TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS? Mindentudás Egyeteme 2011. április 28.

1. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?Mindentudás Egyeteme2011. április 28. Dr. Csemez Attila Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

2. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS? Bevezetés, fogalomértelmezés • Alkalmazkodás, tájalakítás-történet • Termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok • Befolyásoltság növekedése, tájértékelés • Tájrendezési eszközök • Hazai tájrendezési tevékenységek Kitekintés, rendezettség

3. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés A táj olvasókönyv! Landscape Planning Landuse- and Regional Planning Landscape Architecture Landschaftsplanung Landschaftsarchitektur Tájrendezés, tájtervezés, tájépítészet Teleki Pál Rerrich Béla, Ormos Imre, Mőcsényi Mihály

4. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés • "A táj fogalmát sem a tudomány teremtette… • A tájat régtől fogva a benne élő ember érezte meg, különböztette meg és nevezte nevekkel. • Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, élesebb, fínomabb méret- és távolságérzéken, fínomabb öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. Ő maga része, eleme a tájnak.” • "A táj az emberi életet is formálja. Tőle függ lakójának életereje, anyagi, gazdasági életének jellege, törvényei, de lelkisége mindenütt a táj befolyása alatt is áll: a hangulatoktól a hitélet alapjául szolgáló adottságokig... • A táj egyéniségének is van kezdete, fennállása, elmúlása. Néha egy-egy tényező dominálja a tájat.”

5. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés Teleki Pál gróf: A TÁJFOGALOM JELENTŐSÉGÉRŐL, 1937. Részletek a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elhangzott rektori tanévnyitó beszédből.

6. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés Rerrich Béla: Kerttervezés (1908-tól 1932-ig) Kertművészet Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék (1932-től 1969-ig) Kertépítészeti Szak Mőcsényi Mihály: Tájrendezés Tájépítészeti Kar Tájrehabilitáció tantárgy 1963-tól

7. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés Rerrich Béla: Kerttervezés (1908-tól 1932-ig) Kertművészet Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék (1932-től 1969-ig) Táj- és Kertépítészeti Szak Mőcsényi Mihály: Tájrendezés Tájépítészeti Kar Tájrehabilitáció tantárgy 1963-tól

8. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés Rerrich Béla: Kerttervezés (1908-tól 1932-ig) Kertművészet Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék (1932-től 1969-ig) Táj- és Kertépítészeti Szak Mőcsényi Mihály: Tájrendezés (1969-től 1993-ig) Tájrehabilitáció tantárgy 1963-tól Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar (1992)

9. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?bevezetés, fogalomértelmezés „A táj nem más mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és a természet kölcsönhatásainak tárgyiasult – az ember alakította anyagi világban manifesztálódott – története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és a társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően a bioszférából nooszférává alakított, emberesített természet, emberi környezet.”(Mőcsényi Mihály, 1967)

10. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet Aquincum – helykiválasztás, aquaductus Városliget – Henrik Nebbien 1813 Olmsted 1872 Tájkertész (Landschaftsgärtner) – németországi autópályák

11. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet

12. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet Nebbien Henrik (1778–1841) a mai értelemben is komplex tájrendezési terveket készített: az ökológiai és a gazdaságossági szempontok mellett terveiben meghatározó volt az esztétika is. A tájszépítészet égisze alatt tervező Nebbien magát a XIX. század elején már gazdasági tanácsosnak (Ökonomierat oder Wirtschaftsrat) neveztette, és birtokrendezési terveiért a terméstöbblet tized részét kérte. Az ökonómia, az ökológia és az esztétika együttes értelmezési hagyománya ellenére a helyzet az elmúlt hetven évben megváltozott. A közelmúltig az ún. műszaki-fizikai tervezés volt az uralkodó hazánkban. A műszaki-fizikai tervezés meghatározó szerepe az utóbbi húsz évben kezdett oldódni.

13. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet

14. Területhasználat változása (%) TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet

15. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?alkalmazkodás, tájalakítás-történet

16. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok Mikovinyi Sámuel (1750) Ármentesítés, lecsapolás Második honfoglalás = 1,5 millió hektár

17. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok A Kárpát-medence vízborította területei a XVIII. század végén, a magyar vízszabályozási munkák megindítása és tervszerű végrehajtása előtt. Készült a korabeli térképek alapján.

18. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok Magyarország vízrajzi térképe (XIX. sz.)

