A kötelmi jog helye és szerepe a polgári jog rendszerében A kötelem forrásai

1. A kötelmi jog helye és szerepe a polgári jog rendszerébenA kötelem forrásai

2. Vagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Személyi viszonyok Személyhez fűződő jogok Szellemi alkotások joga A polgári jog rendszere

3. Dologi jog A vagyonjog statikája Meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését mely vagyontárgyak hajthatók emberi uralom alá melyek tartozhatnak az egyes ember, és melyek közösségek uralma alá meddig terjednek az uralom határai a határokon belül milyen alanyi jogok és kötelezettségek illetik és terhelik a jogviszony alanyait Abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében mindenki mást kizáró jogi uralmat biztosít valamely dolog felett Elsődlegesen a dologi jogosultnak (tulajdonos, haszonélvező, stb.) a dologból folyó előnyök (használati érték) élvezetére, a dolog használatára, szaporulatának elsajátítására (hasznok szedése) vonatkozó lehetőségét biztosítja Kötelmi jog A vagyoni viszonyok dinamikája: Relatív szerkezetű jogviszonyok keretében biztosítja és szabályozza a dologi jogból fakadó előnyök végleges vagy ideiglenes átengedését más részére (adásvétel, bérlet, haszonbérlet), rendezi a dologi jogok és a kötelmi kötelezettségek megsértésével bekövetkező vagyoneltolódásokat (kártérítés) jogilag kanalizálja a szükségletek kielégítését a szolgáltatások igénybevételére irányuló szerződések formájában rendezési módokat biztosít a jogilag meg nem alapozott vagyoneltolódások, vagyonmozgások eseteire (érvénytelenség, jogalap nélküli gazdagodás). A dologi és kötelmi jog kapcsolata, elhatárolásuk

4. Dologi jog Kötelmi jog Jogviszonyszerkezeti sajátosságok K1 birtokháborítást követ el: Dologi alapú (egyszemélyes) igény) kötelem J K J K1 Meghatározott személyek között fennálló, tehát relatív szerkezetű jogviszony, amelynél fogva a jogosult vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését követelheti a kötelezettől. K2 elpusztítja a tulajdonos dolgát: kártérítési kötelem K2 • Kötelezettek • elismerés • tűrés • tartózkodás

5. A kötelem forrásai 1. Szerződés 2. Jogellenes károkozás (kártérítés) 3. Jogalap nélküli gazdagodás 4. Jogszabály, közhatalmi aktusok 5. Egyoldalú jognyilatkozat 6. Jogszerű károkozás (kártalanítás) 7. Egyéb (ex variis figuris causarum,„külkalandozó vagy extravagáns kötelmek”) általános kötelemfakasztó tényállások különös kötelemfakasztó tényállások

6. A kötelem forrásai (folyt. 1.) 1. Szerződés (kivételesen egyoldalú nyilatkozat) • 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (a szerződés általánosan kötelező erejének törvényi megfogalmazása) • 199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (pl. díjkitűzés, kötelmi hagyomány a végrendeletben)

7. A kötelem forrásai (folyt. 2.) 2. Jogellenes károkozás SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL KONTRAKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG A felek közötti szerződéses jogviszony rendellenes lefolyása miatt (felróható szerződésszegés) SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI MAGATARTÁSSAL DELIKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG A jogviszonyt maga a jogellenes károkozás keletkezteti (A neminem laedere elv szenved sérelmet. „Honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere.” Tisztességesen élni; senkit nem sérteni, mindenkinek megadni, ami neki jár.) SPECIÁLIS KÁRFELELŐSSÉGI ALAKZATOK ÁLTALÁNOS, VÉTKESSÉGEN ALAPULÓ FELELŐSSÉGI ALAKZAT Pl.: Ptk. 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

8. A kötelem forrásai (folyt. 3.) Jogalap nélküli gazdagodás 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (okafogyott szolgáltatás, tartozatlan fizetés, vagyoneltolódás létre nem jött szerződés kapcsán)

9. A kötelem forrásai (folyt. 4.) KÖZHATALMI AKTUSBÓL 198. § (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha • a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és • a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. pl. kárpótlási törvényekből fakadó követelések (nem kártalanítás, nem kártérítés, csak részleges reparáció) kisajátítást elrendelő határozatból fakadó kártalanítási kötelezettség, járványügyi okokból elrendelt zárlat, állatok elpusztítása, és az ezért járó kártalanítás, baleseti, sürgősségi és kötelező gyógykezelés, kötelező védőoltások az Eü. tv alapján szerződés bíróság általi létrehozása (szerződéskötési kötelezettség körében Ptk. 206. §, /1-2/ bek., előszerződés alapján Ptk. 208. § /3/ bek.)

10. A kötelem forrásai (folyt. 5.) Egyéb források (ex variis figuris causarum) Grosschmid: extravagáns, külkalandozó kötelmek • A polgári jog területéről: pl. felelős őrzés, 196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés; pl. távol lévő szomszéd udvaron felejtett dolgát). • tulajdonostársak közötti elszámolási viszonyok a közös tulajdon tárgya kapcsán (állagmegóváshoz szükséges halaszthatatlan kiadások) • jogalap nélküli birtokost terhelő elszámolás a hasznokkal, károkkal, költségekkel 195. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. • Megbízás nélküli ügyvitel • Kötelesrész, kötelmi hagyomány • Családi jog területéről: külön vagyonból közös vagyonra fordított beruházások elszámolása

11. Közös elemek a sokszínűségben Az alanyok mellérendeltsége A jogviszony alanyainak személy szerinti meghatározottsága A kötelem tárgyát képező szolgáltatás(ok) vagyoni értéke Ha kölcsönös szolgáltatások teljesítésére irányul, ezek egyenértékűségének követelménye (synallagmatikus jelleg, equilibrium )

12. A kötelem fogalma Meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi jogviszony, amelynél fogva a jogosult vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését (magatartás tanúsítását) követelheti a kötelezettől, és jogi úton kényszerítheti a kötelezettet az adott magatartásért való helytállásra.