1 / 18

Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

Nemzetközi kapcsolatok és intézmények. szilagyi.judit@kkfk.bgf.hu. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai. Világrend Világgazdaság Világpolitika. A világgazdaság. A világgazdaság elemei, szereplői: Nemzetgazdaságok Nemzetközi munkamegosztás

qamra
Download Presentation

Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Nemzetközi kapcsolatok és intézmények szilagyi.judit@kkfk.bgf.hu

  2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai • Világrend • Világgazdaság • Világpolitika

  3. A világgazdaság A világgazdaság elemei, szereplői: • Nemzetgazdaságok • Nemzetközi munkamegosztás • Világpiac: - magánszemélyek, vállalatok - ügyletek - szabályok, szabványok - infrastruktúra - nemzetközi intézmények

  4. A világpolitika • Világpolitika: a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége. • Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági, vagy szellemi potenciál. Alapja: • erőszak vagy annak lehetősége (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása) • gazdaság, javak, pénz feletti hatalom • presztízs (tekintély, befolyás)

  5. A világpolitika • A világpolitika központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt • Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg • Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ → Világpolitika az erőviszonyok függvénye

  6. Konfliktusok • → A történelem háborúk és konfliktusok története Konfliktusmérséklő eszközök: • nemzetközi jog • nemzetközi intézményrendszer és szervezetek (kb. 6000 db) • nemzetközi közvélemény

  7. A világrend elemei közötti kölcsönhatás • Világgazdaság és világpolitika között kölcsönhatás • Világrend = világgazdaság + világpolitika + ökológiai rendszer+ társadalmi struktúrák+ eszmék, kultúrák (Huntington)

  8. A világrend elemei közötti kölcsönhatás A világgazdaság a világpolitika • Szenvedő alanya (pl. embargó) • Forrása (agrártúltermelés, ker-i háború)

  9. A világrend fajtái • Felfedezések, ipari forr.-tól: unipoláris • 1920-1940: „multipoláris” • 1945-1991: bipoláris, II. vh. utáni „jaltai világrend” • Napjainkban: katonailag unipoláris, gazdaságilag több pólusú

  10. A nemzetközi élet szereplői 1. Nemzetállamok 2. Szervezetek • nemzetközi intézmények – IGO (Intergovernmental Organization – kormányközi) – NGO (Non-governmental Organization) – nem kormányközi • TNC – transznacionális vállalatok (MNC: legalább három országra kiterjedő tőketulajdon és működési kör, a TNC ennél kevesebb) • Vállalatok (Import-export tevékenység, akár szolgáltatások terén) • Civil szervezetek 3. Egyének

  11. Definíciók • Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció • Külpolitika: államok között • Nemzetközi kapcsolatok, mint tudományág:politikatud, történelemtud. rokona

  12. Nemzetközi politikaelméleti iskolák • realista: az államok a meghatározóak • strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet) • reformisták: intézményeket fontosak, de megreformálva

  13. A világrend jellemzői • Rend és káosz, konfrontáció, kooperáció • Meghatározó: nki hatalmi viszonyok • Ez függ: 1. Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától2. Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs) • Állam a legfontosabb szereplő

  14. Definíció • Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge)

  15. Erő nagysága szerint: 1. Nagyhatalmak: (5 db, ENSZ BT állandó tagok) • elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik • elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között) • speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog, stb.) és kötelességeik (pl. 1991. Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt

  16. Erő nagysága szerint: 2. Szuperhatalmak: a bipoláris rendszer hozta létre őket. Az előbbiek mellett a dominancia-képességgel is rendelkeztek (-nek), ennek alapja: • az atomfegyverek (kellő mennyiségben) • makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra) 3. Középhatalmak: regionális befolyással rendelkeznek

  17. Erő nagysága szerint: 4. Kisállamok: nem definiált  földrajzi, népességet alapul vevő és közgazdasági megközelítés is lehetséges. • 2 magatartásformát mutathatnak: • katonai tömbhöz tartoznak • nem tartoznak katonai tömbhöz: • semleges államok (neutral): valami miatt elismerik a semlegességét • el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77-ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.

  18. Erő nagysága szerint: Sokszor a kisállamok „HÍD-szerepre” is vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai összekötő/áthidaló szerepre. Ennek feltétele: • történelmi és földrajzi adottság • megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra (út, vasút, légi közlekedés, távközlés) 5. Mikroállamok: 1 M népesség alatt

More Related