19. Mikoviny Sámuel (1700–1750) TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok nobilis hungarus = magyar nemes A XVII. sz. egyik legkiválóbb matematikusa, mérnöke, gyakorlati és elméleti térképésze. Főbb tevékenysége: • a vármegyék térképének elkészítése • bányavárosok védelmi terveinek elkészítése • csillagászati helymeghatározás • folyók szabályozása • hidak építése • mocsarak lecsapolása • tározók kialakítása • utak építése • várak helyreállítása A „magyar nemes ifjú” képe, melyet feltehetően Mikoviny önmagáról rajzolt Jelszava: „Nem a jutalom reménye, hanem a hazaszeretet hajt minket előre”

20. Mikoviny Sámuel (1700–1750) TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok • a Szent Római Császár Őfelségének udvari térképésze és építésze • a Porosz Tudományos Társaság tagja • Művei: • Epistola de quadrata circuli (Levél a kör négyszögesítéséről) • Monitio (Bél: Notitia I. köt.) térképkészítés, csillagászat • Monitio II. (Bél: Notitia III. köt.) pozsonyi, selmeci és budai meridián meghatározása • Cronologia de praecipuis in Silesiea gestis Hungarorum – kézirat, melyet gróf Esterházy József életének illusztrálására használt Kolinovics Kelemen

21. Ármentesítés, folyószabályozás, lecsapolás TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok • mederszabályozás kezdete (XVI–XVII. sz.), • előnye a mentett terület növelése és a víziközlekedés biztosítása, • hátránya az ökológiailag érzékeny területek csökkenése (hullámtér, mocsár). Következmények: lápok „eltűnése” Tisza szabályozás Rétköz és Hortobágy Hortobágy–Berettyó csatorna Kis-Sárrét Sebes-Körös szabályozás Nagy-Sárrét

22. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?befolyásoltság növekedése, tájértékelés Természetvédelmi törekvések Tájrendezés 10%-nál nagyobb művelésből kivont terület esetén A kivont és a természetvédelmi terület aránya

23. Földterület megoszlása TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?befolyásoltság növekedése, tájértékelés Magyarország földterületének százalékos megoszlása (KSH, 2002)

24. Mit jelent a tájértékelés? TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?befolyásoltság növekedése, tájértékelés A táj természeti, módosított és művi elemeinek, elemegyütteseinek elemzése, azok ökológiai, ökonómiai és esztétikai jelentőségének meghatározása. US Forest Service1949 Hans Kiemstedt1967 Tájalkalmassági értékelési eljárás

25. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök Tájrendezési eszközök • Téralakítás • Tereprendezés • Növénytelepítés • Pontok és tengelyek alakítása • Az időtényező figyelembevétele • Emberi szellem, az alkotói tevékenység

26. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök • A létesítmények tájba-illesztéséhez Széchenyi – szóhasználatában bár ódivatú, de örökérvényű – 1834-ből származó gondolatai ma is aktuálisak. • A tájba-illesztés a helykijelöléssel kezdődik. "Legjobb házaink építésében sem vétetik azonban – általánosan s kivált Magyarországot tekintve – két fő kérdés elegendő figyelembe. Legelőször is a földbolygó mily szélességén, s másodszor a napszak mily tájékára építünk?" (Buda-pesti por és sár, 1834, p.60). • A háznak, a lakásnak Széchenyi nagy jelentőséget tulajdonított: „Kinek se hazája, se lakja, ugyan milyen kötelékekkel van embertársához, felebarátjához kapcsolva. Bizony felette gyengébbel…” (p. 57). • A kastély, a kúria, a városi és a falusi házak részletező belső kialakításáig Széchenyi sok-sok mindenre kitért. Számtalan összehasonlítást tett a hazai és a mediterrániumban is, valamint az Angolországban épített házak között. „Tájba-illesztési” szempontját a következőkben foglalta össze:

27. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök • „I. Fekvése legelső. S ennek választásában legfőbb szempontok: kellő magasság; részint kilátás, részint a vizeknek s nedvességeknek könnyebb eltávoztathatása miatt. Hegy-vagy domboldal azonban néha felcsapó források következésében nedvesebb, mint a völgy, s ekképp ebben óvakodóknak kell lennünk.” • „II. Magány, azaz legalábbis 2000 öl távolságra mindenünnen, hol embersokadalom létez, mint falu, gazdasági major sat., s mégis könnyű közösülés a szomszédságban lévő helységekkel – s legfőképp várossal, melynek két mérföldnyinél odébb semmi esetre sem szabad feküdni. Minek elérhetése végett jó út vágjon vidéken keresztül, s ez minden időbeni alkalmas függésben legyen tartva hasonlólag jó út által fejtegetésben lévő lakházunkkal. Mindennapi levél- s újságposta - s postával juthatás a lakig.”

28. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök • „III. Agg, de egészséges tölgyerdő. Urasági lakot soha nem citálhatni, ha vén, lombos fák nem környékezik azt minden oldalul. S míg a közönséges ültetmények némi ábrázatot, de csak valami jobb formát is nyernek, addig százszornál többször megfordul rajtunk a tavasz, és ekképp nem magunk, se gyermekeink, hanem csak unokaivadékaink számára készítünk lak-környezőt, ha azt ültetjük. Balta és fejsze kell annak elrendelésére, s nem ültetés; ne hozzáadás, de elvétel. S ekképp, hacsak lehet, erdő közepén épüljön a lak.” • „IV. Hajózható folyó vagy eleven természeti tó - minthogy tengerrel, fájdalom, nem diszponálhatunk -, nem tőszomszédságában a laknak ugyan, de ennek homlokteremeibül láthatólag.” • „V. Kitétel. Merre legyen tudniillik fordítva a háznak homlokrésze, mely legtöbb tekintetet érdemel, minthogy ébrenlétkor mindig a ház homloki termeiben szoktunk tartózkodni, s mind ebédlők, mind éjjeliek könnyebben lehetnek nyájas kitétel, valamint szép kilátás híjával, ezeknek alvás, azoknak pedig evés s inkább az ebédnek, mintsem a környéknek bámulása lévén fő célunk.” (Ebenda pp. 96-97).

29. 9007/83. ÉVM-közlemény TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök • Regionális rendezési tervek • Regionális tájrendezési terv • Általános rendezési tervek (ÁRT) • Szakági munkarészek • Tájrendezés és természetvédelem, • Zöldfelület, • Környezetvédelem • Összevont rendezési tervek (ÖRT) • Részletes rendezési tervek (RRT) • Zöldfelület és durvaterep-rendezés • Települési környezetvédelem

30. Táji léptékű anyagok TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök Tanulmányok, koncepciók, programok, tervek, hatásvizsgálatok, ökológiai rizikóelemzések… Témakörök: környezetvédelem, területrendezés, tájrehabilitáció, rekultiváció, melioráció, természetvédelem, vízrendezés, vidékfejlesztés, mezőgazdasági területrendezés, erdősítés-fásítás… Vizsgálat Értékelés Javaslat/Terv

31. Tájba-illesztés TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?tájrendezési eszközök • Találó az a tengerentúli, az építész és a tájépítész (Wright) tevékenysége közötti különbséget kifejező megállapítás: míg az építész a funkcióhoz keres formát, addig a tájrendező, a tájépítész a formához a funkciót. • Valamennyi, a tájat, a tájképet befolyásoló tevékenységet lehet tájba-illesztési feladatnak is tekinteni. Mindenféle beavatkozást tájba-illesztési szempontok szerint kellene megoldani, a lakótelepek, az ipari üzemek, a tornyok elhelyezésétől a gáztartályok helyének kiválasztásáig. Tájba-illesztésnek a létesítményeknek, az építményeknek a táji adottságok messzemenő figyelembevételével történő, funkcionális és esztétikai szempontok szerinti, azaz tájérték növelő célú elhelyezését és környezetalakítását értjük.

32. 1950-es évek TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • A Balaton zöldfelületi rendszere (Ormos Imre, Mőcsényi Mihály) • Lakótelepek kertjének tervezése • Mezővédő erdősávok tervezése • Új iparterületek körül véderdők kialakítása • Zöldfelületi és földmérési csoportok, osztályok létesítése

33. 1960-as évek TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • Lakótelepi kerttervek készítésének általánossá tétele • Külszíni bányák rekultiválása • Talaj(táj)-védelmi tervek készítése • Városok zöldövezeti terveinek készítése • Oktatás: 1963-ban a Táj- és kertépítészeti szakirány létrehozása (Ormos Imre) • Tájrendezés oktatásának megkezdése (Mőcsényi Mihály)

34. 1970-es évek Bezárt kőbányák rekultiválása Első tájrendezési tervek készítése (Tihany, Badacsony) Kavicsbányatavak rendezése (Dorog, Délegyháza, Nyékládháza) Nemzeti Parkok tervezése (Hortobágy) Meddőhányók rendezése Parkerdő tervek készítése Pilisi tájegység kísérleti tájrendezési terve Tájértékelési eljárás kidolgozása (témakörök: termálkút, parkerdő, üdülés, Óbuda) Utak, autópályák mente környezetrendezése TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek

