítmény: Nem tudjuk, hogy a Föld gömb alakú, de feltételezzük azt, és e hipotézis alapján meghatározzuk a sugarát. • Eratosthenes egy körcikk sugarát számította ki az ívhossz ismeretében és a szög mérésével.

11. Két beesési szöget is mérhetett volna, a napsugarakat használva egyenesként, de ebben az esetben meg kellett volna oldani a mérések szinkronizálását. Ezt sikerült kiküszöbölnie azzal, hogy a mérést a nyári napforduló napján végezte és az ív egyik végpontja Alexandria a másik pedig a ráktérítőn fekvő Szüéne volt.

12. A szüénei mély kút, amelyben egy évben csak egyszer, a napfordulókor csillan meg a napfény, csillagászati műszerként szerepel ebben a mérésben.

13. Így csak Alexandriában kellett megmérni a napsugarak beesési szögét a napforduló napján, délben. A napórák igen kifinomult technikával készültek, ezért ez egyszerű feladat volt.

14. Szüéne és Alexandria az ókori görög kultúrkörhöz tartozott, a városok közötti távolságok ismertek voltak. • (A mai Egyiptom területén fekszenek, távolságuk körülbelül 800 km.)

15. Az utazásokból származó tapasztalatok és a Föld alakjára vonatkozó elméleti tudás alapján született meg, évszázadokkal később, Ptoleimaios világtérképe.

16. Ptoleimaiosz világtérképe Kr. u 150-ből

17. A térképek és a geometriák • A térképészetfejlődése következtében egyre jobban használható térképek készültek, de a régi térképek őrzik a párhuzamosan létező világképeket és ezzel együtt a többféle geometria létezésének szemléletes nyomait.

18. A három görög világkép nyomai a magyar történelmi emlékekben is megtalálhatók • Személyes, kisgyerekkoriemlékeink is sokféle látásmód nyomait őrzik

19. A mesékben: a hős világgá fut, leül a világ végén és a semmibe lógatja a lábát. • A gyermeki “józan ész” szembekerülése a Föld gömbölyűségének tudásával: Régebben a gyerekek úgy gondolták, a Föld nem lehet gömbölyű, hiszen akkor a túloldalán lepotyognának róla az emberek.

20. Tudásunk a Föld alakjáról a XV. században • Párhuzamosan létező, ellentétes tartalmú ismeretek a Föld alakjáról. • Ideológiai konfliktus nélküli intellektuális konfliktus, szemben a geocentrikus és a heliocentrikus világkép éles szembekerülésével.

21. A népi tudást őrzik az életfa-ábrázolások, a mesék és mítoszok • Az akadémikus tudásban, az iskolai műveltségben: - A kolostori iskolákban már a XI. századtól tanított húsvétszámítás, a computus • - A Szalkai kódex csillagászati fejezete • - Mátyás könyvtárának különleges kincsei

22. A computus elemi aritmetikai ismereteket, valamint a Nap és a Hold mozgására vonatkozó tudást igényelt. Természetesen maga a számítási algoritmus mechanikusan is végrehajtható volt, de hátterében ott húzódtak a görögök csillagászati ismeretei.

23. Néhány, a vizsgált szempontból különösen fontos korvina

24. Ptolemaeus, Claudius • Magnae compositionis libri (seu Almagest)a Georgio Trapezuntio traducti • Trapezuntius fordította az eredeti görögből latinra. Kézirat

25. Ptoleimaosz: Geographike • Nyomtatásban megjelent 1478-ban

26. Regiomontanus, Johannes • Canones LXIII in tabulam primi mobilis cum tabula, cum dedicatione ad regem Matthiam

27. Országtérképek • A XVI. század elején készült első Magyarország térképek Ptoleimaios művén alapultak, mint mindenhol Európában.

30. Hatvani • A Föld alakjával kapcsolatban a XVII. században Hatvani István végzett méréseket, a földsugár ismeretében Debrecen földrajzi szélességét határozta meg.

31. Bolyai • A földrajzi geometria a XIX. századi európai és magyar matematikai műveltségben jelentős szerepet játszott, így Bolyai János is magas színvonalú képzésben részesült a bécsi hadmérnöki akadémián.

32. A Bolyai geometria logikai szükségszerűségként született meg, ugyanakkor az abban axiomatizált szemlélet nem idegen a laikus világlátástól sem.

33. Eötvös • A XX. században Eötvös Loránd mérte Föld alakjáttorziós ingaával.

34. A Föld alakjának kérdése mára megoldódott, a probléma történeti érdekességgé vált. • A történeti emlékek megőrzik a gondolkodás ősi sajátosságait, a galgóci tarsolylemezen az életfának erősen stilizált ábrázolását láthatjuk.

35. Galgóci tarsolylemez