120 likes | 301 Views
A Közép-Dunántúli Régió ipara. Készítette: Szabó Sándor, V. éves Geográfus, 2007. május 15. A régió. Fejér megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Területe:11263 km 2 Népesség száma: 1.108 millió fő (2005). A múlt.
E N D
A Közép-Dunántúli Régió ipara Készítette: Szabó Sándor, V. éves Geográfus, 2007. május 15.
A régió • Fejér megye • Veszprém megye • Komárom-Esztergom megye Területe:11263 km2 Népesség száma: 1.108 millió fő (2005)
A múlt Milyen szerepet töltött be az ipar a régiót alkotó három megye életében az államszocialista időszakban?
Kiemelkedő volt a nehézipar: - bányászat-kohászat - vas- és fémipar - gépipar - vegyipar - villamos energia-termelés Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985
Az ipar (nehézipar) válsága Foglalkoztatottak száma az iparban 1985 1992 Fejér m. 72486 48866 (67%) Komárom- Esztergom m. 59605 39680 (66%) Veszprém m. 65433 45983 (70%) Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985, 1992 • bányabezárások • alumíniumipar fokozatos felszámolása • a több telephellyel rendelkező vállalatok fokozatos zsugorodása • beszállítók tönkremenetele • Válságtérség kialakulása!
Az ipari depresszió utáni korszak Az ipari termelés növekedése * előző év=100% A gazdaság strukturálisan átalakult! Multinacionális cégek betelepülése. Exportorientált termelés Az export aránya Fejér m.: 66,9% K-E m.: 78,6% *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1996-2004
Az ipari termelés növekedése* előző év =100% Fejér megye visszaesésének oka: a szakképzetlen munkaerőre építő multik távoztak! Pl.: IBM, Kenwood, Mannessmann Jelentőseb csökkent a megye exportja: 30%-kal. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében pár év alatt 70%-kal nőtt az export! *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1996 - 2004
Jövőkép • Célszerű az innovatív technológián nyugvó ipar továbbfejlesztése, mert a régió kedvező adottságokkal rendelkezik az innováció befogadására és érvényesítésére: a népesség gyors adaptációra képes, a munkakultúra fejlett de az innováció befogadását hátráltatja a szükséges fejlesztésekhez rendelkezésre álló szabad tőke szerénysége. • További probléma: a kooperációs kapcsolatok lassan, vagy egyáltalán nem épülnek ki a KKV szektor és a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok között. Célszerű lenne klaszterek fejlesztése, támogatása
Forrás • Perczel György (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi – gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. • Nemes Nagy József (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003 In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. RTT. 9. ELTE Regionális Földrajz Tanszék. • A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2003-06.