35. 1980-as évek TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • Általános rendezési tervek, tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi szakági munkarészeinek készítése • Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tájrendezési terve • Egyedi tájértékek minősítése • Környezeti hatástanulmányok készítése (módszertan, M0, vízlépcső) • Módszertani kutatások a hatástanulmányok készítésére • Tájalakulás-történeti munkarész bevezetése, illetve térképi alátámasztása a tájrendezési tervek vizsgálati szakaszában • Tájértékelési módszerek kidolgozása • Természetvédelmi tervezési munkák

36. Dunakanyar, vízügyi létesítmények TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek A nagymarosi vízlépcső építése időszakában a magányos tájesztéta egyetlen lehetősége a létesítmények eltakarása, valamint a fűtőmű 50 m-es kéményének „megszüntetése” volt. Az újszerű feladat megoldásának, létesítmények vizuális elemzésének hazai előzménye nem volt. Külföldi példa is alig akadt. A vizuális tájértékelés a nemzetközi gyakorlatban a tájelemek harmóniájával jellemezhető felületegységek minőségi elkülönítését jelentette.

37. M0 autóút TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek A megbízás értelmében feladatom az M0 autóút 0,0–28,8 km közötti szakasza tájértékelési módszerének kidolgozása, a tájjelleg meghatározása volt (Csemez–Tóth, 1988). A táj egyedi, az autóutat – jelen esetben a körgyűrűt – pedig mindig és mindenütt a műszaki paraméterek határozzák meg. Az eltérő és változatos tájegységekben egy kötött és konkrét nyomvonal halad keresztül. A táj látványa (útmentére telepített növényzet nélkül) az autóútról

38. 1990-es évek TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • Élőhelyfejlesztés megvalósítási tervek (Apáthy-szikla, Balogh Ádám-szikla, Róka-hegy, Tündér-szikla, VIM-bánya) • Környezetterhelhetőségi vizsgálatok (Tisza-tó) • Létesítmények tájba-illesztése (épületek, műtárgyak, utak, gáztartályok) • Regionális tájrendezési tervek készítése (Szigetköz, Duna–Dráva NP) • Tájhasználati konfliktusok munkarész bevezetése a tájrendezési tanulmányokba, tervekbe • Tájképi potenciál meghatározása (Dunakanyar, Óbuda, Lágymányos) • Területrendezési tervek tartalmi felépítése (módszertan) • Térinformatika bevezetése a tájtervezésbe (Szigetköz, Tihany stb.) • Térinformatika a felsőoktatásban szimpóziumok rendezése 1992 óta • Vízpótlási hatástanulmányok (Szigetköz, Duna-Tisza köze)

39. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • raszteres kép illesztése, georeferencia • grafikusan adatbevitel, képernyődigitalizálás • grafikus adatok szerkesztése • topológia építés • elemzés, overlay • statisztikai kimutatások • megjelenítés • térképkészítés 1784 1861 1884 1950 2002 Tájváltozás vizsgálata történeti térképeken

40. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek Hatótényezők A hatótényezőket, azaz a vízpótlási beavatkozások tájképi követkeményeit a hatások erősége és érvényesülési tere szerint értékeltük. A „Duna–Tisza közi hátság vízvisszatartás és vízpótlás megoldása műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságának tanulmányterve” című dokumentációban előirányzott fejlesztések hatásainak elemzése több szempontból a korábbiakhoz viszonyítva új feladatot jelentett. A rendkívül bonyolult kapcsolatban álló, egymással a legkülönbözőbb módon összefüggő hatásokat négy csoportba elkülönítetten vizsgáltuk és értékeltük. Hatásviselők A hatásviselőnek tekintett „tájképet” az egyes területfelhasználási, tájhasználati módok szerint csoportosítottam. A tájképet, mint hatásviselőt az egyes területfelhasználási, tájhasználati módok szerinti csoportosításban értékeltem. Tájkép- és látványérzékenység A tájképi hatások a domborzattól és a borítottságtól, a területhasznosítástól meghatározott módon függnek. A tájkép érzékenységét valamilyen beavatkozás tájjelleget változtató mértéke szerint határoztam meg. A területhasználat és a térhatás értékelése Duna–Tisza-közi hátság, vízpótlási létesítmények

41. EXPO ’96. vizuális-esztétikai értékelés TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek Az EXPO ’96 térségére készített tanulmányt vizsgálati, értékelési és javaslati részekre osztottan állítottam össze. Az első és a második fejezetben a világkiállítási céltól elvonatkoztattam, a harmadikban a „világkiállításra” tettem tájképi, valamint vizuális-esztétikai szempontok szerint tájrendezési, tájökológiai és környezetóvó javaslatokat (Csemez–Kollányi, 1991). Lágymányos–Észak-Csepel térségét vizuális-esztétikai szempontok alapján kiállítási területként nem javasoltam, nem javasolhattam.

42. Tájképértékelés? TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek Egy-egy tájegység esztétikai, tájesztétikai megítélésében a vélemények igen eltérőek lehetnek. A jelenségek megítélése esztétikai értékelésen alapul. Az, ami az egyik ember számára a látvány javítását, az a másiknak rontását jelenti. Mindez ízlés dolga. Az esztétikai ítélet a megszerzett információk szerint változik. Ezek az információk tudati kontroll nélkül hatnak az egyénre, aki érzelmileg, attitűdje hatása alatt ítéli meg a változást. Tájkép A látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel jellemzett együttese. • A táj állandóan alakul, változik. • A tájkép, a tájszerkezet konzerválása fejlődésellenes. • A tájban a társadalmi-gazdasági folyamatok tükröződnek. • A racionális tájhasználat az ökológiai alázatot többnyire nélkülözi. • Az ember pillanatnyi érdekeinek megfelelően és „racionálisan”hasznosítja környezetét. • A tájszerkezet befolyásolásának mértéke a technikai lehetőségektől függ. • Az „olcsó” tájhasználat előbb-utóbb konfliktusok forrásává válik. • Az egyidejű és többcélú tájhasználat érdekellentétes. • A tájban minden mindennel összefügg, a hatásmechanizmusok bonyolultak. • A technokrata területfejlesztésben a tájvédelmi szempontok nemérvényesülnek. • A prioritások megállapítása során a táj „érdeke” (védelme) ritkánérvényesül. • A tárgyak, a jelenségek összehasonlítása ösztönös emberi tevékenység. Tájképi pontenciál A tájnak pszichológiai és esztétikai hatások révén érvényesülő teljesítőképessége, amely közvetett módszerekkel értékelhető. • A dinamikusan fejlődő tájat statikus tervekkel nem lehet fejleszteni. • Az időtényező miden értékelési eljárásánál meghatározó. • A fejlesztés a megvalósítást követően adottsággá válik. • Valamennyi területi beruházás a tájképet módosítja, változtatja. • A vizuális-esztétikai hatások közvetlenül nem mérhetők. • Az ember tájformáló tevékenysége látható. • A látvány köztulajdon!

43. Tájképi potenciál meghatározása? TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek A tájképi potenciált, a tájjelleget többféle indíttatásból lehet meghatározni. Szolgálhat adott állapot rögzítésére, összehasonlításra, területfejlesztési döntések megalapozására. Az általam kidolgozott eljárások elsősorban a nagyarányú befolyásolás mértékének megállapítására, valamint a tájképi értékek meghatározására és a tervezett létesítmények várható hatásainak bemutatására irányultak Felszínmozgalmasság Reliefenergia Lejtőkategória

44. Területrendezési terv feldolgozási metodikája TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • Az első teljesen térinformatikai feldolgozással készült program • Metodika kialakítása • Alkalmazási területek • Adatbázisok integrációja • A módszer elfogadtatása és elterjesztése Dunai Nemzeti Park Regionális tájrendezési terve

45. Tájinformációs elemző rendszer kidolgozása az ökológia tévcselekedetek megelőzésére és újabb tájhasználati konfliktusok megakadályozása érdekébenKÉE-VITUKI-VÁTI, 1992 TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek

46. Kutatási, fejlesztési és tervezési munkákA tervezett Dunai Nemzeti Park területrendezési terve, 1992–2000 TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek

47. Digitális alaptérkép készítés TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek KAPOLCS • raszteres kép illesztése, georeferencia • grafikusan adatbevitel • grafikus adatok szerkesztése • topológia építés • térképkészítés • megjelenítés Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

48. Térinformatika a felsőoktatásban szimpózium 1992–2009. TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek

49. A Duna-Dráva Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve, 1996–2000 TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek

50. Térinformatika TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?hazai tájrendezési tevékenységek • Történeti áttekintés • Területi információs rendszerek alkalmazási lehetőségeinek bemutatása • Tájépítészeti követelmények feltárása • Kutatási-fejlesztési eredmények alkalmazása • Tájépítészetben felhasználható adatbázisok elemzése